Forró nyárból perzselő őszbe?

Forró nyárból perzselő őszbe?

Romló járványhelyzettel, fokozódó társadalmi feszültséggel kell szembenéznie a Heger-kabinetnek a következő hetekben. Kérdés, a kormánynak sikerül-e nagyobb gazdasági s ebből adódóan politikai veszteségek nélkül elejét venni a koronavírus-járvány újabb hullámának Szlovákiában.

Júliusban a világban újra erőre kapott a koronavírus-járvány, köszönhetően az Indiából elterjedt delta-variánsnak, ami a szakértők szerint a következő hetekben Szlovákiában is dominánssá válhat. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a beoltottak körében is terjed a fertőzés, a súlyos megbetegedéseket nagyrészt a még beoltatlanok körében okozza a pandémia újabb hulláma. Vagyis a járvány feltartóztatását leginkább a mind szélesebb körű átoltottságtól remélhetjük.

Július végéig a 12 év feletti szlovákiai népesség több mint 41 százaléka kapta meg a koronavírus elleni vakcina második dózisát, vagy az egyadagos oltást – azaz ennyien tekinthetők teljesen beoltottnak. Ezzel az eredménnyel Szlovákia az Európai Unió sereghajtói közé tartozik.

Az oltási kampány relatív sikertelensége mellett figyelmeztető jel, hogy a felmérések szerint az utóbbi hetekben tovább csökkent a még beoltatlan szlovákiai népesség körében az oltási hajlandóság.

A járványügyi szakértők szerint az oltási kampány jelenlegi üteme mellett csak a jövő év elejére érnénk el a 12 év felettiek körében a 60 százalékos átoltottságot, ami a nyájimmunitás alsó határa. Ennek tükrében elkerülhetetlennek látszik, hogy az őszi hónapokban újabb járványhullám érje el Szlovákiát, ami a beoltatlanok magas száma miatt újra megterhelheti az egészségügyi ellátórendszert.

A koronavírus elleni vakcinák hatásosságát több kutatás vizsgálta az elmúlt hetekben. Az eredmények igazolják a szakemberek várakozásait: az idő előrehaladtával az immunitás fokozatosan csökken a beoltottak körében. Aggasztó azonban a védettség csökkenésének a vártnál gyorsabb üteme, amit a szakértők a delta-variáns erőteljes terjedésével magyaráznak.

A múlt héten kapott nyilvánosságot, már a szlovák egészségügyi hatóságok is fontolgatják, hogy bizonyos esetekben szükség lesz a koronavírus elleni vakcina harmadik, emlékeztető dózisának beadására,

ahogy arra augusztus 1-től Magyarországon már lehetőség van. Szakértők szerint a harmadik oltás felvétele elsősorban a krónikus betegek, illetve az idősek esetében lehet indokolt.

A világ több országában már gyakorlattá vált az ún. keresztoltás, amikor az első oltást követően egy másik készítmény kerül beadásra. Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a keresztoltások fokozzák a vakcinák hatékonyságát, a Magyarországon érvényes oltási protokoll is ezt veszi figyelembe. Valószínűnek látszik, hogy a szlovák egészségügyi hatóságok is eszerint járnak majd el.

A harmadik oltás beadásának előfeltétele persze a kellő vakcinaellátottság, ami a világ fejlett országaiban ma már többé-kevésbé elmondható. Ezzel szemben

számos fejlődő országban még a következő hónapokban sem tudják biztosítani a népesség tömeges átoltását, ami komoly globális kockázatokat hordoz.

Figyelmeztető jel, hogy az elmúlt hónapokban az eredetileg Vuhanban megjelent koronavírus-törzs több variánsa indult terjedésnek. Szakemberek egybehangzóan állítják, hogy a pandémia leküzdése csakis akkor lehetséges, ha egyidejűleg sikerül elfojtani a fertőzésgócokat a világ különböző térségeiben. Ehhez pedig a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban is haladéktalanul fel kellene gyorsítani az oltási programot, hogy elejét vegyék olyan további vírusmutációk megjelenésének, amelyekkel szemben már kevésbé hatékonyak a jelenleg használatos vakcinák.

Hírdetés

Amíg a fejlődő országokban jelenleg is a vakcinahiány szab gátat az oltási kampány felgyorsításának, addig a fejlett világban, így Szlovákiában is, már sokkal inkább az oltásellenesek növekvő tábora lassítja a népesség immunizálását.

A csökkenő oltási hajlandóság nyilvánvalóan összefügg a járvány időleges visszahúzódásával, de Szlovákiában valószínűleg a járványellenes védekezés következetlenségei is negatívan befolyásolhatták a közhangulatot.

Ettől aligha elválaszthatatlanul a politikai meteorológia Szlovákiában a forró nyarat követően forró őszt jelez előre. Miközben a kormány a múlt évi hibákból okulva, már a nyári hónapokban szigorúbb intézkedésekkel tartóztatná fel a járvány újabb hullámának a berobbanását, az új erőre kapó Smer-SD, oldalán a Kotleba-párttal, a politikai haszonszerzés reményében mindinkább visszaél a járványellenes intézkedésekbe belefáradt társadalom gyorsan fogyatkozó türelmével.

A politikai felelősséget nélkülöző haszonszerzés a koalíciós pártoktól sem idegen, elég, ha a közelmúltból felidézzük a Matovič–Sulík párbajokat, vagy a demagógia fekete öves bajnokára, Boris Kollárra gondolunk. A múlt heti, a szlovák főváros forgalmát ideiglenesen megbénító utcai demonstrációk ugyanakkor egyszerre árulkodnak a társadalom egy részének frusztrációjáról és a rendvédelmi szervek erélytelenségéről, illetve áttételesen a Heger-kabinet határozatlanságáról.

Ha egy maroknyi tüntető képes leblokkolni a főváros forgalmas pontjait, az a hatóságok inkompetenciájából, de legalábbis a döntéshozók határozatlanságából ered. Hiba lenne ugyanakkor lebecsülni a tüntetők társadalmi súlyát. A felmérések egyértelműen azt jelzik, hogy a társadalom többsége elégedetlen a kormány járványkezelésével, s ahogy arra már korábban utaltunk, növekedőben van az oltást elutasítók tábora.

A felmérések eredményei arra utalnak, bekövetkezett, amitől leginkább tartani lehetett:

a kormány korábbi súlyos hibái következtében végletesen átpolitizálódott a járványkezelés, illetőleg az oltási kampány társadalmi megítélése.

Vagyis sokak esetében a politikai értékválasztás: a kormány elutasítása komolyan befolyásolja a kabinet által szorgalmazott oltások elvetését.

Miközben a Heger-kabinet érzékelhetően nehéz helyzetben van, az utóbbi hetek járványellenes intézkedései – legyen szó a határok szigorúbb ellenőrzéséről vagy az oltási kampány felgyorsítására tett erőfeszítésekről – ha több következetlenséggel is, alapvetően támogatható cél érdekében fogalmazódtak meg.

Elemi érdekünk, hogy a járvány nagy valószínűszínűséggel bekövetkező újabb hullámát a lehető legkisebb gazdasági veszteségekkel vészeljük át.

Bár egyre több jel mutat rá, sajnos az oltás sem jelent biztos garanciát arra, hogy a koronavírus-fertőzés súlyos egészségügyi következményei elkerülhetők legyenek, ám még mindig a leghatásosabb és tulajdonképpen egyetlen fegyverünk a pandémiával szemben. Ha csak be nem vezetünk újra szigorú karanténszabályokat, ismét gúzsba kötve a gazdaságot.

Az újabb járványhullám következtében elszenvedett gazdasági veszteségek árát a kormányrúdnál lévőknek kellene megfizetni, a jelenlegi tendenciákat látva ez már szinte kilátástalan helyzetbe sodorná a legerősebb kormánypártot.

Jól látható, hogy az ellenzék karmesteri pálcáját átvevő Fico erre a katasztrófa-forgatókönyvre készül, a népszerűséghajhász demagógia azonban könnyen megbosszulhatja magát.

Ha a kabinet az eddigi tapasztalatokra rácáfolva a következő hetekben képesnek bizonyul a felelős járványkezelésre, az idővel újrarajzolhatja a politikai térképet, megerősítve a kormányoldal támogatottságát. A kormánykoalíciót megosztó érdekellentétek és a soraiban helyet foglaló önjáró politikusok azonban nem ezt a forgatókönyvet erősítik. Így aztán Szlovákiában közhelyszerű bölcsességnek marad az őszi hónapokra: ami biztos, az a bizonytalanság.

Megjelent a Magyar7 2021/31. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »