figyelmetekbe ajánlom

From: László Gazdag [mailto:[email protected]]
Sent: Monday, October 07, 2019 5:03 AM
To:
Cc:
Subject: Re: figyelmetekbe ajánlom

Az 1980-as években (!!) több cikket írtam a vízdíjról, amit az fizet, aki öntözésre, vagy halastóba vizet emel ki valamelyik folyóból. Egyszer osztrák agrárfőiskolai diákoknak tartottam előadást a termelési rendszerekről (akkor még ide jártak ők is csodálni a magyar mezőgazdaságot!), és említettem a vízdíjat. Fölnevettek. Náluk az állam DOTÁLJA azt, aki vizet emel ki ilyen célra a folyókból. Ma is van vízdíj, csak vízkészletezési díjnak hívják. Egy kg halhúst csak ez a tétel 60 Ft-tal drágít meg. Na, ezért nem lehet hazai tavi halat kapni sehol, csak argentin, meg alaszkai hekket.
A talaj a legjobb víztározó!
Gazdag László

Fáy Árpád ezt írta (időpont: 2019. okt. 7., H, 0:40):
A kistermetű, könnyen kezelhető nyugodt, szívós-kitartó munkaló, betegséggel szemben ellenálló, táplálékkal szemben igénytelen, olcsó tartású és speciális versenyteljesítményre alkalmatlan (ám nagy százalékban a kényelmes lovaglást biztosító poroszka járásra képes) lovakat
felváltotta
a túltenyésztett angol lovak (telivérek) divatja – nagy termetű, nehezen kezelhető ideges, nem szívós (nem kitartó, rövid kiugró teljesítményre képes, nem-munkaló), rossz immunrendszerű, a nedves fű árthat neki, speciális tápot fogyaszt, állatorvosi felügyeletet igényel, poroszka jármódot nem ismerő, igen drága tartású főleg a másik, általa kiszorított lófajtához képest.
És magyar lófajtaként kialakították a félvéreket, a kettő keverékét, amelyek még mindig nagyok, annyira nem könnyen kezelhetők, annyira nem szívósak, betegségekkel szemben kevésbé ellenállóak, táplálékkal szemben igényesebbek, tartásuk drágább (patakezelés stb), egyszerűbb sportteljesítményekre alkalmasak.

A XX. század elején talán Chillében volt egy verseny, hol két méter felett ugratott valaki igen nagy méretű lovával. Akkor leállították a további rekordkísérleteket, hogy ki tud még magasabbat ugratni és arra képes lovat kitenyészteni.

Újabban a hucult kiáltották ki magyar őslónak, és rögtön törzstáblát készítettek, tenyészméneket válogattak ki – állítólag immunrendszerük gyengült stb elindultak a genetikai degenerálódás útján. Ha tartási költség, munka nem számít, ha a lovaglást megtanulni szükséges idő és a szelekció hogy ki mindenki nem lovagolhat nem számít, akkor nincsen probléma.

De ha orvosilag jelentősen hasznos lenne tömeges méretekben könnyed jármódban akár naponta (vagy annál ritkábban de rendszeresen) lovon bóklászni, akkor sok fáradtsággal lett felszámolva az a lóállomány, amelyen korábban különösebb tanfolyam nélkül szinte bárki tudott lovagolni (különösen a sánták, nehéz járásúak, fáradékonyak) – mindenféle méregdrága gyógylovagoltató személyzeti kíséret nélkül.

Nemcsak a vízben voltak visszafelé elsült modernizáló akaratok.


>>
From: Lajos Joó
Sent: Sunday, October 06, 2019 11:24 AM
To: László Gazdag
Subject: Re: figyelmetekbe ajánlom

Kedves Meggondolók!

Hírdetés

Jöjjünk haza a nagyléptékből és talán érdemes lehet a figyelmünkre Magyarország és a Kárpát-medence.
Talán abból a csapdából is érdemes kimászni, hogy szekértáborokat gyártunk feleslegesen.
Az éghajlatváltozás tényszerű.
Ha egy hajó léket kap, talán nem azon kéne beszélgetni jelentős körökkel, hogy vajon a hajódeszka vetemedett-e meg, vagy valakik meglékelték a hajót, hanem talán figyelmünket a jelen helyzetből adódó természetközeli lehetőségekre érdemes fordítanunk, amikor legalább 100-szoros szorzóval értékelünk minden természetest, a bármilyen emberi tudást képviselő mesterségessel szemben. Nyilván fontos azt is azonosítani, hogy mihamarabb leállítsuk a lékelőszerszám gyártást és a lékelők egyetemi képzését.

Néhány jel, nem általában, hanem itthonról egy jelentős tudásszervesítési Program néhány vezető szakértőjétől érdemes lehet a figyelemre.
Ők nem szkeptikusok és nem hívők, nem valamilyen színűek,nincs szekértáboruk, nem egy tudást képviselnek, hanem most már 86 féle vízzel kapcsolatos közvetlen és közvetett tudás vezető kulcsszemélyiségei, Ők mind a speciális tudások, mind a komplex tudások, mind az igazgatás, kutatás, képzés, gyakorlat és gazdálkodás felől érkeztek az asztalhoz. Egy részük a tudás-szervesítési teljes hálózatból néhány fontos jelzésben egyetért, ezekből idézek néhányat:

1, Széchenyi a legnagyobb magyar volt, mert kivezettette a vizet, a XXI. században az lesz a legnagyobb magyar, aki visszasegíti.
2, A Duna-Tisza köze éghajlata nedves kontinentálisból 100 év alatt, a XX, század végére száraz kontinentálisba, majd az utolsó két évtized alatt– nemzetközi értékelések alapján – félsivatagosba fordult, számos ok miatt. Ebből a vezető okok– globális éghajlatváltozás ide vagy oda – az emberi tevékenység: a víz szinte teljes kivezetése és ennek mai folytatása is , azaz mind a mai napig. Az erdők és rétek és vizes élőhelyek 100% szántóvá változtatásával “szántóveszély” táblát lehetne kiírni.
3, Ezzel Magyarországon a 2015 környékén érkező klímaváltozásjelzések előtt már lényeges éghajlatváltozás, valójában éghajlatváltoztatás történt. A megoldástanulmányok egy pincében másfél méter magasan állnak csak az utolsó 40 év terméséből. Onnan a pincéből nehéz megoldani még hegemón tudáslobbizás mellett sem..
4, A természettel való együttműködés, annak legyőzése helyett az egyetlen út ahhoz, hogy az emberi faj megmaradjon, mert nekünk van szükségünk a Földre , a Földnek nincs szüksége ránk. Nem az egyes hétköznapi ember, hanem a civilizáció- iránya és az érdek és pénzközpontú szemlélete a döntő jelentőségű. Csak nekem, csak most és holnap is.
5, A főbb természeti rendszermegoldások tudatos támogatása, amelyet serkentő, gondos gazdaként az ember tehet:
A, a vízborítás arányának oldalirányú szabályozott kivezetéssel és tudatos szabályozással való megtízszerezése a természetes mélyárterek felhasználásával a pusztító magas gátak közötti vízkivezetéssel és a vérátömlesztéshez hasonlító mesterséges öntözés helyett a talaj és légnedvesség 30 féle konkrét eszközével, a történelem és a gyakorlat által is igazolt pusztító öntözés helyett, B, az erdősítés – agrárerdészet kistájon belüli aránya határozott tudatos megemelése magoncalapú rendszer segítéssel,
C, az emberi ürülék és állati ürülék “áltisztító” mechanizmusa helyett annak természetes útján nem tisztítása és méregként az élővízbe engedése, hanem a cellulózalapú komposztálás, majd ezzel a talaj, a humusz elősegítése a föld felé- hiszen onnan kaptuk az ürülékünkhöz a tápanyag jelentős részét- , és mert 1 gramm humusz 50 gramm vizet köt meg, így a talaj a legnagyobb víztározónk.
6, Tudni érdemes, hogy bármilyen időjárásváltozás is lesz és az bármilyen hirtelen is érkezik, vagy bármennyire lesz szélsőséges, ez a három természetes rend-szer szintű elem >> jelentős csillapító hatást biztosít, életszerű műkdösét támogat egy közösség számára. Minden más elem és megoldás ennél kisebb rendszerszintű beavatkozás, ezért ezekre épülhet.
7, Minden nagyfolyónk vize kivezetésre kerül kétszáz éve magas gátak között, minden belvízcsatorna kivezeti a vizet a Fekete tengerbe. 500 mm csapadék mellett minimum 800 mm párolog évente, azaz negatív a vízmérleg, így mítoszunk a Magyarország víznagyhatalom felől az utolsó hely felé tarthat a következő néhány évtizedben. A rendszerszintű változások lassan alakulnak és váratlanul jönnek attól föggetlenül, hogy hogy tudás modellezi egymástól elzártan és egymás felmenőivel foglalkozva.
Ha egy orvoshoz elmegy valaki, hogy nem jól van és az orvos megállapítja, hogy kevés a vére, akkor vajon, ha vajon, ha az orvos, akkor ennek ellenére érvágást javasol kizárólagos gyógymódnak?(Azaz a vízkivezetést? ) Következő páciensként vajon elmennénk-e ehhez az orvoshoz? Hogyan mondanánk meg tudományos és politikailag is korrekt módon, hogy ez valódi képtelenség?

Amúgy felvetődött az előbbi levelekben, hogy konszenzusra nincs szükség. A konszenzus nem elvtelen kompromisszum, hanem egy belátáson alapuló megoldás-szervesítés, hogy azt érezze valaki: a szándék becsületes, tisztességesen meghallgattak és megértettek, viszont Ő is vállalja a legnagyobb szellemi kockázatot – ha kell a megoldás érdekében – , a belátást.

Jövőválasztásra van szükség, amiben látjuk a jövő Magyarországát, nem a jövőt elszenvedve, hanem értékeink felé mozdulva.
Ebben a víz, ami az élet, sajnos következménye is számos másnak.
1, Víz-föld-levegő szennyezés megállítása, ami tetten érhető, tényszerűsége egyértelmű, konkrét és tagadhatatlan. Ebben csak az egyes ember hibáztatása valóban bűn, maga a rendszer hozza. Pl: melyik iskolai- minden egyetemen élesített kötelező tárgy dolgozza fel a kihívásokat? Nincs. Azt hogy mit tehetsz azon a néhány íróasztalközelien megfogalmazott maszlagon kívül? Nincs. Ebből a nincsből van kétszázötven.
2, Délibábok kergetése megállításának, hogy Magyarország Európa éléskamrája lesz, mikor a saját önellátásunkon kívül még egy London szintű várost sem tudnánk ellátni, ha a családi házak helye is fel lenne szántva.
3, Az ár, áradat, szeretet, gazdagság, boldogság értelmezése átfordult a nyelvben veszéllyé a gátak magasítása miatt, mert eredeti jelentésében az ár a természet értünk való működése ahelyett, hogy megcsonkítandó lázas életjelenségnek tartanánk.
4, Ha a birtokpolitika nyomán egy tulajdonos lesz az egész országban, aki csak a chicago-i gabonatőzsdét ismeri és nem ismeri a saját tájának jellemzőit, hogy mitől marad életben, ami a föld és víz és erdő és Magyarország és a közösség.
5, A növényi és élővilágot, benne a saját egészségünket és a teljes országot lenullázó monokultúrák léte, mert a vegyszer nélküli védelmet csak a sokszínű növényzet képes adni, monokultúrában lapátszámra kerül a méreg belénk, a kiszárítás és elsivatogosítás iránya megmarad hivatalosan „társadalmi igény” címkével és majd vérátömlesztős öntözéssel lesz pótolva 14 atmoszféra nyomással a rétegvízből. A talajnedvesség és légnedvesség nem öntözés kérdése, hanem másik 30 eszközzel lehet megoldani jól, fosszilis-felhasználás nélkül
6, Régen fölművelőnek is hívták a parasztot, mert a föld egészsége volt az első, és annak egészségeben átadása volt az örökség, mint legnagyobb kincs- nemcsak az unokának, hanem a mi unokáinknak is. Ma viszont kukoricaműves, búzaműves, napraforgóműves, húsgyáros a szerepek iránya, azaz nem általában a mezőgazdaság, hanem a magából kifordult és érzéketlen „árutermelő” szemlélet a legnagyobb veszély, ahol egy bankszámla lesz az örökség. Választhatunk.

Felelősségünk van. Talán a saját közvetlen világunk lehetne a célja a diskurzusnak?
Ki-ki saját szerepében mit gondol, mit lehetne és tudna tenni valóságos és kiegyensúlyozott egyeztetésekért.
Ezt kidolgozhatnánk. Lehetne akár pozitív is ez a vita, ahol összeadjuk és becsülettel , jó szándékkal és nyitottsággal vagyunk meghallva a saját modelljeinken kívülieket és Semmelweis reflex helyett >> nem minősítgetésekkel, kiközösítéssel, elhallgattatással, kicsinálással, leértékeléssel és megszégyenítéssel operálunk. Ez utóbbi operációba csak belepusztulni lehet- nemcsak annak, akin elkövetik, hanem annak is, aki elköveti.
Értékrend a teremtett világ felől közelítve érhető el. Magyarországon az uralkodó értékrend az elmúlt 100 évben legalább nyolcszor változott szélsőségesen. Mi lenne, ha megállapdonánk alapértékekben. Mi a fontos? >>
A tudásszervesítési hálózat vezető szakértői mintát adhatnak másoknak azzal a közel 30 féle vízvisszatartási és természetes megoldással >>az egyszempontú mesterségesek helyett.
Cél lehet-e az egyszempontú szakmacsaládok hatásmechanizmusai tudásszervesítéssel >>való gazdagítása? Ekkor nem 3 szempontbnak, hanem 33-nak fog megfelelni a megoldás, ami fenntarthatóbb lesz, eredetibb lesz és hasznosabb is lesz.
Nem akarjunk teremtőt játszani, amikor az Isten nagyjából 40 millió >>szempont egyidejű figyelembevételével és egymásra hatásuk tudásával, az összefüggések összefüggéseit is ismerve hozta létre a természetest. Mi nagyon igyekszünk a tudásunkkkal effelé, s már tartunk vagy 500 szempontnál, ami 100 egymástól elzárt tudásban található. >>

Kérdés persze az is, hogy mennyire lesz visszafordítható a jelenleg tapasztalható folyamat és jelenségei, aminek kockázataira mennyire készítjük fel magunkat. Az időjárási szélsőségek erősödése tény. Valaki azt mondta, hogy ha csak 1 % a bekövetkezési valószínűsége annak, hogy ezek a szélsőséges időjárási jelenségek- mint idén is néhány jelenség összeadódott – itt fölöttünk adódnak össze, viszont ennek bekövetkezése 100 %-os megsemmisítő kárt okoz, akkor vajon szabad-e a 1% hangsúlyt legutolsó helyen kisemmizni, elvetni?
Még egyszer a három rendszerszintű irány:
1, felszíni vízborítás arány tízszerezése természetes helyein tudatos szabályozással,
2, erdősítés és
3, életanyag gazdálkodás az ürülékkel szanitáció és élővízbe vezetett „tisztított folyadék” helyett. >>
Mindhárommal nemcsak biztosabbak lehetünk, hanem gazdagabbak is.

Tisztelettel

Joó Lajos

László Gazdag ezt írta (időpont: 2019. okt. 6., V, 8:29):
Elég bosszantó, hogy egy csomó üzenet visszapattan.
Egy gondolat még! Milton Friedman Nobel-díjas tanulmánykötetének (Infláció, munkanélküliség, monetarizmus)utolsó mondata: “A jóindulatú. ám tudatlan emberek több kárt okoztak a történelemben, mint a rosszindulatúak tudatosan.”
A környezeti problémák területére ez fokozottan igaz!
A “zöld dilettantizmus” okozza az ügynek, a valóban hatékony környezetvédelemnek (= eredményes környezetgazdálkodásnak) a legtöbb kárt!
Gazdag László

Mentes a vírusoktól. www.avast.com

István Héjjas ezt írta (időpont: 2019. okt. 5., Szo, 18:23):
http://klimaszkeptikusok.hu/?p=1669


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »