Gönc és Vizsoly öröksége

A napjainkban ritkásan lakott, egymástól néhány kilométerre elhelyezkedő, gyönyörű abaúj-hegyaljai településeket a magyar nyelv és kultúra, valamint a reformáció meghatározó helyszíneiként tartjuk számon. A XVI. század második felében a két településen valósult meg a kor legnagyobb kulturális vállalkozása, a Biblia lefordítása, általa pedig a magyar nyelv létfontosságú korszerűsítése.

A gönci polihisztor

Nincs hiteles portréja, festmény sem készült róla, sírját sem találták meg napjainkig, a gönci parókián álló Károli Gáspárt ábrázoló szobor azonban segíthet, ha magunk elé szeretnénk képzelni az egykori bibliafordítót. A kisváros református templománál – a szobron kívül és egy bibliakiállítás, ősnyomtatvány-gyűjtemény és a település történetét bemutató tárlat mellett – egy eredeti, 1590-es Vizsolyi Bibliát is láthatunk, egyet azok közül, amelyek révén Gönc és Károli Gáspár neve bekerült a magyar történelembe.

Károli Gáspár szobra a gönci református templomkertben. fotó: Papp Dorottya

Károli Gáspár szobra a gönci református templomkertben

Fotó: Papp Dorottya

A hamar protestánssá váló Göncre az 1560-as években érkezett prédikátorként Károli (más írásmód szerint Károlyi) Gáspár, feltehetően a Délvidékről, a törökdúlás elől menekülve. A később esperessé választott lelkipásztor igazi polihisztorként élt: hitvitákat folytatott, könyveket írt, templomot újított, harangot öntetett, borászkodott, és a kereskedelemmel is aktívan foglalkozott, kihasználva a város előnyös fekvését.

Gönci református templom. fotó: Papp Dorottya

A gönci református templom

Fotó: Papp Dorottya

Egerben is letette védjegyét: a Dobó családban, Dobó István öccsének volt az udvari prédikátora, később a kassavölgyi esperesség seniora lett. Igazi otthona alighanem Gönc volt: miután egy nagyobb, jövedelmezőbb parókiát fogadott el Tállyán, családi tragédiák törték meg az életét, felesége és gyermeke is belehalt a környéken tomboló pestisjárványba. A tragédia után visszaköltözött Göncre, és átadta magát utolsó heroikus küldetésének: elsőként akarta magyarra fordítani teljes egészében a Bibliát.

Versenyláz a Biblia körül

Az elképzelése nem volt példa nélküli. A XVI. század második felében az európai kultúrnemzetek körében folyamatosan bontakozott ki az a szellemi ébredés, megújulás, aminek egyik csúcspontja a Biblia lefordítása volt. Hazánkban is versenyhelyzet alakult ki: többen is egymással vetélkedve, egymást megelőzve igyekeztek elsőként a nemzet kezébe adni a magyar nyelvű Bibliát.

fotó: Papp Dorottya

Fotó: Papp Dorottya

Heltai Gáspár kolozsvári protestáns lelkész és nyomdász 1561-ben már ki tudta adni az Újszövetséget. Bibliafordító közösséget, társaságot szervezett, saját nyomdaműhelye és csillogó nyelvhasználata reális távlatokba helyezte a teljes Biblia lefordítását. Ez a terve azonban halála miatt meghiúsult. Bornemisza Péter evangélikus lelkész és szuperintendens, Balassi Bálint nevelője tehetséges nyomdászával, Mantskovit Bálinttal ugyancsak közel állt a célhoz. Detrekőn, később Galgócon saját nyomdát üzemeltetett, könyveket adott ki, a teljes Biblia négyezer aranykoronára taksált kiadási költségét pedig kapcsolatai révén elő tudta volna teremteni. Halála azonban megakadályozta terve megvalósításában, bibliafordítása töredékes maradt. 1583-ban, amikor az ország életében egyre inkább napirendre került a bibliafordítás kérdése, Károli is belevetette magát a munkába, amellyel 1588-ban végzett Göncön.

Európai csúcsteljesítmény

A fordítás ugyan megszületett, a legtöbb nyomda azonban elállt a nyomtatás lehetőségétől, a királyi kancellária nem támogatta ugyanis a Biblia magyar fordításának a megjelenését. A politikailag megosztott országban addig terjedt a sajtószabadság, ameddig azt a királyi kancellária engedte. Bécs azonban az ország keleti részeiben kevésbé tudta érvényesíteni az akaratát.

Így történhetett meg, hogy a korábban Bornemiszával együtt dolgozó nyomdász, Mantskovit Bálint, aki megörökölte a szuperintendens korszerű nyomdafelszerelését, Rákóczi Zsigmond hívására Galgócról Vizsolyba költözött. A későbbi erdélyi fejedelem a Rákóczi-birtok közelében anyagi támogatást és politikai védelmet biztosított a nyomdásznak, aki így berendezhette nyomdaműhelyét, és nekiláthatott a munkának.

Vizsolyi biblia. forrás: vizsolyibiblia.hu

A Vizsolyi Biblia

Későbbi bibliakiadások: Váradi Biblia (1660–61); Komáromi Csipkés György bibliafordítása (1685); a Misztótfalusi Kis Miklós által szerkesztett és nyomtatott változat (1685)

Fotó: vizsolyibiblia.hu

A Vizsolyi Biblia kinyomtatása a kor kulturális és technológiai csúcsteljesítménye volt. A király engedélye nélkül, állandó hatósági fenyegetettség mellett, zaklatott körülmények között, mindössze másfél év alatt készült el a gyönyörűen díszített, 2417 oldalas Vizsolyi, vagy más néven Károli-Biblia. Viszonyításképpen: ugyanebben az időszakban a Biblia cseh protestáns fordítását 14 év alatt végezték el, és hét kötetre tagolva tudták csak kiadni a Szentírást. Az 1590-es történelmi nyomtatványból összesen kilencszáz darab készülhetett, ebből napjainkra 52 példány maradt fenn, 24 Magyarországon. A környéken Sárospatakon, Göncön és Vizsolyban is láthatunk egy-egy példányt belőle.

A Vizsolyi Biblia címoldala forrás: Wikipedia

A Vizsolyi Biblia címoldala

Az irodalomtörténet három embert is megemlít, aki valószínűleg segíthette Károli munkáját

Fotó: Wikipédia

Nem sokkal később, 1608-ban elkészült a Vizsolyi Biblia Szenci Molnár Albert által megújított második kiadása, 1612-ben pedig a felújított harmadik kiadás. Ezek a kötetek messze túlnőnek a református egyház keretein. A fordítások a Kazinczy Ferenc munkássága révén tetőző nyelvújítási mozgalom alapját adták, Heltai, Károli és Szenci Molnár Albert is nagyban hozzájárult a magyar nyelv műveléséhez és megújításához egy kritikus történelmi pillanatban. Alighanem e vállalkozásoknak köszönhetjük azt is, hogy ma is magyarul beszélünk.

Reményik Sándor: A fordító

Károli Gáspár emlékezetének

Alkotni könnyebb: a szellem szabad,
A képzelet csaponghat szerteszét,
Belekaphat a felhők üstökébe,
Felszánthatja a tenger fenekét,
Virágmaggal eget-földet bevethet,
Törvénnyé teheti a játszi kedvet,
Zászlóvá a szeszélyt, mely lengve lázad,
S vakmerőn méri Istenhez magát...
Az alkotás jaj, kísértetbe is visz.
A fordítás, a fordítás - alázat.
Fordítni annyit tesz, mint meghajolni,
Fordítni annyit tesz, mint kötve lenni,
Valaki mást, nagyobbat átkarolva
Félig őt vinni, félig vele menni.

Az, kinek szellemét ma körülálljuk,
A Legnagyobbnak fordítója volt,
A Kijelentés ős-betűire
Alázatos nagy gonddal ráhajolt.
Látom: előtte türelem-szövétnek,
Körül a munka nehéz árnyai:
Az Igének keres magyar igéket.
Látom, hogy küzd: az érdes szittya nyelv
Megcsendíti-e Isten szép szavát?
És látom: győz, érdes beszédinek
Szálló századok adnak patinát.
Ó, be nagyon kötve van Jézusához,
Félig ő viszi, félig Jézus őt.
Mígnem Vizsolyban végül megpihennek,
Együtt érve el egy honi tetőt.
Amíg mennek, a kemény fordítónak
Tán verejtéke, tán vére is hull,
De türelmén és alázatán által
Az örök Isten beszél - magyarul.

Kolozsvár, 1929. március 12.