Gazdasági túlélőshow Venezuelában: az árak hetente duplázódnak, de a neheze még csak ezután jön

Gazdasági túlélőshow Venezuelában: az árak hetente duplázódnak, de a neheze még csak ezután jön

A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Venezuelában az év végére egymillió százalékos lehet az infláció. A helyzet már most sem túl rózsás, a dél-amerikai országban, Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az InfoRádió adásában mondta el, hogy az embereknek azonnal el kell költeniük a pénzüket, mert a hó végére szinte már semmit sem ér a kapott fizetés.

Az IMF becslése egyáltalán nem tűnik irreálisnak. Néhány hete még 24 ezer százalékos volt a venezuelai infláció, mára ez 46 ezer százalékra súlyosbodott. Agy nem régi bejelentés szerint a Maduro elnök vezette rezsim a korábban tervezett három helyett öt nullát vágnak le a nemzeti fizetőeszköz, a bolivár számjegyeinek végéről.

Mivel a Maduro-rezsim intézkedéseivel csak súlyosbította a Venezuelában 2014-ben kirobban gazdasági válságot (ami az olajár tartós zuhanásából indult ki), a pénz értékét egyszerűen nincs mihez kötni. Az országban nincs áru, az olajtermelés a külföldi befektetők hiányában alacsony hatásfokon működik.

Egy kriptovalutától remélnek stabilitást

Maduro elnök ezért az államilag támogatott kriptovalutához, a petróhoz köti a bolivar árfolyamát. A fedezet az ország olajtartaléka – Venezuelában rendelkezik a világ egyik legnagyobb olajtartalékával –, de mivel a kriptovaluták sem a stabilitásukról híresek, a lépés aligha oldja meg a gazdasági problémákat. A rendkívül kockázatosnak tartott petro kriptopénzt egyébként az USA-van Donald Trump betiltatta.

Az egymillió százalékos inflációval Venezuela a világ legnagyobb pénzromlásainak listáján az igen előkelő ötödik helyet szerezné meg. Az abszolút csúcstartó egyébként a második világháború utáni Magyarország, amikor a magyar pengő havi inflációja megközelítette a 41 900 billió százalékot, az akkori magyar kormány pedig kiadta az azóta is legnagyobb számértékű bankónak tartott 100 milliós billpengőt (egy billiószor százmillió pengő). A forint 1946. augusztus 1-jei bevezetésekor egy forint 400 ezer kvadrillió pengőt ért. Egy anekdota szerint a kocsmákban óránként a pincérek egy székre állva kiáltották be az új árakat.

Elszabadultak az árak

Nagy Sándor Gyula a venezuelai helyzetről elmondta:

Emlékeztetett, hogy az öt nulla egyszerű levágása nem oldja meg az ország bajait, mivel az üzletek polcain nem lesz több termék, és az a kevés sem lesz olcsóbb.

mondta, hozzátéve, hogy teljes belpolitikai és gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, és persze külföldi segítségre is. A venezuelai olajtermelés nem versenyképes, mert az ország nem rendelkezik a megfelelő technológiával, ám a politikai és gazdasági helyzet miatt senki sem fog befektetni az országban. Kiemelte, hogy az olajár esetleges emelkedésével sikerült „toldozni-foltozni a lyukakat”, de sokáig az semnyújt megoldást.

A hiperinfláció elrettentő példái

Nagymértékű hiperinflációval nem csak Magyarország „büszkélkedhet”. Zimbabwe tíz éve majdnem beérte a magyar rekordot. 2008-ban az afrikai országban naponta megduplázódtak az árak. Jugoszláviában a délszláv háború idején 313 milliós inflációt mértek, vagyis naponta 64 százalékkal drágult minden. Németországban a második világégés utáni hónapokban 3,25 millió százalékos volt a pénz elértéktelenedése, az árak 49 óránként duplázódtak. A győztes hatalmak hatalmas kártérítést követeltek a németektől, akik azt persze nem tudták teljesíteni. Mikor nem fizettek, a győztes hatalmak megszállták gyáraikat. A nemzetgazdaság kieső bevétele pedig elszabadította az árakat.

infostart.hu, Körkép.sk

Nyitókép: twitter/venezuelanews


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »