Giovanni Battista Piranesi római látképei az Egri Érseki Palotában

Giovanni Battista Piranesi római látképei az Egri Érseki Palotában

Az egri kiállításon tematikus tárlatvezetésekkel tekinthetők meg az 1761 és 1778 között készült, „Vedute di Roma” című metszetsorozat lapjai.

Egy olyan művész-tudós különleges alkotásait láthatják a látogatók az Egri Érseki Palotában, aki letért a kitaposott utakról, és a számára új területen a felfedező örömével és frissességével, de a tapasztalt kutató mindenre kiterjedő alaposságával járta körül azokat a témákat, amelyeket vizuálisan is megjelenített.

A velencei származású Giovanni Battista Piranesi (Mogliano Veneto, 1720 – Róma, 1778) alapvetően építész volt. Elméleti munkássága azonban fontosabbá vált az utókornak. Régészi és történészi hitelességgel tárta fel Róma ókori maradványait és az építészettörténeti szempontból fontos épületeket, melyeket rajzokban és metszetekben örökített meg.

A kiállításon azokban a rézkarcokban szemlélődhet a néző, amelyek az 1761 és 1778 között készült, Vedute di Roma című metszetsorozat lapjai. Ez a széria az örök város antik és barokk építészeti emlékeit mutatja be. E rendkívül népszerűvé váló, nagyméretű római látképeket, valamint az azokból készített kivonatokat számos kiadványban jelentették meg az idők folyamán; itt és az állandó kiállításban, a könyvtárban látható impozáns kötet kiadója a Regia Calcografia di Roma volt, a metszetek sarkában látható dombornyomott bélyegzők tanúsága szerint.

Hírdetés

E Piranesi eredeti metszeteiből összeállított kivonat 1870 és 1945 között számos kiadást megélt. A kötet érdekessége, hogy a borítóján egy bronz címerpajzs látható, amelyen Minervát formálták meg babérágakkal és a Corda Fratres felirattal. Utóbbi egy Torinóban 1898-ban alakult nemzetközi diákszervezet volt, amelynek Budapesten is működött kirendeltsége; a kötetet tehát nagy valószínűséggel ettől a szervezettől kapta valamelyik egri főpap, talán Samassa József érsek.

Piranesi „ezzel a sorozattal hírnevet kívánt szerezni és szerzett is. Egy leveléből megtudjuk, hogy 4000 levonatot akart készíteni egy-egy nyomólemezről. Ez igen nagy példányszám, bár valószínűleg becslése reális volt: a veduták nagy keresletnek örvendtek. A lapokat […] hamisították is, majd különböző eljárásokkal sokszorosították és reprodukálják a mai napig. […] Napjainkban dokumentatív értékük is egyre nő; Róma elpusztult, átalakított, megváltoztatott emlékeinek XVIII. század közepi állapotát tükrözik vissza teljes hűséggel”(Cs. Dobrovits Dorottya: Piranesi. 1993, 92.).

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »