Ferenc pápa: Az Úr az a szikla, amire építhetünk

Ferenc pápa: Az Úr az a szikla, amire építhetünk

Döntsük el, hogy kereszténynek akarunk látszani, vagy valóban azok akarunk-e lenni. Mert ha igen, akkor ezt az irgalmasság konkrét cselekedeteivel kell megélnünk. Építsük szilárd sziklára, az Úrra az életünket, és alázatosan szolgáljuk az Urat – mondta december 6-i reggeli homíliájában Ferenc pápa.

Isten országába csak a szelídek juthatnak be; a gőgös kint marad, és megszégyenül – erről tanít Izajás próféta könyve, amelynek szavait olvastuk a szentmisén. A mai evangélium pedig Szent Máté könyvéből a homokra vagy sziklára épült házról beszél, ezzel megmutatva, hogy az jut el a mennyek országába, aki az Atya akaratát cselekszi. Ferenc pápa a liturgikus szövegekből kiindulva három ellentétpárra építette föl homíliáját.

Az első a szavak és tettek közti ellentét a keresztény élet útján. Ha csak szóban vagyok keresztény, az csak a felszín, félút: mert nem teszek úgy, mint egy keresztény. Egy kicsit keresztényre sminkelem magam. A szó tettek nélkül csak kozmetikázás. Jézus mindig konkrétumokat javasol nekünk. Amikor valaki odament hozzá, és tanácsot kért tőle, mindig konkrétumokkal válaszolt. Az irgalmasság cselekedetei konkrétak.

A másik ellentétpár a homok és a szikla. A homok nem szilárd, csak üres szavak, keresztény smink, alapok nélküli élet. A szikla viszont az Úr. Ő az erő. A pápa megjegyezte: mégis hányszor látjuk, hogy aki az Úrban bízik, nem tűnik föl, nem sikeres, rejtve marad, de szilárd. Nem a beszédben, a hiúságban, a büszkeségben, az élet múlékony erőiben remél, hanem az Úrban, a sziklában. A keresztény élet konkrétuma előrevisz minket, és arra a sziklára épít, ami Isten, ami Jézus: az istenség szilárd alapja. Nem a látszat vagy a hiúság, a büszkeség, a protekció; nem, az igazság.

A harmadik ellentét az alacsony és a magas között feszül – folytatta homíliáját Ferenc pápa. – A magasban lakók, a büszkék és az alázatosak közötti ellentétről beszél Izajás próféta. Az Úr „letaszította a magasban lakókat, és a büszke várost megalázta, földig alázta, a porba sújtotta, úgyhogy most láb tiporja, a szegénynek lába, a szűkölködők talpa”. Ez a szakasz Mária énekére, a Magnificatra emlékeztet minket: az Úr felemeli az alázatosakat, akik a mindennapok konkrétumaiban élnek; és a porba sújtja a gőgöseket, akik életüket a hiúságra, a büszkeségre építették… mert ezek nem tartósak.

Advent idején segítségünkre lehetnek a következő kulcskérdések: Szavakban vagy tettekben vagyok keresztény? Az életemet Isten sziklájára építem, vagy a világiasság, a hiúság homokjára? Alázatos vagyok, igyekszem mindig alulról, gőg nélkül haladni, és így szolgálni az Urat? – zárta csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »