Frans Timmermans lett a PES csúcsjelöltje, Šefčovič visszalépett

Frans Timmermans lett az Európai Szocialisták Pártjának (PES) úgynevezett csúcsjelöltje, miután egyedüli riválisa, Maroš Šefčovič hétfőn visszalépett, a párt európai parlamenti (EP) választási győzelme esetén így ő lehetne az Európai Bizottság következő elnöke.

A balközép erőket összefogó pártcsalád listavezetőjének személyéről a PES december 7-8-i kongresszusán döntöttek volna, Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke azonban hétfőn bejelentette visszalépését és támogatásáról biztosította kollégáját, Frans Timmermanst, a testület első alelnökét.

Mint közölte, döntésével a párt egységét kívánja erősíteni, mivel a jövő évi EP-választások tétje az Európai Unió jövője, “Európa arca és szíve”.

“Politikusként és sportemberként is tisztában vagyok a csapatszellem és a közös célok erejével” – jelentette ki a szlovák politikus, hozzátéve, hogy kész részt venni a kampányban
Szergej Sztanisev, a PES elnöke üdvözölte Šefčovič döntését, amely szerinte arról tanúskodik, hogy “kiváló csapatjátékos”.

Hangsúlyozta, hogy Timmermans irányváltást jelentene Európa számára, programja középpontjában pedig a társadalmi igazságosság, az egyenlőség, a fenntarthatóság fog állni. Kiemelte emellett, hogy a volt holland külügyminisztert “széles körben a demokrácia és a jogállamiság fő védelmezőjének tekintik az Európai Unióban”, ezen alapelvek védelmére pedig most minden korábbinál nagyobb szükség van.
Az 57 éves Frans Timmermans tapasztalt, több nyelven kiválóan beszélő, szenvedélyesen EU-párti politikus, akit azonban sokan támadnak a migrációs és a jogállamisági vitákban képviselt álláspontja miatt.

Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre.

Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat. Ráadásul még az sem biztos, hogy végül tényleg a győztes párt listavezetője lenne a bizottság elnöke, a csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását ugyanis több tagállam is elveti.

A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »