Fogyóban az energia

Fogyóban az energia

Már a csapból is az energiaválság témája folyik. A nyugdíjasok aggódnak, vajon miből fizetik majd a számlákat, a hideg téli napokat tervezgetik a gyengén fűtött lakásban. 

A szülőket az iskolák működésének beharangozott korlátozása rémiszti meg. Az önkormányzatok pedig a kormány semmitmondó, kizsigerelő intézkedései láttán méltatlankodnak. Kiürültek a pénztárcák, elfogyott az energia.

Javában tombol a koronavírusra és az ukrán–orosz háború miatti gazdasági és energiaválság. Európa vezetői sorra hozzák a szankciókat, és fejüket vakarva készítik elő a takarékossági és fogyasztást korlátozó intézkedéseket. Közben úgy tűnik, Szlovákia miniszterei meg csak a fejüket vakargatják, semmit nem csinálnak az energiaárak megfékezéséért, a lakosság pedig tovább „élvezheti” a cirkuszt, amely már cseppet sem érdekes, és nincs ingyen. Fura, meghökkentő spórolási tervekről keringenek hírek. A javaslatok egyelőre csak a középületekre, azaz a minisztériumi épületekre, állami hivatalokra, iskolákra, szociális otthonokra vonatkoznának.

Hol itt a racionalitás?

A nyilvánosságra hozott lista egyik leg-inkább kifogásolható eleme az iskolák kötelező bezárása lenne. A tervek alapján minden pénteken online tanításra küldenék a gyerekeket. Könnyű belátni, ezzel nemcsak a képzésük folyamatossága és a tanítás színvonala szenvedne csorbát.

Vajon ki marad majd otthon a gyerekekkel, ha ismét online kell tanulniuk? Ha azt vesszük, hogy egy alsó tagozatos osztályba átlagosan húsz gyerek jár, akkor ott húsz háztartást kell ellátni energiával, míg a gyerek otthon van. Nem ülhet hidegben, főzni kell neki, a notebookok is energiát fogyasztanak”

– veti fel a jogos aggodalmakat egy ismerős anyuka, miközben együtt várakozunk a postán. Vajon a kormány kompenzálja-e majd a diákok és tanáraik otthonmaradásból adódó megemelkedett közüzemi számlákat, vagy az anyagi terheket inkább átruházza a tanárokra és a szülőkre? Nem nehéz kitalálni a választ.

Marsall János, a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója sincs könnyű helyzetben, iskolájuknak az épületen, az étkezdén kívül még egy uszoda működtetését is biztosítania kell.

Találgatási időszakban vagyunk, jönnek a megyei választások, és a kormány is ígérte, hogy október folyamán használható tervvel áll elő. Egyelőre december végéig lekötött árakkal működünk, még nem érezzük a problémát, mindez márciusban fog kiütközni. Jelenleg még a tavalyi előleget fizetjük. Tavaly azonban a járvány miatt sokat voltunk otthon, és az uszoda sem működött”

– mondja a Nagyszombat megye alá tartozó középiskola vezetője. Marsall János szerint nem érdemes a szóbeszédekből kiindulni, azok alapján nem lehet konkrét intézkedéseket hozni.

“Már most, szeptemberben is befűtünk egy kicsit reggel, ha hideg van. Aztán ha kisüt a nap, akkor leállítjuk a fűtést” – magyarázza. Nincs arra semmilyen norma, hogy hány fok lehet egy osztályban, mindenképpen biztosítani szeretnénk a gyerekek komfortját.

Nyüglődés van

A postán várakozás közben két nyugdíjas beszélgetésére is felfigyelek. Az ősz beköszöntével lassan elkezdődik a fűtési szezon, az idősek már előre félnek attól a pillanattól, amikor meghozza a postás a gáz- és villanyelszámolást. Azt tervezgetik, hogy télen nem fűtik ki az egész lakást és házat, visszahúzódnak egy-egy szobába, és még ott is erősen csökkentik a fűtést.

Helyettem már a múlt hónapban is a vejem és a lányom fizette ki a villanyszámlát, emelkedett a gyógyszereim ára is, kevés a nyugdíjam, pedig tisztességgel végigdolgoztam az életem”

– mondja egyikük. A háztartások közül a nyugdíjasokat és a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket, illetve a szociálisan hátrányos helyzetben élőket sújthatja leginkább a beköszöntő energia- és gazdasági válság. Igazából jogos a félelem minden szektorban, hiszen arra, hogy ki és mennyit fizet majd a közeljövőben fűtésért, világításért, Szlovákiában nincs konkrét válasz. A bizonytalanság és a találgatások „tükrében” pedig az emberek joggal tartanak a hideg, téli hónapoktól.

Igazi kutyaszorítóba azonban az önkormányzatok kerülnek főleg, amelyeknek a közeljövőben járnak le az energia lekötéseik. A kormány folyamatosan új feladatokkal látta el őket az elmúlt időszakban, saját erőből oldották meg az ukrán menekültválságot, vezényelték le a koronavírus-mizériát és a tömeges teszteléseket, kifizették a kormány által beígért (de egyelőre az önkormányzatok számlájára át nem utalt) közalkalmazotti jutalmakat. A polgármesterek többsége megrendülten számolt be arról, hogy a települések számára az energiaárak az eddigiek hat-nyolc, de akár tízszeresére is emelkedtek.

5000 helyett 60 000-es számlák

Drasztikus áremelkedésekről számol be a Vágsellyei járásban található Deáki polgármestere, Jakócs Krisztina. Hangja azonban nem kétségbeesett, mint mondja, van terve, amelyet be is mutat majd a szeptember 28-ai önkormányzati ülésükön.

Hírdetés

A válság már október elsejétől hatással lesz ránk. Szeptemberben letelt a gázszerződésünk. Eddig 3 ezer eurót fizettünk, októbertől 14 ezret kell majd, januártól pedig beharangozták, a 21 ezer eurót. A villanylekötésünk az év végén telik le, de az is a tízszeresére emelkedik majd. Eddig tehát 5 ezer euró volt a gáz-villany kiadásunk, ez januártól akár 59 ezerre is növekedhet. Az államtól a visszaosztott adókból 60 ezer eurót kapunk. Így a helyzet kilátástalan, a számla kiegyenlítése lehetetlenné válik”

– magyarázza Jakócs Krisztina. Deákin van egy ipari park is, a vállalkozók számára az áram ára is brutálisan emelkedik majd. A falunak van 79 bérlakása, ez 11 lakótömböt jelent. Amikor építették őket, olyan kiírásnak kellett megfelelni, hogy a gázóra a falu tulajdonában legyen. Január elsejétől ennek a központi gáznak az ára is felmegy a nyolcszorosára, hiába magánháztartások a fogyasztók, ha önkormányzati tulajdonban van a gázóra.

Most tehát képzelje el, hogy eddig fizettek 35 eurót a gázra ezek a lakosok, most mondjam nekik, hogy ezentúl közel 300 euró lehet ugyanez?”

– teszi fel a kínzó kérdést a polgármester, aki már mindent átértékelt. Sok függ majd attól, betartja-e az ígéreteit a kormány, rendes tervet dolgoznak-e ki az energiaválsággal kapcsolatban, valóban segítik-e majd legalább az iskolákat. Jelenleg annyit tudnak tenni, hogy az iskolák és óvodák folyosóin és a nem kihasznált szaktermekben kikapcsolják a fűtést, az őszi szünet idejére pedig nemcsak az iskolákat, hanem az óvodákat is bezárják. Ugyanúgy, ahogy a karácsonyi szünet idejére is. A falusi kulturális életet, a szakköri és szabadidős tevékenységet áthelyezik az iskola épületébe, a kultúrházat november elsejétől teljesen lezárják.

Ha nem kapunk anyagi támogatást a kormánytól, akkor összevonom az oktatási intézményeket: a magyar iskola épületébe a magyar és a szlovák óvodát. Még ha szűkösen lesznek is, azt a négy-öt hónapot, míg fűteni kell, kibírjuk valahogy”

– beszél a tervekről Jakócs Krisztina. A községi hivatal épületével kapcsolatban sincsenek jó hírei, az sajnos nem energiatakarékos épület, felújítására nem kapták meg a támogatást, negyedszer dobták már vissza a projektjüket. Ezt a hírt éppen a beszélgetésünk idején tudta meg a polgármester. Szemében látszik a kétségbeesés, de ugyanúgy az elszántság is. Hozzáteszi, sajnos most először fognak mínuszos költségvetést elfogadni. A közelgő önkormányzati választásokon nincs ellenjelöltje. Kinek is kellene ilyen helyzetben ez a funkció, jegyzi meg lakonikusan.

Sikerült a kisebbik rosszat választani

A Deákival szomszédos Pered polgármestere, Agócs Kőrösi Ildikó elárulja, a peredi középületek energiaigénye elég magas. Nagy kultúrházuk van, községi hivatallal egybekötve. Ez egy hatalmas épület nagy energiafogyasztással. Van nyugdíjasotthonuk, két különálló épületben működnek az óvodák, és van egy hatalmas iskola, kétszázhatvan diákkal, külön étkezdével és tornateremmel.

Ne feledkezzünk el a községi bérlakásokról sem, ahol a villanyfogyasztást a lakosok maguk intézik, de a gázfogyasztás központilag megy a község számlázásán keresztül. Ott is növekedni fognak az energiakiadások. Mi már tavaly találkoztunk a gázárak radikális emelésével, mert tavaly járt le a lekötési időszakunk. Száztíz százalékos emelést tapasztaltunk akkor, megdöbbentő módon mára ez már elenyészőnek tűnik. Nagyon örülök, hogy mi 2023-ig fogjuk tudni tartani ezt az árat. Be is építettük már ezt az idei költségvetésbe”

– magyarázza Pered polgármestere. Tisztában van azzal, hogy „jobban jártak” a tavalyi radikális áremeléssel. Az iskolák esetében egyelőre vállalhatóak a havi részletfizetések, semmiképpen nem tervezik az oktatási intézmények bezárását. Az a félelme, hogy le kell mondaniuk minden fejlesztésről. Ilyen például a tornatermi öltözők rekonstrukciója, de azzal, hogy megjött az gázelszámolás a nagy ráfizetéssel, pont az erre fordítandó összeg úszott el.

Kérdés, kapunk-e az államtól támogatást, pluszforrásokat. Ha nem, akkor sajnos el kell halasztani a tetőjavítási munkálatokat is. Bizonytalan négy évet látok magunk előtt a következő ciklusban”

– mondja a polgármester, akinek szintén nincs ellenjelöltje.

“Nagyon nehéz tervezni, ígérni, konkrét célkitűzéseket megjelölni. Nagyon nagy az anyagi bizonytalanság. Azt sem tudjuk, mennyit tudunk fordítani út- és járdafelújításra, játszóterek építésére. Bízom benne, hogy marad valamennyi pénz majd ezekre a jövő évi költségvetésben, de még nagyon sok a kérdőjel.

Hidegben öltöznek majd a futballisták? 

Királyrév kicsi mátyusföldi település, ahol a községi hivatal és a kultúrház épülete, az iskola és óvoda épülete, valamint a futballstadion a legnagyobb energiafogyasztók.

A futballstadion épületében csak villanymelegítőkkel tudunk fűteni. A szolgáltatások háza fogyasztja a legtöbb energiát”

– magyarázza Agócs Gergely polgármester. Jelenleg a bérlők 175 eurót fizetnek 1 megawattóra (MWh) energiáért, nagyjából a dupláját a korábbinak. Nincs mese, az iskolában fűteni kell. Szerencsére az óvodai rész szigetelve van, az épület iskolai részén már rosszabb a helyzet. Ott még komolyan el kell gondolkodnunk, hogy mit csináljunk. A futballstadion esetében pedig azt tervezzük, hogy fatüzelésű kazánt állítunk be, és lehetséges, hogy ritkítani kell az edzéseket, vagy hidegben fognak öltözködni a futballisták. Természetesen mi is jobban felöltözünk majd a hivatalban, az én irodámban mindig el van zárva a fűtőtest – mondja Agócs Gergely, hozzáfűzve, hogy a kormány eddig nem sokat segített az önkormányzatoknak.

Az energiaválság és takarékosság kérdése terítékre került Nagyszombat megye záróülésén is.

Az a szomorú, hogy a kormány pluszfeladatokat ad az önkormányzatoknak, pénzt azonban nem. Kérdés, hogy a kultúrházak, az iskolák energiaköltségeit miből fizetik majd a települések”

– nyilatkozta az ülés után Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, Nagyszombat megye képviselője. Hozzátette, mindent meg kell tenni azért, hogy az iskolákban folyjon a tanítás, nem történhet meg, hogy a Covid után ismét hátrányba kerüljenek a gyerekek. 

 


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »