Gladiátorok, Pompeji és keményvonalas kommunisták

Gladiátorok, Pompeji és keményvonalas kommunisták

Hősök, újítók, felfedezők a Múzeumok éjszakáján. A programsorozatot 14. alkalommal rendezték meg 400 intézmény részvételével.

A téren gladiátorok idézték meg az ókori Rómát, a falakon belül a halál pillanatát ábrázolták a vitrinek – a szegedi Móra Ferenc Múzeumban olyan tárlat nyílt, amely először jár Közép-Európában. Pompejit, a Római Birodalom egyik leggazdagabb városát Krisztus után 79-ben pusztította el a Vezúv, s a vulkáni hamu megőrizte a romokat és a holttesteket.

„Ez misztikus történet, hiszen elhoztuk Szegedre Pompeji köveit, azokat a köveket, amelyek látták a katasztrófát. Ezeknek a szobroknak, freskóknak, tárgyaknak óriási erejük van, 1500 évig várták a feltámadást, 1500 évig voltak a vulkáni hamuréteg alatt” – mondta Medgyesi Konstantin, a szegedi Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense.

Róma örök, de a helyszín más. Óbudán az Aquincumi Múzeum régészeti parkjában római kori ruhákba bújt szakemberek kalauzolták a látogatókat. A város 10-15 ezer lakosú volt fénykorában, romjait magyar Pompejiként hirdeti a múzeum.

A Nemzeti Múzeum homlokzatát fényekkel festették meg a Múzeumok éjszakáján. A programok a hősök előtt tisztelegtek. Az egyik tablón golyónyomok és „Ruszkik haza!” felirat, egy másikon a hírhedt triumvirátus –  Kádár János, Apró Antal és Dögei Imre – neve volt látható. Mindhárman keményvonalas kommunisták voltak az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban.

A Sziklakórház – amelyet a második világháború idején alakítottak ki a budai Vár alatt húzódó barlangrendszerben, és ahol 1956-ban újra sebesülteket láttak el – ugyancsak várta a látogatókat. A hidegháború éveiben a titkosították a kórházat, majd atombunkerré alakították.

A kórházhoz vezető utcában a honvédség új különleges egysége tartott bemutatót. Az ezred január 1-jén alakult, létrehozását a tömeges migrációval és a terrorizmus erősödésével indokolta a kormány.

Az oxigénmaszk használatára tanították a gyermekeket és szüleiket a ferihegyi repülőgép-múzeumban. Az Aeropark Budapest a magyar polgári repülés több mint fél évszázados történetét mutatja be.

A Múzeumok éjszakájához kapcsolódóan mentők, tűzszerészek és tűzoltók tartottak szakmai bemutatókat a látogatóknak, akik először repülhettek egy restaurált Li–2-es géppel. A járművet 1949-ben gyártották, a második világháború után ez volt a polgári légi közlekedés első repülője. A típusból ez az egyetlen a világon, amely repképes.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »