Úgynevezett geofizikai talajszkenneléssel térképezték fel a zselízi Szent Jakab-plébániatemplom alatti részek összetételének rejtelmeit. A radarkutatást Ján Tirpák, a nyitrai Konstantin Egyetem docense és Paterka Pál a Nyitra Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal régészeti szakfelügyelője végezték.
A talajszkennelés folyamán a georadar hullámokat sugároz a földbe, majd az érzékelő az amplitúdók visszaverődését regisztrálja és monitorozza. Ezzel az eljárással kimutathatóak korábbi épületek alapjai, pincehelyiségek, üregek, vagy akár egyéb nagyobb tárgyak is a föld mélyén, anélkül, hogy azt megbontanák.
Lokalizálták azt is, hogy hol helyezkedik el a templom alatti feltáratlan kripta, ami a legenda szerint Becsei Vesszős György, vagy lánya, Becsei Margit nyughelye lehet.
„A rendelkezésre álló információk alapján a templomot Becsei Vesszős György kezdte el építeni, de halála miatt a lánya fejeztette be. György lovag emlékét egy kuriózumnak számító freskó is őrzi a szentély déli falán, mely a lovag Isten előtti végítéletét eleveníti meg. Egyedisége abban rejlik, hogy nemcsak képeket, alakokat ábrázol, de képregényszerűen az egyes szereplők szájából szövegbuborékokban, illetve szalagokban a mondandójuk is megjelenik írott formában. Ez azért oly különös, mert akkoriban meglehetősen alacsony volt az írni, olvasni tudók száma, így a freskók általában az akkori kor népének szólva mutatták be a Biblia jeleneteit, illetve a szentek életét. A nevezett freskó ugyanakkor nem egy szentet, hanem egy helyi gyarló lélek vívódásait mutatja be, latinul írott elemekkel, mintha csak az utókornak kívánna üzenni. Ezen okból kifolyólag logikusabbnak tűnik, hogy nem Margit, hanem György lovag nyughelyéül szolgálhatott hajdan a templom” – vélekedik erről dr. Csonka Ákos, zselízi helytörténész.
Becsei Vesszős Györgyöt I. Anjou Lajos magyar király egyik leghűségesebb embereként tartották számon. Testvérével együtt a király közvetlen környezetéhez tartozott. Követte az első nápolyi hadjáratba is (1347-48), s állítólag egyenesen ő végezte ki a király testvére, András gyilkosának vélt Durazzói Károlyt (András felesége, Johanna nápolyi királynő, a gyilkosság másik vélt cinkosa Franciaországba menekült). Becsei Vesszőst ezután a király távolléte alatt rövid időre a meghódított dél-itáliai birtokok egyik helytartójává nevezte ki. A nápolyi magyar uralom azonban csak néhány hónapig tartott (Lajos igényét nem ismerték el a nápolyi trónra), így a lovagok hazatértek Magyarországra.
Bűnei, valamint háborús tettei (állítólag több mint 250 ember halála szárad a lelkén) miatt egyre jobban kínozta őt a bűnbánat, ezért előbb Rómába, majd Santiago de Compostellába zarándokolt.
Végül alámerült a Pokol tornácára, a Purgatóriumba is, amit az akkori hiedelem szerint egy írországi Lough Derg nevű szigeten (Vörös-tó) található barlang rejtett magában. A Szent Patrikról elnevezett barlangban különböző gázok gőzölögtek, aminek hatására a vezeklők valóban úgy érezték magukat, mintha a pokol bugyraiba merültek volna alá. Valószínűleg komoly hallucinációkat idézett elő a kén. Akik ide betértek, azok jó eséllyel nem hagyták el élve a barlangot, ám a zselízi kalandor megmenekült. Mindezt úgy értelmezték, hogy bűnei bocsánatot nyertek, s feloldozást nyert. Ennek a történetnek a kivonatát mondja el az egyedi freskó a zselízi templomfalon.
„A zselízi templom patrónusa ugyanakkor nem mindig Szent Jakab volt. A fennmaradt forrásokból arra lehet következtetni, hogy vagy a Becseiek által emelt templom, vagy egy korábbi, a helyén álló Árpád-kori templom Szent György tiszteletére lehetett felszentelve. György lovag vitézi mivolta és a sárkányölő szent harciassága okán viszont előbbi tűnik logikusnak. Elképzelhető, hogy a kripta feltárása ezekre a kérdésekre is válaszokat tudna adni”– tette hozzá a történész.
„Mivel a templom építését vélhetően Margit fejezte be, így a felbecsülhetetlen értékű freskókat is ő készíttethette itáliai mesterekkel. Püspöki Nagy Péter kutatásai szerint a templom falait hajdan 14 ilyen alkotás díszítette, amiből 7 került napvilágra, kettőre pedig utaló nyom található. Négyet ezek közül már restauráltak, egyet rekonstruáltak, míg a Szent Mártont ábrázoló freskó restaurálására 2021 első felében kerül sor, együtt azzal a freskótorzóval, melyet a szentély északi falán találtak tavaly. Ezután amennyiben a pályázatok újfent sikeresek lesznek, a szakrális építmény kőfragmentumainak helyreállításai következhetnek. A középkorból itt maradt épület ugyanakkor még rengeteg meglepetést és titkot tartogathat, amint arra a geofizikai kutatás is rámutatott. Mindenképp érdemes lenne fontolóra venni a kripta feltárását is” – zárta gondolatait az önkormányzati képviselőként is tevékenykedő helytörténész.
(Felvidék.ma/reflex24.sk)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
