Fideszes kettős beszéd menekült- és migránskérdésben

Fideszes kettős beszéd menekült- és migránskérdésben

Orbán Viktor helyettes államtitkárának, Altusz Kristófnak az „elszólása” a titokban beengedett 1300 migránsról nagy port vert fel. A korábban egységesen minden határt (útlevél nélkül) átlépő személyt migránsnak tekintő Fidesz és csatolt részei (pl. sajtója) hirtelenjében rátalált a több évtizedes jogszabályokra, és végre-valahára meg tudta különböztetni az illegális bevándorlót a menekült, befogadott és oltalmazott státuszú üldözöttektől.

Persze ez Altusz őszödi beszéde előtt nem így volt. Emlékezetes, Őcsényben a magyar hivatalos szervek által kiadott menekültstátusszal bíró gyermekeket és nőket látott volna vendégül egy panziós, ám a helyiek – „hála” Orbán riogató politikájának – a „migránsok” hírére pánikba estek, a menekülteket fogadni kész panzióst megfenyegették, a népszerű polgármester pedig lemondott. (Később nagy fölénnyel újraválasztották.)

És hogy Orbán akkor még mennyire nem tett különbséget illegális migráns és menekült között, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az esetet követő pénteki rádióinterjújában így fogalmazott:

Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket.

Ehhez képest Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető a múltat végképp eltörölni szándékozó lendülettel volt képe azt nyilatkozni a fideszessé vált Figyelő című újságnak, hogy „a mi alapállásunk mindig is az volt, hogy egyetlenegy bevándorlót sem vagyunk hajlandók befogadni, sem uniós kvóták alapján, sem attól függetlenül”. Hozzátette:

Az is mindenki számára elérhető és nyilvános információ volt, hogy Magyarország a genfi egyezmény alapján, amely a magyar belső jog része, egy évben hány üldözöttnek nyújt oltalmat.

Orbán frakcióvezetőjének szavai bizony igencsak távol állnak Orbán Viktor rádióinterjújában elhangzottaktól.

Kormánypárti önellentmondások

Ám abban igaza van Gulyásnak, hogy – Altusz állításával ellentétben – a Magyarország által üldözöttként elismert személyek száma valóban nyilvános adat – hívja fel a figyelmet a friss Heti Válasz. Mint a lap írja, a fenti nyilatkozat első mondata szintén messze esik a valóságtól. A KSH A bevándorló külföldi állampolgárok földrészek és ország szerint című jelentéséből kiderül: Magyarország évi 20-25 ezer betelepülőnek ad otthont. Ezek közül az Ázsiából és Afrikából érkezők száma minden esztendőben 8-10 ezerre rúg, ehhez jön még húszezer Rogán-kötvényes betelepülő.

Hogy a mostani Soros-kampány, illetve a migráció ügye mennyire belpolitikai kampánytéma, arra Orbán Viktor korábbi nyilatkozata is rávilágít. Mint a Heti Válasz emlékeztet, 2001-ben az akkor is kormányfői pozícióban levő Orbán Viktor az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti ebédjén így fogalmazott:

Több millió bevándorlót kellene befogadnia Magyarországnak a következő öt évben, mert így tudja biztosítani a gazdasági növekedés ütemét.

Eltelt 12 év, és – emlékezet a Heti Válasz – hasonló célokat tűzött ki a kormány hét évre szóló migrációs stratégiájáról szóló 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozatban említett Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiai tervdokumentum. Az irat meglehetősen higgadt megállapításokat tartalmaz, ugyanakkor óriási ellentétben áll a kormányzati propagandával. Így például – hívja fel a figyelmet a lap – a szövegben ez olvasható: „Bár továbbra is fontos a magyar munkaerő védelmét biztosítani, hazánk gazdaság és munkaerőpiaci igényeit alapul véve, ugyanakkor különös tekintettel a magyar munkaerő egyes szektorokban fokozottabban jelentkező kivándorlására, szükséges a további migráns munkaerő fogadása.” Ez pedig pontosan ellentétes a liberáliskék kormányzati plakátokra rápingált „ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” szöveggel. Ez még akkor is így van, ha 2014-2015-ben drasztikusan megnőtt a migrációs nyomás a magyar határon. Ugyanis a tervdokumentumban még mindig van számos aktualitását nem vesztett megállapítás – gondoljunk akár a demográfiai válság vagy a munkaerőhiány kérdésére.

Az ENSZ a (S)soros?

2016-ban a kormányzat új fegyvert kapott a kezébe: António Guterres személyében a korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát irányító volt szocialista kormányfő lett a szervezet főtitkára. És ilyen minőségében a kvótarendszer atyjának is tekinthető. Ő volt, aki 2015 tavaszán arra szólította fel az EU vezetőit, támogassák kísérletét a migránsok áthelyezéséről más tagállamokba. Főtitkári beköszönőjében pedig – kormányzati propagandisták legnagyobb örömére – így fogalmazott: „A migráció nem a probléma, hanem a megoldás.”

A migráció kezelésének szükségességét a Fidesz-kormány által is aláírt 2016-os New York-i egyezmény szögezte le, mely a megállapodás létrejötteként 2018-as jelölte ki. Guterres erre vonatkozóan megjegyezte: a népvándorlást nem elutasítani kell, hanem lehetőségnek tekinteni. Erre válaszul Szijjártó Péter magyar külügyér kijelentette: elutasítja ezt a felfogást, és ha ezzel kapcsolatban nincs változás, Magyarország kilép az egyeztetésekből.

Orbán Viktor viszont már a tőle megszokott kettős beszédet alkalmazta: először azt mondta, ennek tartalma olyan, mintha kimásolták volna a „Soros-tervből”, majd visszavett, és azt mondta, először meg kell ismerni a szöveget, utána döntsünk róla. A szöveg azóta ismert, ám a kabinet egyelőre nem értékelte.

A Heti Válasz ezzel kapcsolatban három dolgot vet fel:

  • A 2016-os New York-i jelentést az Orbán-kormány aláírta, pedig az tárgyalja a migráció előnyeit, a befogadás szükségességét, sőt elítéli a menekültek démonizálását.
  • Két ENSZ-magállapodás készül, az egyik a migrációról, a másik pedig a menekültekről.
  • Magyarország már eddig is számtalan észrevételt fogalmazott meg: hangsúlyosabbá tenné az országok szuverén jogát bevándorláspolitikájuk meghatározásához, a dokumentum a migrációban gazdasági, kulturális kihívást lásson, illetve essen szó a menekültek kötelességeiről is.
  • A megismert szöveg a lap szerint mindezeket tartalmazza, sőt olyan kitételeket is, mint például a helyben segítés, a határok védelme.

    Az viszont tény, hogy az ENSZ nemhogy nem jogalkotó, de a jelentés még csak nem is kötelező érvényű. Azaz bármi is fog szerepelni a végén elfogadott szöveg a magyar kormányt semmire nem kényszerítheti. Viszont a kampányban riogatásnak kiváló.


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »