Férfiak és nők 40 felett

Férfiak és nők 40 felett

Úgy tűnik, merőben másfajta perspektíva és életérzés jellemzi a 40 feletti, középkorú nőket és férfiakat, ha az őket reprezentáló blogokat mint hangulti indikátorokat tekintjük át. Főként a társkeresés frontján domborodik ki, hogy mennyire másként értékelik önmagukat és lehetőségeiket. Az alábbiakban egy női és egy férfiblog egy-egy posztja adhat ebbe betekintést.

Indítja a középkorú nőkről szóló hangulatjelentését az oldalborda.hu, amely maga is idéz, hogy körbejárja a korosztály problémáit. Az idézett “plankton” nevű bloggerina problémafelismeréséhez célirányosan választotta még nevét is, és általában a 45 feletti nőket plankton generációnak titulálja, mert meggyőződése szerint olyan láthatatlanul él korosztálya, mint a planktonok az óceánban. Véleménye szerint a férfiak teljesen elfordulnak tőlük. Holott persze léteznek az egyedülálló negyvenes férfiak, akiknek a figyelmére számítanának, akiket partnernek tekintenének, mégis a középkorú nőknek beszűkülnek a másik nemhez fűződő kapcsolataik, és valamilyen okból még az offline és online a társkeresők segítségével is végtelenül nehezen találnak partnert.

Hírdetés

Ezzel a lehangoló életérzéssel szemben a párkapcsolati kérdésekről cikkező egyik legnépszerűbb magyar férfiblog, a Férfiszemmel.hu a hasonló korú férfiak élethelyzetét egészen másként ábrázolja. Mondhatni a fenti női problémafelvetéseket visszaigazolva a férfiak megnyíló lehetőségeiről beszél:

Érdekes módon a hirtelen új életformát, új partnert választó, akár új családot alapító, középkorú férfiak generációjáról mondják, hogy megváltozott életformájuk  a “kapuzárási pániknak” köszönhető. A fentiek fényében viszont kérdéses, hogy vajon valóban a pánik jellemzi e őket leginkább? “Megőrülnek, sportkocsit vesznek, festik a hajukat, edzőterembe járnak, beújítanak egy húszéves nőt…” – mondja a közkézen forgó jellemzés a “kapuzárási pánikkal küzdő” férfiról. – Lássuk be, ebből sem az következik, hogy valamiféle szorongás uralja ezeknek a férfiaknak az életét, sokkal inkább úgy fest, hogy beérett életlehetőségeiket aknázzák ki.

Úgy tűnik, a nők saját életérzéseiket projektálják a férfiakra, amikor a férfiak kapuzárási pánikjáról beszélnek, hiszen minden arról árulkodik hogy a középkorú nők másik nemhez fűződő viszonyai és életlehetőségei szűkülnek be, ők veszítik el sokkal inkább “ellenállhatatlan varázsukat” és ennek megfelelően alakul életérzésük is. Ennek ellenére sokkal ritkábban hallani a nőkkel összefüggésben “kapuzárási pánikról”, “életközepi válságról”, sőt gyakran egyenesen tagadják ennek a lehetőségét. Lehetséges, hogy le kellene cserélnünk azokat a közkeletű sztereotípiáinkat, amelyekkel a középkorú nőkről és a férfiakról gondolkodunk?


Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »