Figyelnek az apró betűkre

Figyelnek az apró betűkre

Forrónak ígérkezik az ősz a jelzáloghitelesek számára Romániában. Több kereskedelmi bank alkotmányossági kifogása nyomán szeptemberben vitatja meg ugyanis a bukaresti taláros testület, hogy összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel a fizetés helyetti teljesítésről szóló, idén májusban hatályba lépett jogszabály. Ha a törvény nem állná ki az alkotmányosság próbáját, az nagy csapást jelentene az adósságcsapdába került hitelesek számára. Ezzel párhuzamosan a parlament napirendjére kerül a devizahitelek átváltásáról szóló törvény, amely szerint az adósok számukra kedvező formában, a kölcsönszerződés megkötésekor érvényes árfolyamon konvertálhatnák át nemzeti valutába, lejbe a hitelüket.

Magyarországgal ellentétben Romániában a politikusok hosszú ideig nem iparkodtak megoldást találni a devizahitelesek problémáira. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ott ne lenne ugyanakkora „múltja” ennek a jelenségnek, vagy kevésbé lenne számottevő. Hogy nagy a baj, az a 2008-as gazdasági válság idején mutatkozott meg először, amikor egy év leforgása alatt megháromszorozódott a lakosság által felhalmozott törlesztési hátralék volumene az országban. Az eladósodottság terén az azóta született néhány részmegoldás ellenére sem történt érdemi javulás, hiszen jelenleg több mint 730 ezerre rúg a harminc napnál nagyobb hátralékkal rendelkező késedelmes hitelesek száma, a hátralékok összege pedig meghaladja a 2,5 milliárd eurót.

Vajon mi az oka, hogy közel egymillió adós (ha a családtagjaikat is beleszámítjuk, tulajdonképpen mintegy négymillió emberről van szó) ilyen nehéz, már-már kilátástalan anyagi helyzetbe került? A magyarázat egyszerű. A világválságot megelőző romániai gazdasági növekedés hatására nagyon sokan vágtak bele ingatlanvásárlásba, megfelelő tőke híján bankkölcsönből. A hatalmas kereslet hatására a pénzintézetek válogatás nélkül – az akkori reklámszlogennek megfelelően mindössze az igénylő személyi igazolványa alapján – folyósították a hitelt, ráadásul lej helyett az alacsonyabb kamat okán az euró- és a svájcifrank-alapú kölcsönt ajánlották. A minimális pénzügyi ismeretekkel rendelkező, a szerződés apró betűs részét el sem olvasó jelzáloghitelesek csak évek elteltével, a törlesztőrészlet fokozatos emelkedését követően döbbentek rá, hogy rossz vásárt csináltak. A közös európai és az alpesi valuta árfolyamának megugrása, valamint a válság nyomán foganatosított megszorítások miatt egyre többen képtelenek törleszteni a bankoknak.

Bár sokan a fogyasztói kölcsönszerződések törvényességét is felügyelő román nemzeti banktól (BNR) vártak segítséget, a jegybank általános megdöbbenésre a pénzintézetek oldalára állt. Mugur Isarescu jegybanki kormányzó azzal hárította el a devizahitelesek segélykiáltását, hogy vállalniuk kell a felelősséget azért, amit aláírtak, függetlenül attól, hogy a hitelmegállapodás számukra kedvezőtlen záradékokat is tartalmaz. Mindez főleg azok után bizonyult cinikus hozzáállásnak a BNR részéről, hogy számos hiteles pert nyert a bankok ellen, a bíróságok pedig elrendelték a szerződésekben fellelt tisztességtelen feltételek kiiktatását. „A jegybank, amely mindössze a nevében román, egyszerűen a tudomásunkra hozta, hogy megérdemeljük a sorsunkat, és magunkra hagyott bennünket a pénzintézetekkel folytatott küzdelmünkben” – jegyezte meg kétségbeesésében írt nyílt levelében egy román devizahiteles.

A bajbajutottak utcára vonulásának hatására a politikusok is észbe kaptak, és első körben a bukaresti parlament tavaly megszavazta a magáncsőd intézményét, amely lehetővé teszi az eladósodott magánszemélyeknek, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat. Az adósságcsapdába kerültek megsegítését célzó intézkedés szépséghibája, hogy bevezetését egy évvel – idén decemberre – elhalasztották. Több mint egyéves vita után fogadta el a román törvényhozás az úgynevezett elsétálási törvényt, amely alapján a jelzáloghitelesek adósságuk teljes visszafizetése helyett átadhatják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant. Mondani sem kell, a BNR és a pénzintézetek bankcsődöket és pénzügyi apokalipszist vizionálva ellenezték a jogszabályokat, s nem kevesebb mint százötven alkotmányossági kifogással akadályozták ügyfeleik elsétálását. Holott a riogatás ellenére egyetlen bank sem roppant bele a lakással való törlesztésbe, sőt az idei év első felében elkönyvelt több mint félmilliárd eurós profitjukkal a romániai pénzintézetek bizonyultak a legnyereségesebbeknek Európában.

A hitelintézetek még ilyen körülmények között sem hajlandók megosztani ügyfeleikkel a terheket, és kizárólag a hitelesre hárítanák a kölcsönszerződésben rejlő kockázatot. Viszont Romániában egyre többen úgy látják – beleértve az igazságszolgáltatást és a politikai osztályt is –, hogy ez a küzdelem rendkívül egyenlőtlen, ezért indokolt az állami beavatkozás.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »