Gazdaságfehérítés, elektronikus fizetési lehetőségek – a Nézőpont Intézet konferenciáján jártunk

Gazdaságfehérítés, elektronikus fizetési lehetőségek – a Nézőpont Intézet konferenciáján jártunk

Gazdaságfehérítés címmel szervezett szakmai konferenciát a Nézőpont Intézet november 6-án. A találkozón bemutatták a „Hófehér Gazdaság Felé” című tanulmányukat is.

        

A Nézőpont Intézet fizetési szokásokra vonatkozó statisztikai adatokat, valamint a szürkegazdasággal kapcsolatos tapasztalatokra és szokásokra vonatkozó közvélemény-kutatási adatokat felhasználva térképezte fel a szürkegazdaság magyarországi helyzetét.

Bevalljuk, felvidékiként, a pozsonyi banki szolgáltatások, mobilalkalmazások, elektonikus fizetési módok színvonala mellett helyenként meglepő volt szembesülnünk azzal, hogy Magyarország e téren jóval mögöttünk jár. Ahogy azonban az előadásokból is kiderült, Magyarország igyekszik e téren felvenni a versenyt, és évről évre nagy léptekkel halad előre.

„Az elmúlt 10 évben nemcsak a gazdaság teljesítőképessége és versenyképessége javult a gazdaság fehéredésének köszönhetően, hanem ezzel párhuzamosan a magyar társadalom adófizetési moráljának pozitív irányú változása is látható” – derült ki az elhangzottakból.

Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Magyarországon az átutalások túlnyomó többségét még mindig készpénzben fizetik, 24 százalékát pedig elektronikusan.

„Nagyon sok tér van még a fejlődésre“ – mondta. Jövő márciusban azonban egy azonnali készpénzfizetési projekt indul, mely lehetővé teszi, hogy akár kétvégén, szinte azonnal, minden helyzetben lehetővé váljon a pénz elektronikus átutalása, és azt perceken belül lássuk is a számlán 10 millió forint összegig. A projekthez minden pénzforgalmi szolgáltatónak csatlakoznia fog kelleni.

Hírdetés

A magyar szürkegazdaság évről-évre fokozatosan csökken. Az utóbbi években folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma (2010 óta 20 százalékkal), emelkedtek a központi költségvetés bevételei, méghozzá oly módon, hogy a jövedelmet terhelő adókulcsok nem növekedtek. A személyi jövedelemadó-bevételek 2013-ban 1 504 milliárd forintot tettek ki, míg 2018-ban már 2 177 milliárdot.

A szürkekereskedelem egyik ismert mutatója a be nem fizetett áfa és az összes elvileg befizetendő áfa hányadosaként meghatározott áfa-adórés, amely Magyarországon 2013 és 2018 között 21 százalékról egyszámjegyűre, 9 százalékra csökkent.

Szepesi Balázs, gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy 2010-ben a kormány a szürkegazdaság visszaszorítására adócsökkentést hajtott végre, azaz először ő maga járt elöl pozitív példával, nem pedig a vállalkozóktól kért érte előre valamit.

Mint elmondta, a szürkegazdaság az, amit tudatosan eltitkolnak az állam elől. Ezáltal azonban drágább lesz a működés, kiszámíthatatlanabbá és átláthatatlanabbá válik a gazdaság.

Czinege Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési szakfőigazgatója annak lehetőségére mutatott rá, hogy ha egy adózó hibázik, de nincs benne szándékosság, akkor lehetőség van korrekcióra. Ezt szolgálja a NAV támogató jellegű ellenőrzése, melynek köszönhetően 2019-ben 24 ezer ellenőrzés során 27 milliárd forint bevételre tett szert az állam.

A konferencia második felében a gazdaságfehérítés piaci lehetőségeiről számoltak be az OTP bank, a MasterCard, a MÁV és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. szakértői. Az előadók felsorolták a már működő, pozitív példákat, mint például a nagy nyári fesztiválokon való kártyafizetési lehetőség, vagy a vonatjegyek elektronikus megvásárlásának lehetősége, mely ráadásul így 10 százalékkal olcsóbb is, mint a szokott módon.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az emberek alapvető élethelyzeteket keresik. Ott kell felkínálni a gyors, kényelmes elektronikus fizetés lehetőségét, mely egyben a gazdaságfehérítéshez is komoly mértékben hozzájárul.

Körkép.sk/KZS


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »