Gál: "Soha nem tárgyaltam fasisztákkal"

Gál: "Soha nem tárgyaltam fasisztákkal"

Gál Gábor igazságügyi miniszter (Híd) abban látja az alkotmánybírókra vonatkozó alkotmánymódosítás sikertelenségét, hogy a tárgyalások ellenére sem sikerült megegyezniük az ellenzékkel. A miniszter szerint az új törvény nagy előrelépés lett volna a mostani helyzettel szemben, amit utólag az ellenzék is elismert.

„Miután a parlament elfogadta Madej törvényjavaslatának egy részét, az ellenzék véleménye hirtelen 180 fokos fordulatot vett. Elkezdték az eredeti törvényjavaslatot dicsérni, és azt állították, hogy támogatnák, holott a beszédükben még ellene agitáltak. Számomra ez teljesen abszurd viselkedés, amelyik csak azt bizonyítja, hogy az ellenzéknek egyáltalán nem fontos, hogy jobb legyen az alkotmány” – mondta Gál. Az a tény, hogy az ĽSNS nem szavazott a törvénymódosító javaslat mellett, Gál szerint azt bizonyítja, hogy semmilyen titkos tárgyalásokat nem folytattak velük.

„Soha nem tárgyaltam fasisztákkal, és nem is fogok” – zárta.

Hírdetés

Az igazságügyi miniszter szerint a régi rendszerrel is ki lehet választani a megfelelő jelölteket. „Részben átment a szavazáson a választások megnyitására vonatkozó javaslat” – mondta. Azt is hozzátette, hogy élőben fogják közvetíteni a kormányjogi bizottság parlamenti ülését, amelyen nemcsak a képviselők, hanem a köztársasági elnök is kérdezhet a jelöltektől.
 

Gál sajnálja, hogy a független szakértők, valamint részben az államfő negatív kampánya miatt meghiúsult egy jó ötlet.

Szlovákia alkotmánybíróinak a megválasztása nem változik, a parlament ugyanis nem szavazta meg a törvénymódosító javaslatot a keddi (10. 23.) ülésén. A javaslat mellett csak 55-en szavaztak a Smer-SD, a Most-Híd és az SNS képviselői közül. Több koalíciós képviselő tartózkodott, az ellenzék sem támogatta a javaslatot.

A szavazás előtt még úgy tűnt, hogy az alkotmány megváltozhat, a parlament ugyanis az ellenzék egy részének támogatásával, 98 szavazattal megszavazott egy fontos törvénymódosító javaslatot, amelyet Róbert Madej (Smer-SD) terjesztett be. Ennek értelmében az alkotmánybíró-jelöltnek elég lenne 90 parlamenti képviselői szavazat a megválasztáshoz, az államfőnek pedig csak az eskü letételében lenne szerepe. Több jelölt esetén a szavazatok száma döntene. Ellentétes esetben, ha nem lenne elég jelölt minden pozíció betöltésére, második körben már többségi szavazással választanának ki két jelöltet minden szabad helyre, akik közül aztán az államfő választaná ki a bírókat.

A 13 alkotmánybíró közül kilencnek 2019 februárjában jár le a megbízatási ideje. A képviselők feladata tehát az lesz, hogy megválasszanak 18 jelöltet, akik közül az államfő kilencet nevez ki 12 évre. A jelölteket a képviselők egyszerű többségi szavazással fogják kiválasztani.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »