Földi: a stadionokon kívül minden célpont lehet

A biztonságpolitikai szakértő szerint egy esetleges terrorcselekmény bárhol megtörténhet, az IÁ célpontja ugyanis nem a foci-Eb, hanem Európa összes objektuma.

A francia kormány a május 26-ig érvényben lévő rendkívüli állapot meghosszabbítását kéri a parlamenttől a labdarúgó Európa-bajnokság idejére, tehát július végéig a terrorfenyegetettség miatt. A brüsszeli merényletek óta a francia rendőrség több mint 3500 házkutatást tartott, és több mint négyszáz embert állított elő.

Francois Hollande szerint a június 10. és július 10. között megrendezendő labdarúgó-Európa-bajnokság és a július 2. és 24. közötti Tour de France kerékpáros körverseny indokolja a rendkívüli állapot fenntartását. A rendkívüli állapot további jogokat ad a rendőrség számára, többek között felhatalmazást arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el.

Földi László biztonságpolitikai szakértő szerint a labdarúgó-Eb biztonsági rendszere megfelelő, így szinte kizárt, hogy a stadionokban vagy a játékosok szállodáiban történjen merénylet. Hozzátette, hogy a megerősített jelenlét más helyszínekről von el embereket. Ezért egy esetleges terrortámadásnak sokkal nagyobb esélye van a kevésbé biztosított pályaudvarokon, bevásárló központokban vagy más szállodáknál.

A biztonsági erők létszámra véges és a koncentrált erőket az Eb helyszínein jelenítik majd meg.

Megjegyezte, hogy Európa hadban áll és az Iszlám Államnak nem a labdarúgó-Eb vagy egy repülőtér az elsődleges célja, hanem Európa összes objektuma. Arra kell felkészülni, hogy ugyan lehetnek emblematikus időpontok vagy helyszínek, de tulajdonképpen Európa minden objektuma célpont – mondta a szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.

Kiemelte, hogy módosítani kellene a stratégián: az objektumok védelme mellett inkább a támadókat kellene kiemelni. A megelőzés érdekében az elkövető muszlim katonákat kell elfogni – akár likvidálni is – még az elkövetés előtt. A háború ugyanis arról szól, hogy civil célpontokat támadók ne élvezhessenek az emberi jogok által biztosított feltételeket.

Közép-hosszú távon az lenne a hatékony és eredményes, ha az ellenség arra rájönne, hogy nincs esélye – magyarázta Földi László. A védelmi rendszer része a titkosszolgálatok mellett a rendvédelmi szervek, a rendőrség vagy akár a hadsereg is – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy az egyik brüsszeli merénylő éveket dolgozott a parlamentben, valamint a reptéren, mint takarító, megjegyezte: „nem születünk terroristának”. Az Európában élő másod- és harmadgenerációs iszlám fiatalok az IÁ megjelenése előtt élték a normális életüket, nem gondoltak feltétlenül merényletre – mondta. Az Iszlám Állam megjelenésével azonban kaptak egy „célt” az életükbe, a kiképzésüket követően már nem ugyanazok az emberek, hanem terroristává, azaz támadó katonává váltak.

Földi László szerint azt a személyt, aki bármilyen okból kifolyólag csatlakozik az Iszlám Államhoz, ki kell iktatni. Amint megtörténik ezen emberek látványos kivonása úgy fognak csökkeni a támogatók száma is – fűzte hozzá.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »