Folytassa, Matovič!

Folytassa, Matovič!

Múlt pénteken a hajnali órákban szavazott bizalmat a szlovák parlament a plágiumbotrányba keveredett Igor Matovič kormányfőnek. Látszólag semmi különös nem történt, az ellenzéki képviselők megszavazták, a kormánypártiak elutasították a bizalmatlansági indítványt.

A koalíció vezető politikusait érintő diplomaügyek azonban annak ellenére is nyomot hagytak a márciusban hatalomra jutott kormány megítélésén, hogy a választók figyelme a plágiumbotrányok helyett jelenleg elsősorban a fenyegető gazdasági krízisre irányul. Akár komoly politikai következményei is lehetnek, hogy az elsöprő parlamenti többséggel kormányzó koalíció hamar elveszítette az ártatlanságát, pedig a választóktól éppen a politikusi tisztesség visszaállításával, a korrupció felszámolásával kampányolva nyert mandátumot.

Az elmúlt hónapokban mindenki számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy Igor Matovič kormánya a szlovák véleményformáló sajtó akaratával szemben nyerte meg a választásokat. Győzelmét, politikai ellenfeleinek hibái mellett, annak köszönhette, hogy a korrupcióellenes üzenetei az akkor még vele szemben nem ellenséges, legfeljebb hűvösen tartózkodó sajtón keresztül is célt értek.

Februárt követően azonban a progresszívek nem várt kudarca egy csapásra a szlovák nyelvű liberális média első számú célpontjává emelte Matovičot. A liberális médiumok a kormány eskütétele után röviddel máris a koalíción belüli töréspontokat keresték, kihangsúlyozva a koalíciós pártok között húzódó konzervatív-liberális törésvonalat.

Ezért kaptak a sajtóban a korábbiaknál is nagyobb teret az identitáspolitikai kérdések, amelyek valóban megosztják a koalíciót. Emlékezhetünk az emberi jogi ombudsman jelentése körüli parlamenti csatározásokra, vagy az abortusztörvényt övező vitákra.

A sajtó görbe tükre az elmúlt hónapokban arra is alkalmas volt, hogy a járványügyi intézkedések kapcsán kiemelje a kormányfő sok esetben valóban kapkodó kommunikációját, mint ahogy arra is, hogy kidomborítsa a közte és Richard Sulík gazdasági miniszter között húzódó érdekellentéteket. Mindez azonban, a publikált felmérések szerint, érdemben nem ásta alá a legerősebb kormánypárt támogatottságát, igaz Sulík pártja is látványosan profitált a sajtófigyelemből.

Az elmúlt hetek plágiumügyei miatt nem kell közvetlen politikai árat fizetniük a kormánypártoknak. Ha voltak is megingások, végül kitartott a koalíciós pártok közötti kohézió, a kormányzás látszólag zavartalanul folytatódhat tovább. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a történteknek ne lenne politikai ára.

Minden elemző egyetért abban, hogy az OĽaNO februárban a tisztességes közélet jelszavával kampányolva érte el nem várt, földindulásszerű győzelmét. Amíg csak a Sme rodina politikusait, illetőleg magát a házelnöki tisztséget betöltő pártelnököt érték a plágiumvádak, Matovič szilárd morális alapról különböztethette meg magát koalíciós partnerétől.

Hírdetés

A kormányfő diplomabotránya ezt a morális alapot jócskán kikezdte, hiszen érdemi magyarázatot az őt ért plágiumvádra nem tudott adni, legfeljebb a sajtó egyébként nem alaptalan részrehajlásával és politikai ellenfelei szókimondó bírálatával tudott visszavágni.

Nem példátlan az európai és a tengerentúli demokráciákban, hogy a megalapozott plágiumvád derékba törje egy-egy politikus karrierjét. Matovičnak ettől jelen helyzetben nem kell tartania, ami persze nagyrészt az eltérő szlovákiai politikai kultúrából adódik. A kormányfő helyzetét tovább erősíti, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság hatásait egyre szélesebb társadalmi csoportok érzékelik, akik sürgősen megoldást várnak a gondjaikra a kormánytól.

Matovič diplomabotránya ebben a helyzetben bizonyára sokakból váltott ki jogos felháborodást, de a közvélemény nagyobb része, ha egyáltalán elérték a morális ingerküszöbét a plágiumvádak, a magyarázkodás helyett érzékelhetően a gazdasági gondok orvoslását várja a kormánytól.

Ezt ismerte fel a kormányfő, amikor a múlt csütörtöki sajtótájékoztatón, majd az azt követő parlamenti vitában tulajdonképpen elismerte a plágiumvádakat, de visszadobva a labdát, a sajtót és az ellenzéket a kormányzati munka akadályozásával vádolta.

A következő hónapokban Igor Matovič válságkormányzásra készülhet, aminek első fejezetét a maratonira sikerült brüsszeli uniós csúcs után több-kevesebb sikerrel, de legalábbis jól kommunikálható eredménnyel zárta. A Szlovákiának juttatott költségvetési források és a koronaválság hatásainak mérséklését célzó uniós mentőcsomag eurómilliárdjai a következő években mentőövet jelenthetnek a komoly szerkezeti gondokkal küszködő szlovák gazdaságnak.

Az elmúlt hónapok inkább a kormányzati kommunikációról, a marketingpolitikáról szóltak. Sokaknak lehetett olyan érzése, hogy Matovič, bár kormányfővé választották, még mindig az ellenzéki években megszokott módon politizál, nem érezve a kormányzati felelősség súlyát. A múlt heti parlamenti vita a kormányfő elleni bizalmatlansági indítványról egész biztosan lezárja a Matovič-kormány történetének első fejezetét.

A következőkben már kevés lesz a marketingpolitika, az egymást követő kommunikációs trükkök sorozata. Értékelhető teljesítményre, a tornyosuló gazdasági gondok megoldására lesz szükség.

Ebből adódóan, ha a Matovič-kabinet a neki rendelt ciklus végén netán megbukik, az nem a plágiumvádak miatt következik be, hanem a társadalom széles rétegeit érintő szociális problémák következménye lesz.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/31. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »