Ferenc pápa: Tanuljuk meg gyakrabban hívni a Szentlelket!

Ferenc pápa: Tanuljuk meg gyakrabban hívni a Szentlelket!

Január 13-án, Jézus megkeresztelkedésének ünnepén a Szentatya Jézus hármas „alámerüléséről” elmélkedett a déli Mária-imához kapcsolódó beszédében: Jézus „belemerül” a tömegbe, „belemerül” a vízbe, „belemerül” az Atyával való imádságos kapcsolatba.

Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma, a karácsonyi liturgikus időszak végén az Úr megkeresztelkedésének ünnepét üljük. A liturgia arra hív bennünket, hogy jobban megismerjük Jézust, akinek nemrég ünnepeltük születését; és ezért az evangélium (vö. Lk 3,15–16.21–22) két fontos dolgot mutat be: Jézus kapcsolatát az emberekkel és Jézus kapcsolatát az Atyával.

A Keresztelő János által Jézusnak a Jordán vizében kiszolgáltatott keresztségről szóló elbeszélésben mindenekelőtt a nép szerepét látjuk. Jézus ott van elvegyülve az emberek között. A nép nemcsak a jelenet háttere, hanem az esemény lényegi szereplője. Mielőtt a vízbe merülne, Jézus „belemerül” a tömegbe, csatlakozik az emberekhez, teljesen magára vállalva az emberi létállapotot, osztozva mindenen, kivéve a bűnt. Isteni, kegyelemmel és irgalommal teljes szentségében Isten Fia testté lett, hogy magára vegye és elvegye a világ bűnét: magára veszi nyomorúságainkat, emberi létállapotunkat. Ezért a mai nap is epifánia, mert azáltal, hogy elmegy megkeresztelkedni Jánoshoz, népének bűnbánó tagjai között Jézus feltárja küldetésének logikáját és jelentését.

Azáltal, hogy Jézus csatlakozik a néphez, amely a megtérés keresztségét kéri Jánostól, Jézus a belső megújulás mély vágyán is osztozik. És a rá „testi alakban, mint egy galamb” leszálló Szentlélek (Lk 3,22) a jele annak, hogy Jézussal egy új világ, egy „új teremtés” kezdődik, amelybe beletartoznak mindazok, akik befogadják Krisztust életükbe. Mindannyiunkhoz, akik Krisztussal újjászülettünk a keresztségben, hozzánk is szólnak az Atya szavai: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem” (Lk 3,22). Az Atyának ez a szeretete, amelyet mindannyian megkaptunk keresztségünk napján, olyan láng, amelyet a Lélek gyújtott meg szívünkben, és megkívánja, hogy imádsággal és szeretettel tápláljuk.

A második dolog, amit Lukács evangélista hangsúlyoz, az, hogy az emberek közé és a Jordán vizébe való elmerülése után Jézus imába, vagyis az Atyával való közösségbe „merül alá”. A keresztség a kezdete Jézus nyilvános életének, az Atya küldötteként a világban teljesítendő küldetésének, hogy kinyilvánítsa az Atya jóságát és emberek iránti szeretetét. Ezt a küldetést az Atyával és a Szentlélekkel való állandó és tökéletes egységben teljesítette. Az Egyház küldetésének és mindegyikünk küldetésének is, hogy hűséges és gyümölcsöző legyen, „bele kell oltódnia” Jézus küldetésébe. Folyamatosan újra kell szülni az imában az evangelizációt és az apostolkodást, hogy világos keresztény tanúságot tudjunk tenni, nem emberi projektek, hanem Isten terve és stílusa szerint.

Kedves testvéreim, az Úr megkeresztelkedésének ünnepe kedvező alkalom arra, hogy hálával és meggyőződéssel megújítsuk keresztségi ígéreteinket, és elkötelezzük magunkat, hogy nap mint nap azokhoz hűen élünk. Az is nagyon fontos, ahogy többször mondtam, hogy ismerjük keresztségünk időpontját. Megkérdezhetném tőletek: „Ki ismeri keresztségének dátumát?” Biztosan nem ismeritek mindannyian. Ha valaki nem tudja, kérdezze meg otthon a szüleit, nagyszüleit, nagybátyját, nagynénjét, keresztszülőjét, a család barátait… Kérdezze meg: „Engem mikor kereszteltek meg?” Aztán pedig sose felejtsd el: őrizd meg szívedben azt a dátumot, és ünnepeld meg minden évben!

Jézus, aki megmentett bennünket, nem saját érdemeinkért, hanem hogy a valóságba ültesse az Atya mérhetetlen jóságát, tegyen irgalmassá bennünket mindenki felé! Szűz Mária, az irgalom anyja legyen vezetőnk és példaképünk!

Hírdetés

A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Szeretettel köszöntelek mindannyitokat, kedves rómaiak és zarándokok!

Üdvözlöm a spanyolországi Los Santos de Maimona-i és a Talavera la Real-i tanárokat és diákokat; a Lengyelországból jött egyházközségi csoportokat, a Neokatekumenális Út lengyel tagjait – biztosan Kiko születésnapjának megünneplésére jöttetek! –; és üdvözlöm a loretói és a rieti tartományból érkezett vallemarei híveket.

Ma délelőtt, a mai ünnephez kapcsolódó szokás szerint, újszülötteknek egy elég szép számú csoportját volt alkalmam megkeresztelni. Imádkozzunk értük és családjaikért! És ehhez kapcsolódóan ismét arra hívok mindenkit, hogy mindig tartsa elevenen saját keresztségének emlékét. Ott vannak életünk gyökerei Istenben; örök életünk gyökerei, amelyet Jézus megtestesülésével, kínszenvedésével, halálával és feltámadásával nekünk adott. A keresztségben vannak a gyökerek! Sose felejtsük el keresztségünk dátumát!

Holnap, a karácsonyi időszak befejezése után, a liturgiában újrakezdjük az évközi időt. Mint keresztsége után Jézus, mi is engedjük, hogy a Szentlélek vezessen bennünket mindenben, amit teszünk. De ehhez hívnunk kell őt! Tanuljuk meg gyakrabban hívni, mindennapjainkban a Szentlelket, hogy szeretettel tudjuk megélni a mindennapos dolgokat, és így rendkívülivé tudjuk tenni azokat.

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »