Forró: Ha elfogadják Gyimesi javaslatát, az ellen minden lehetséges eszközzel fel fogunk lépni

Forró: Ha elfogadják Gyimesi javaslatát, az ellen minden lehetséges eszközzel fel fogunk lépni

Augusztus vége óta élénk vita kíséri azt a törvényjavaslatot, amelyet Gyimesi György OĽaNO-s képviselő nyújtott be a pozsonyi parlamentnek. A javaslat kritikusai attól tartanak, ha az indítvány a mostani értelmében kerül elfogadásra, az nemhogy javítaná, hanem éppen, hogy szűkítené a szlovákiai magyar közösség jogait. Portálunk helyet adott Gyimesi Györgynek, illetve a javaslattal kapcsolatban szakmai kritikát megfogalmazó MKP elnökének, Forró Krisztiánnak.

Elnök úr, az MKP levelet küldött Gyimesi Györgynek. Ebben felhívja a képviselő figyelmét, hogy javaslata nem bővíti a kisebbségi jogokat, hanem akár szűkítheti is azokat. Röviden összefoglalná, mit tart az MKP a legnagyobb veszélynek ez ügyben?

Levelünkben a törvénymódosító javaslat több hiányosságára is rámutattunk. Ezek közül a legnagyobb, hogy

a javaslat teljesen feleslegesen leszűkíti a kisebbségi nyelvhasználati törvény nyilvánosságnak szóló információkról szóló rendelkezését.

A törvény vonatkozó bekezdése, amely az életet, egészséget, biztonságot vagy vagyont fenyegető veszélyre figyelmeztető információk és feliratok esetében kötelezően előírja a szlovák mellett azok magyar nyelven történő feltüntetését és megengedi bármely más felirat magyar nyelvű kihelyezését, többek között az „utak mellett és felett”. A képviselő úr javaslata ezt a bekezdést megtoldaná egy olyan mondattal, amely a rendelkezés hatálya alól kivenné a közlekedési táblákat.

A módosító javaslat indoklása szerint a nyilvánosságnak szóló információk közé nem tartoznak a közlekedési táblák, és ez a mondat csak ezt rögzítené a törvényben egyértelműen.

Szerintünk azonban ez egy téves értelmezése a szóban forgó bekezdésnek, hisz mind nyelvi, mind logikai értelmezés alapján a közlekedési táblák a nyilvánosságnak szólnak.

Korábban a Kulturális Minisztérium államnyelvi osztálya próbálta ilyen leszűkítő módon magyarázni a bekezdést és mivel nyilatkozata szerint a képviselő úr velük is egyeztetett, valószínűleg tőlük eredhet ez a félreértelmezés.

Itt megjegyezném, hogy a kulturális minisztérium szerint ugyanez a szófordulat az államnyelvtörvényben a szlovák nyelvre vonatkozóan az „utak mellett és fellett” a közlekedési táblákra is vonatkozik, csak a kisebbségi nyelvtörvény esetében nem. Egyébként erre az értelmezésre éppen a közlekedési táblákról szóló belügyminisztériumi rendelet cáfol rá, hisz kimondottan hivatkozik a kisebbségi nyelvhasználati törvényre, ami nyilvánvalóan nem lenne lehetséges, ha a közlekedési táblákra nem vonatkoznak.

Úgy vélem, az MKP is azon az állásponton van, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás lehetővé teszi a kétnyelvű táblák kihelyezését. Gyimesi képviselő viszont éles kritikával illette azokat, akik ezt vallják, bár elsősorban a legutóbb kormányon lévő Most-Híd pártot, valamint a kisebbségi kormánybiztos Bukovszky Lászlót nevezte meg a kialakult helyzet – azaz, hogy a valóságban nincsenek ilyen táblák kihelyezve – felelőseként. Ön miben látja a fő okot, mi miatt nem kerültek ki ezidáig a táblák?

Szlovákiában sajnos szét kell választani a jogi szabályozást és a gyakorlatban való megvalósulást, különösen, ha a magyar nyelvhasználatról van szó.

Hírdetés

Lassan harminc éves tapasztalat, hogy gyakran hiába ír elő valamit a jogszabály, az még nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is gond nélkül megvalósulhat valami.

Példának felhozhatnánk a vasútállomások magyar nyelvű megjelölését, ami a törvénybe foglalását követően csak hat évvel később válhatott gyakorlattá, vagy az anyakönyvi kivonatok kiállításának módját, amely kapcsán bíróság mondta ki évekkel később, hogy a belügyminisztérium által követett gyakorlat – mármint a kétnyelvű űrlap kizárólag szlovák nyelvű kitöltése – törvényellenes.

A közlekedési táblák esetében is hasonló jelenséget látunk. Ugyan a jogszabály lehetővé teszi a kihelyezésüket, azonban egyes szervek, – például lásd a kulturális minisztérium imént említett kisebbségellenes értelmezését -, megpróbálják ezt ellehetetleníteni.

Itt azért megjegyezném, hogy tömegesen még nem láthatók, de például Dunaszerdahelyen azért már megjelentek az első kétnyelvű közlekedési táblák.

Bukovszky László lapunknak elmondta, sikerült “becsempészni” a belügyi végrehajtó rendeletekbe azt a felfogást, hogy a Kisebbségi nyelvhasználati törvény 4. paragrafusának 6. bekezdése alá a közúti táblák is beletartoznak, annak ellenére, hogy a törvény e része csak “feliratokról és közleményekről” tesz említést. Nem lenne egyértelműbb és világosabb a helyzet közösségünk számára is, ha nem “becsempészni” kellene jogokat vagy lehetőségeket egy-egy törvénybe, hanem arra törekednénk, hogy világosan benne legyen, ez vonatkozik vagy nem vonatkozik a közúti táblákra? Ebből a szempontból Gyimesi György javaslata nem tartható korrektebbnek, hiszen kimondja, a 4. paragrafus 6. pontja nem vonatkozik a közúti táblákra?

Ahogy az imént említettem, nyilvánvalóan a közlekedési táblák is nyilvánosságnak szóló információk, különösen, ha az „utak mellett és fellett” szófordulattal alkalmazzák, de valóban a belügyminisztérium rendeletében konkrét utalás is van erre a bekezdésre.

Abban egyetértünk a képviselő úrral, hogy a jelenlegi szabályozás így túl bonyolult, ami a végrehajtást nehezíti. Ezt azonban úgy kell egyértelművé tenni, hogy az ne szűkítse a bekezdés értelmezését,

hanem összhangban Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásaival a bővebb – és szerintünk egyedül helyes – értelmezést rögzítse a törvényben. Levelünkben azt javasoljuk a képviselő úrnak, hogy éppen ellenkezőleg, olyan mondattal toldjuk meg a törvény vonatkozó bekezdését, hogy az a közlekedési táblákra is vonatkozik, nem pedig már törvényi szinten tegyük lehetetlenné, hogy bármely közlekedési táblára magyar felirat kerülhessen.

A javaslat jelenlegi formájában, tehát a javaslat leszűkítő mondattal való elfogadása esetén ugyanis csak azokra a közlekedési táblákra kerülhetne ki felirat, amelyeket a kisebbségi nyelvhasználati törvény kimondottan nevesít.

A javaslat szerint ez gyakorlatilag két táblatípus lenne már csak, a helységnévtábla és a javaslatban szereplő „nyílalakú irányjelző tábla”.

Az MKP és Gyimesi képviselő nézetei elvi, felfogásbéli különbözőségeket mutatnak; látja-e ennek ellenére az MKP, hogy valamilyen kompromisszumos változtatás elérhető legyen? Ha erre nem kerülne sor és elfogadják a Gyimesi képviselő felfogásában beadott javaslatot, akkor az MKP kezdeményezni fogja-e annak megváltoztatását, ha képviselői bejutnak a parlamentbe a következő választásokon?

A kezdeményezést, hogy az útirányjelző táblákon magyar nyelvű feliratok is megjelenjenek teljes mértékben támogatjuk, a képviselő úrnak fel is ajánlottuk szakmai támogatásunkat és segítségünket.

Mivel a képviselő úr elmondása szerint eddig minisztériumokkal egyeztetett, és a törvényjavaslat indokolásában a kulturális minisztérium nem éppen magyarbarát jogértelmezését véljük felfedezni, mindenképpen bízunk abban, hogy szakmai érveink meghallgatását követően javaslatát olyan módon fogja javítani, ami végeredményében nem szűkíti, hanem valóban bővíti nyelvhasználati lehetőségeinket.

Úgy gondoljuk, a közös célra tekintettel nem kompromisszumok keresésére, hanem a számunkra jó, szakmailag helytálló és tényleges jogbővítést eredményező megoldás megtalálására van szükség.

Abban bízunk, hogy a törvényjavaslat javított formában kerül elfogadásra. Ha pedig a szlovák parlament mégis olyan törvénymódosítást fogadna el, ami nyelvhasználati jogainkat – tizenkét évvel az államnyelvtörvény hírhedt módosítása után ismét szűkítené, akkor az ellen minden lehetséges eszközzel fel fogunk lépni.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »