Foghíjas a körzeti fogorvosi ellátás

Foghíjas a körzeti fogorvosi ellátás

Több száz, tartósan betöltetlen fogorvosi körzet van az országban, így a rászorulók jó része nem jut megfelelő ellátáshoz – derül ki a Magyar Nemzet által megismert friss adatokból. Súlyos gond, hogy míg a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok számát több millió forintos támogatással igyekszik csökkenteni a kormány, addig ezzel a lehetőséggel a fogorvosok nem élhetnek.

Már nem csak a súlyos háziorvoshiány okoz egyre nagyobb gondot az országban, a legfrissebb adatok szerint ugyanis jelenleg 224 olyan fogorvosi praxis van, amely már több mint fél éve betöltetlen. Egyes településeken 2004 óta nincs körzeti fogorvos – derült ki az Országos Alapellátási Intézet áprilisi adataiból. Az ellátás nélkül maradt körzetek többsége vegyes, vagyis ott gyermekeket és felnőtteket is kezeltek. Az Országos Alapellátási Intézet szerint a legtöbb (36) tartósan betöltetlen praxis Budapesten található, ezek közül 20 gyermekfogászat. Itt vagy nincs ellátás, vagy helyettesítéssel oldják meg. Nehéz helyzetben van Békés megye, ahol 21, és Bács-Kiskun is, ahol 20 tartósan betöltetlen körzetet tartanak számon. A Bács-Kiskun megyei Bácsbokodon már 2006 óta nincs körzeti fogorvos, míg a Békés megyei Ecsegfalva lakói 2007 óta várják, hogy ismét legyen állandó fogorvos a településen. Idén került fel a tartósan betöltetlen fogorvosi körzetek listájára a Bács-Kiskun megyei Jászszentlászló, a Fejér megyei Kulcs, a Győr-Moson-Sopron megyei Mosonmagyaróvár és a Komárom-Esztergom megyei Lábatlan is.

– Minden évben kérjük, hogy a háziorvosoknak járó letelepedési támogatásnak legalább a maradványából részesülhessenek a fogorvosok is, eddig ugyanis sohasem használták fel a teljes összeget, ám ez a mai napig nem történt meg.

Pluszforrásra lenne szükség

Pedig a támogatás talán valamennyire csökkentené a betöltetlen praxisok számát, amelyeknek száma az elmúlt tíz évben folyamatosan nő – közölte lapunkkal Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke. Enélkül azonban egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek a fogorvosok. Hiszen míg egy háziorvos akár 10 millió forintnyi szabad felhasználású támogatást is kaphat, ha tartósan betöltetlen praxist vállal, addig egy fogorvosnak nincs erre lehetősége.

Hermann Péter elmondta: többször jelezték az egészségügyi államtitkárságnak, hogy a betegellátás biztonsága érdekében pluszforrásra van szükségük. Az üres körzetek egy részében helyettesítéssel még megoldott az ellátás, de ez semmiképp sem tekinthető véglegesnek – mondta a szakember. Kitért arra, a tárgyalások alapján a kormány kétmilliárd forintos támogatást ítélt meg a fogorvosoknak, az elosztás részleteiről azonban még egyeztetnek. A tervezet szerint a pluszforrást a fogorvosok alapdíjának emelésére fordítanák, ha minden a terv szerint halad, akkor a mostani havi 230-250 ezer forintos alapdíj 50 ezer forinttal nő majd.

– Az összeg ugyan laikus szemmel nagynak tűnik, ám a fogorvosoknak ebből és az ehhez jövő 500-600 ezer forintos teljesítménydíjból kell finanszírozni a fogorvos és az asszisztensnő bérét, a járulékokat, a rendelő fenntartását, a rezsit és az eszközöket is – tudtuk meg Hermann Pétertől. Szerinte ez az összeg teljes egészében elmegy a kifizetésekre, a működtetést az teszi lehetővé, amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nem támogatott kezelésekért a betegeknek kell fizetni. Ilyenek például a fogpótlások – koronák, hidak –, melyeket 18 és 62 év közöttieknek nem finanszíroz az OEP. Ez azonban sok esetben még így sem teszi rentábilissá a rendelő fenntartását, ezért inkább felhagynak azzal, hogy körzeti fogorvosi praxist működtessenek.

A páciensek kétharmada nem jár szűrésre

– Az 50 ezer forintos emelés arra ösztönözheti a kollégákat, hogy ne adják fel, maradjanak azokban a körzetekben, ahol most is dolgoznak, emellett reméljük, hogy ennek köszönhetően a megüresedett praxisokat is feltöltik az új orvosok. Bízunk benne, hogy ez a pénz kezdetnek elég lesz, de emellett – ahogy több alkalommal jeleztük – érdemes volna a fogorvosokra is kiterjeszteni a letelepedési támogatást – hangsúlyozta Hermann Péter. A hátrányos helyzetű térségekben dolgozó, körülbelül 680 fogorvosnak egyébként 2013-ban már megítéltek havi 100 ezer forint plusztámogatást, amely a mai napig él.

Arra a kérdésre, hogy a magyarok milyen gyakran, és még időben mennek-e el fogorvoshoz, úgy válaszolt: a Semmelweis Egyetem készített egy felmérést, amelynek eredményei elkeserítők. – Az adatok szerint a páciensek kétharmada nem jár rendszeres szűrésre, csak akkor megy fogorvosi rendelőbe, ha panasza van. A megkérdezettek 12 százaléka öt éve nem volt orvosi rendelőben. Ez azért problémás, mert sok elváltozást, például daganatos megbetegedéseket épp emiatt nem diagnosztizálnak időben – mondta Hermann Péter.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 09.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »