Filip Mónika: Gröhling hónapok óta nem írja alá a magyar iskolákat érintő szerződéseket

Filip Mónika: Gröhling hónapok óta nem írja alá a magyar iskolákat érintő szerződéseket

Szerdán menesztették az oktatásügyi államtitkárt, Filip Mónikát. Interjúnkban arról kérdeztük, mi van a döntés hátterében.

Bár ennek semmi jele sem volt tapasztalható korábban, szerdán visszahívták a pozíciójából. Mi történt?

Objektív indokot nem tudok mondani. Múlt héten pénteken behívott a miniszter és közölte, hogy visszahív. Amikor az okáról érdeklődtem, annyit mondott, hogy nem dolgozom.

Ezt egyáltalán nem fogadtam el és felsoroltam neki az eddigi tevékenységemet. A közelmúlt legnagyobb oktatási reformja most ment át a parlamenten, amit én készítettem. Őt ez nem érdekelte, és közölte, valaki mást szeretne látni a helyemen.

Tehát pénteken közölte, hogy a rákövetkező hét szerdáján leváltatja önt a kormányülésen? Ez így megy? Ezen azért meg vagyok döbbenve.

Higgye el, én is, pedig már tudom pár napja.

Ez a személyes vonatkozáson kívül azért is meglepő a számomra, mert önt az SaS párt úgy tolta maga előtt, mint a szlovákiai magyar jelöltet. Így prezentálták a választások előtt is, és most egyik napról a másikra ezt meg lehet tenni?

Igen, az SaS a magyarsággal kapcsolatos nemzetiségi politikáját a személyem köré csomagolta.

Amikor meghallottam a visszahívásának a hírét, először arra gondoltam, egy új feladattal lesz megbízva, és emiatt történik ez az egész.

Nem, nem kaptam semmilyen új megbízatást. A munkámat eddig mint állami feladat miatt szabaddá tett közalkalmazott végeztem, úgyhogy csütörtökön ismét a korábbi munkahelyemre, a belügyminisztériumba térek vissza. Nem tudom ugyan, hogy melyik részlegen kapok helyet, de jelentkezem.

Tényleg, holnap már vissza is megy a korábbi munkahelyére.?

Igen, szükséges, hogy az embernek legyen munkahelye.

Na jó, de azért van ennek személyes vonzata is. Négy nap alatt ezt hogy lehet feldolgozni?

Nehezen élem meg. Pénteken részt vettem a nyilvános biciklitúrán is Korčok külügyminiszter úrral.

Nagyon-nagyon kellemetlen volt a számomra, hiszen már tudtam, hogy véget ért ez a munka, de mivel előre bejelentett akcióról volt szó, a külügyminiszter is azt tanácsolta, hogy vegyek részt.

Ez nagyon diplomatikus volt az ön részéről.

Általában véve az volt a kellemetlen és amiatt sajnálom az egész ügyet, mert igyekeztem mindent megtenni az oktatásügyért. Áprilistól viszont odáig fajult a helyzet, hogy

Hírdetés

a miniszter nem volt hajlandó több olyan hivatalos dokumentumot aláírni, ami a magyar iskolákat, a magyar pedagógusokat vagy a szlovák nyelv didaktikus oktatását érintette. Két hónap vagy annál több ideje vannak ott ezek az asztalán, és nem írja alá őket.

Tudtam, hogy valami gond lehet, de mivel nagyon gyér volt köztünk a kommunikáció, ezért csak találgathattam, hogy esetleg megharagudott valami miatt vagy rossz a kedve. Bíztam benne, hogy ez majd leülepszik, és majd aláírja ezeket. De most már tudom, 

arról volt szó, nem akarta, hogy eredményeket tudjunk felmutatni.

Ki akartuk írni a multikulturális pályázatokat a magyar iskoláknak, mintegy húsz emberrel dolgoztunk fél éven keresztül a didaktikus eszközökön, a szerződések mind ott vannak Gröhling miniszter úr asztalán, amelyeket talán most már, hogy nem leszek ott, alá fog írni. Mindenesetre nagyon kellemetlen volt.

Ez meglepő, mert a szerdai visszahívás kommunikációjából ez egyáltalán nem volt kiolvasható.

Igen, a média alapján úgy hihető, mintha saját akaratomból jöttem volna el. Hát elmondhatom, hogy nem a saját akaratomból jöttem el, engem is meglepett. Főleg azok után, hogy annyit jártunk az iskolákba, és sikerült átvinnünk a közigazgatási törvény megváltoztatását is, hogy a belügyminisztérium alá tartozó járási hivataloktól az iskolaügyi osztályok kerüljenek át az oktatási minisztérium hatáskörébe.

A magaménak éreztem ezt a törvényt, én jártam az egyeztetésekre, a parlamentbe, a bizottsági ülésekre. Pont egy hete ment át ez a változás a parlamentben.

Akkor a visszahívása lett a “köszönet” érte.

Ez a miniszter úr személyes döntése volt, amivel én nem tudok mit kezdeni. Az együttműködésünk egyébként nem volt túl kellemes, a beszélgetéseink során igyekeztem szakmai síkon maradni, nem belemenni személyeskedésekbe.

Akkor mivel magyarázza mégis, hogy nem volt túl jó önök között a kapcsolat?

A miniszter úrral akkor romlott meg a kapcsolatom, amikor

tavaly júniusban egy négyszemközti beszélgetésen kritizáltam a módját, ahogy a diplomamunkáját megszerezte.

Tehát ön számon merte kérni egy oktatásügyi miniszteren, hogy a diplomájával nincs minden rendben, és ő ettől vérig sértődött?

Igen.

A miniszter személyes jókedve akkor a dolgok menetének a meghatározója?

Vannak emberek, akik értik a kritikát, illetve azt, hogy a másiknak van személyes nézete. A miniszter úrnál megtanultam, hogy a személyes vélemény megléte csak rossz hatással lehet rá.

Ha megengedhetek egy aprócska tanácsot. Azt azért nem kellene hagynia, hogy az emberek azt higgyék, hogy ön magától jött el az államtitkári állásból. A politikusok az ilyesmit nagyon könnyen ki tudják használni.

A miniszter ennek örül. A Facebook-ra egy olyan közleményt tettem fel, ami inkább általános, de azt hiszem, hogy a magyarok számára átjött, hogy mi volt a lényeg. Igaz, a szlovák média ezt nem értette meg.

Úgy vették, hogy engem visszahívtak, de senki sem tette fel a kérdést, hogy miért?

Ön most visszatér a korábbi munkahelyére. A politikában azért marad? Az SaS-szel kapcsolatban lesz továbbra is?

Az SaS-szel semmilyen együttműködést nem tudok elképzelni ezek után. Számomra ami történt, nem volt egy fair eljárás. Hoztam a teljes szakmai hátteremet, éppen akkor, amikor az SaS éppen szétesőben volt, s bár nem léptem be a pártba és funkciót sem kértem, együtt dolgoztam velük.

A politikában sem marad? Hiszen a közigazgatási tudása most már az oktatásügyi tapasztalatokkal is bővült.

Nem tudom elképzelni, hol folytatnám. Szeretnék egy olyan munkahelyet találni magamnak, ahol alkalmazhatom a tapasztalataimat. Szeretnék minél előbb dolgozni, és nem érzelmi dolgokkal foglalkozni.

Az oktatásügyben általában inkább az volt a fontos, hogy ki, mit és hogyan rak fel a Facebook-ra, illetve, hogy lép fel a médiában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »