Feszültséggel teli dráma született Mária Teréziáról

Feszültséggel teli dráma született Mária Teréziáról

Négy ország, négy közszolgálati televízió egyedülálló összefogásával készült az a kétrészes, Mária Terézia születésének 300. évfordulója alkalmából forgatott tévéfilm, amelyet a magyar, a szlovák, a cseh és az osztrák tévénézők a karácsonyi és az újévi ünnepek idején láthatnak.

K und K koprodukcióban ez az első televíziós együttműködés, a filmet pedig így, eredeti helyszíneken, négy ország több mint ötven jeles színészével kellett leforgatni, ahogy azt a temesvári születésű, Amerikában élő, magyarul még mindig jól beszélő rendező, Robert Dornhelm mondja. S ami ugyancsak érdekes: a kamera előtt minden színész a maga nyelvén beszélhetett. A magyar magyarul, a cseh csehül, a szlovák szlovákul, az osztrák németül.

A rendező szerint nem pusztán egy izgalmas szerelmi történetet láthatnak a nézők, hanem egy feszültséggel teli politikai drámát is, amely Mária Terézia osztrák császárnőt, magyar és cseh királynőt kivételes helyzetekben láttatja. A történet 1723-ban kezdődik, amikor Mária Terézia még csak hatéves, és VI. Károly osztrák császárt Prágában, a Szent Vitus-székesegyházban cseh királlyá koronázzák. Az ő lánya a későbbi császárnő, aki már kiskorában beleszeret későbbi férjébe, Lotaringiai Ferencbe. A film végigkíséri Mária Terézia uralkodását, látjuk a magyar királyi korona átvételét, a császárnő anyaságát, tizenhat gyermekének megszületését. A forgatás azzal a jelenettel kezdődött, amikor a fiatal Mária Terézia apja halálát követően tizenhat lóval és két szekérrel Firenzéből visszatér Ausztriába, egy ellenségekkel teli, elszegényedett országba. Ezt a jelenetet egy Prága közelében fekvő skanzenben vették fel, ahonnan aztán Kroměřížbe, majd Bécsbe és Pozsonyba költözött a stáb.

Mária Terézia az európai történelem, a Habsburg-uralkodóház megkerülhetetlen alakja. Monika Zlatníková, a kétrészes film cseh forgatókönyvírója szerint a történet megfogalmazásában az volt a legnagyobb kihívás, hogy Mária Terézia egyéniségét úgy ábrázolja, hogy az mind a négy ország nézői számára elfogadható legyen. Hiszen más fényben látják az uralkodónőt a csehek, a szlovákok, s természetesen másban az osztrákok és a magyarok. Nem volt könnyebb feladata Ján Kocman szlovák jelmeztervezőnek sem, akinek a teljes bécsi udvart kellett megmutatnia a legapróbb részletekben is korhű ruhákban. Csak Mária Teréziának nem kevesebb, mint harminc jelmezt álmodott meg, a további szereplőkre pedig összesen kétezer kosztümöt kellet megterveznie.

Mária Teréziát egy fiatal osztrák színésznő, Marie-Louise Stockinger formálja meg, I. Ferencet a cseh Vojta Kotek, az uralkodónő anyját Zuzana Stivínová, a Habsburgok orvosát, aki Mária Terézia minden szülését végigasszisztálta, Jan Budar. Szlovák részről Táňa Pauhofová (a pozsonyi Nemzeti Sissije) kapott fontos szerepet a filmben. Elisa grófnőt, a nagy ügyeskedőt játssza.

Magyar részről is komoly színészválogatás előzte meg a forgatást. A rendező választása alapján végül négyen kerültek be a filmbe. Tenki Réka Lorenc grófnő, Rátóti Zoltán von Grumbkow porosz követ szerepét kapta, a két jónevű magyar nemest, Esterházy Pált és Esterházy Miklóst pedig Nagy Ervin és Adorjáni Bálint kelti életre.

Lorenc grófnő a férjével együtt az udvarban él. Hatalomra vágyó nőszemély, aki mindig tudja, merre kell fordulnia, Mária Teréziát viszont nem érzi közel magához.

Hírdetés

„Volt egy színészválogatás Budapesten, amelyen a rendező is részt vett – meséli Tenki Réka, akit Hollywood rangos szaklapja, a Variety Európa tíz legtehetségesebb fiatal színésze közé sorolta az idén. – Magyarul kellett elmondanom egy saját történetet, párkapcsolat témában. Az a legjobb, fűztem a történethez, ha két ember kiegészíti egymást. Ez az én álláspontom. A rendező természetesen arra is kíváncsi volt: ki hogyan mutat a képernyőn. Olyan volt az egész, mint egy kamerapróba. Közölte is utána, hogy szeretné, ha gazdagítanám a csapatot, mert szerepet kapok a filmben. Nagyon nagy tanulás, tapasztalatszerzés volt számomra ez a forgatás. Négy ország, öt nyelv, az angol volt ugyanis a közös nyelvünk.

Mindenkinek erősen kellett koncentrálnia, hiszen mindenki a maga nyelvén beszélhetett a kamera előtt, és ez más figyelmet, másfajta érzékenységet kíván a színésztől, mint amikor otthon, a saját nyelvi közegében dolgozik. Itt csak a hanglejtésből, az utolsó egy-két szóból érted, hogy most lesz vége a mondatnak. Ezt meg kellett szokni.

Sokszor a jelenetből vettem észre, hogy már elindult a kamera. A férjemet Pavel Kříž játssza. Végig nagyon kedves volt hozzám. Egyébként az egész stábra jellemző volt a nyitottság. Mindenkin láttam a segítőkészséget. Nagyon jó volt megélni az egymásra való figyelésnek ezt a magas fokát. Kezdetben idegennek tűnik minden. Felszálltam a repülőre, utaztam Prágába, és nem tudtam, mi vár a forgatáson. A helyszínen aztán gyorsan megnyugodtam. Pavellel sokat beszélgettünk, gyakoroltuk a szöveget. Négy-öt nap bőven elég volt ahhoz, hogy megbarátkozzunk. A szlovák kolléganők, Táňa Pauhofová és Petra Vajdová is nagyon kedvesek, odaadók voltak.”

Történelmi filmben, kosztümös produkcióban Tenki Réka most dolgozott először. Korhű jelmezt sem viselt korábban. „Nem könnyű ilyen ruhákban pózolni – állítja. – Felül el vagy szorítva, a sok alsószoknya miatt pedig inkább nem eszel, nem iszol. Ami ezzel együtt mégis nagyon tetszett:

ott voltunk egy Prága melletti, festői kastélyban, báljelenet, gyönyörű ruhák, pompás frizurák, rengeteg statiszta, több kamera – és megjelent felettünk egy drón, a legmodernebb technika, ami izgalmassá tette a forgatást. Hirtelen még azt is elfelejtettük, milyen hidegek a kastélytermek.

A vastag kőfalakat ugyanis nem lehet átfűteni. Korhű jelmezben megtapasztalni egy másik világot páratlan élmény a színész számára. De nem sajnálom, hogy nem abban a korban éltem. Mária Teréziát szívesen eljátszanám, mert bölcs, okos, erős nő volt, és én szeretem az ilyen embereket, de a kor divatja, főleg a fűző és a súlyos ruhák miatt távol áll tőlem. ”

A címszerepet alakító Marie-Louise Stockingerről Tenki Réka a legnagyobb elismerés hangján szól: „Le a kalappal előtte. Nagy tehetség. Illik hozzá a szerep.”


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »