Genius loci

Genius loci

Keresztényüldözési államtitkárság volt már Magyarországon Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) néven. 1951-től 1989-ig működött, és a saját szempontjából eredményes munkát végzett. Megszűnése után Lendvay utcai székházába a Fidesz költözött. Genius loci, a hely szelleme tenné, hogy huszonhét év után az ott működő kormányzó párt vezetésével ismét létrejön egy egyházi ügyekkel foglalkozó állami hivatal? Igaz, ennek nem a keresztényüldözés lesz a feladata, hanem annak megakadályozása.

A cél fennkölt és nemes, ám ennek az intézménynek mégsem jósolhatunk oly hosszú, harmincnyolc évnyi életet, mint a gyalázatos emlékű ÁEH-nak. Nem azért, mert úgy hisszük, hogy harmincnyolc év múlva már nem lesznek keresztényüldözések a világban, inkább attól félünk, hogy az újonnan alakuló hivatalnak annyi idő sem lesz elegendő, hogy kiderüljön róla, miért is van rá ily égető szükség. Annak hiányában pedig csak ideig-óráig lehet (érdemes) fennmaradni.

Az ötlet Orbán Viktor miniszterelnöktől származik, aki részt vett a keresztény elkötelezettségű állami vezetők fórumán a Róma melletti Frascatiban, ahol arról biztosította a közel-keleti keresztény vezetőket, hogy Magyarország fellép a keresztényüldözések ellen, és mindenben kész támogatni ezeket a létükben veszélyeztetett közösségeket. Ezen ígéret megtartásához lenne az első lépés az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül felállítandó, keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság, amelynek vezetője az Olaszországból hazatérő diplomata, Török Tamás lesz, és egyelőre 3 millió eurós (930 millió forint) költségvetéssel működik majd.

A helyettes államtitkárság a tervek szerint roppant szerteágazó tevékenységet folytatna. Témába vágó információkat gyűjtene, dolgozna fel és osztana meg hasonló célokat követő szervezetekkel. Részt venne segélyszállítmányok gyűjtésében, szállításában, szétosztásában. Ahol mód és lehetőség van rá, ott egészségügyi, oktatási, kulturális intézmények építését és fenntartását támogatnák, s végszükség esetén segítenének közvetlen életveszélyben lévő egyének, illetve közösségek kimentésében, biztonságos területre szállításában is.

Ezek kétségkívül elismerésre méltó feladatok, de különböző segélyszervezetek, szeretetszolgálatok, e célra szakosodott civil társadalmi organizációk gyakorlottan és hatékonyan dolgoznak a megoldásukon. Egy jól működő szervezetbe nem szerencsés közbeiktatni egy új apparátust, mert az nem válik a működés javára. Az üldözöttek megsegítését azért végzik az államoktól lehető legfüggetlenebb nemzetközi civil társaságok, hogy a politikai elfogultságot minél távolabb tartsák maguktól. Hozzátéve, hogy egy állami apparátus fenntartási költségei a rászorulóktól veszik el a pénzt.

A helyettes államtitkárság létrehozását a kormány keresztényüldözés elleni eddigi ténykedése sem támasztja alá. Egy esztendeje jelentette be Balog Zoltán egy párizsi konferencián, hogy 2013 és 2014 között Magyarország ezer keleti keresztény családot fogadott be a legnagyobb titokban. Később Szijjártó Péter elmondta, hogy az Egyiptomból és Irakból érkező családok kopt vallásúak voltak, és magyar állampolgárságot kaptak. Kár, hogy Youssef Khalil, a magyarországi kopt ortodox egyház vezetője egyetlen újonnan betelepült kopttal sem találkozott, nem is hallott róluk. Ha másra nem, hát erre jó lesz az új helyettes államtitkárság: nem a minisztereknek kell magyarázkodniuk, lesz erre a célra is megfelelő hivatalnok.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »