Ferenc pápa az ENSZ közgyűléséhez: A mai válság alkalom egy szolidárisabb világ építésére

Ferenc pápa az ENSZ közgyűléséhez: A mai válság alkalom egy szolidárisabb világ építésére

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1945. június 26-án alapították New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) azzal a céllal, hogy a pusztító második világháború után megelőzzék az újabb háborúkat, és lehetőséget adjanak az országoknak az együttműködésre a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.

Szeptember 25-én Ferenc pápa húszperces spanyol nyelvű videóüzenetet intézett az ENSZ – a világjárvány miatt online megtartott – 75. közgyűléséhez.

Az ENSZ megalakulásának 75. évfordulója alkalom arra, hogy a Szentszék leszögezze abbéli óhaját, hogy a világszervezet legyen az államok egymás közti egységének, valamint az emberi család szolgálatának igazi jele és eszköze – kezdte beszédét a pápa. Az egész világot sújtó világjárvány sok emberi élet elvesztésével jár és megváltoztatja az életmódunkat, kérdőre vonja a gazdasági, egészségügyi és társadalmi rendszereinket, megmutatva törékenységünket.

A válság valódi alkalmat jelent a megtérésre, az átalakulásra, az életstílus, a gazdasági és társadalmi rendszereink újragondolására, mert azok egyre csak növelik a gazdagok és szegények közötti távolságot, ami az erőforrások igazságtalan elosztásának következménye.

Két lehetséges út áll előttünk – fogalmazta meg Ferenc pápa. Az egyik a sokoldalú kapcsolatok megerősítése, mely a világszinten megújított közös felelősségre, az igazságosságra, a békére és az Isten terve szerint az emberi család egységére alapozott szolidaritás. A másik az öngondoskodásra, a nacionalizmusra, a protekcionizmusra, az individualizmusra és elszigetelődésre hajló út, mely kirekeszti a legszegényebbeket, a legsérülékenyebbeket, az egzisztenciális perifériák lakóit, ami káros az egész közösségre nézve. A válság megmutatta, hogy a szolidaritás nem maradhat üres szólam, másfelől pedig el kell kerülni azt a kísértést, hogy túllépjünk természetes határainkon.

Ferenc pápa ezután a munka világát elemezte. A válság ugyanis érinti a munka és a munkaerőpiac területét is, melyet egyre inkább fenyeget és bizonytalanná tesz az általános robotizálás. Ezért is új munkahelyeket kell találni, melyek megfelelnek az ember képességeinek és tiszteletben tartják a méltóságát is. Ehhez meg kell változtatni az uralkodó gazdasági rendszert, mely csak a vállalkozás hasznára törekszik. Legyen minden vállalkozó egyik legalapvetőbb célkitűzése, hogy mind több ember számára ajánljon munkát! A technológiai fejlődés hasznos és szükséges, főként abban az értelemben, hogy a munkakörülmények egyre inkább emberhez méltóbbak és biztonságosabbak legyenek.

Mindez irányváltást tesz szükségessé – sürgette a pápa. Ehhez megvannak a források, a kulturális és technológiai eszközök és adott a társadalmi tudatosság is. Ám ez a változás feltételez egy etikusabb és erősebb környezetet, mely képes legyőzni az elterjedt és öntudatlanul is megszilárdult „leselejtezés kultúráját”.

– fogalmazott Ferenc pápa.

Fájdalmas folyamatosan látni, hogy a büntetlenül megsértik az emberi jogokat, ami a méltóságában, szabadságában és fejlődési lehetőségeiben megsebzett emberiség képét mutatja. És ebben a képben a hívő emberek továbbra is mindenféle üldöztetést szenvednek el, beleértve a hitbéli meggyőződésük miatt elkövetett népírtást is. A hívő emberek között mi, keresztények is áldozatunk vagyunk: hányan szenvednek az egész világon, sokszor arra kényszerítve, hogy elmeneküljenek ősi földjeikről elválasztva gazdag történelmüktől és kultúrájuktól.

Ferenc pápa az ENSZ közgyűléshez intézett videóüzenetében megállapítja:

Az egész világon elterjedt összetűzések mutatják, hogy a fegyverek jelenléte, főként a népes országokban, hosszabb távon drámai humanitárius következményekkel járnak. Ebben az értelemben a hagyományos fegyverek egyre kevésbé számítanak „hagyományosnak”, hanem mindinkább a tömegpusztító fegyverek terjednek, melyek csapásai iskolákat, kórházakat, istentiszteleti helyeket, infrastruktúrákat és a lakosság számára alapvető szolgáltatások helyszíneit sújtják.

Sőt, sokan arra kényszerülnek, hogy elhagyják otthonukat. Gyakran a menekültek, a migránsok és a kitelepítettek a származási országaikban, a tranzit- és célországokban elhagyatottságtól szenvednek, annak lehetősége nélkül, hogy jobbá tehetnék életkörülményeiket. Még nehezebb a helyzet a tengeren, ahol ezerszámra fogják el őket és küldik erővel zárt táborokba, ahol kínzásokat és visszaéléseket szenvednek el. Sokan válnak az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás áldozataivá.

A pápa a válság megoldását szorgalmazó megannyi nemzetközi erőfeszítés között megemlítette a két globális megegyezést a menekültekről és a migránsokról, de a kezdeményezések közül sok nem kap elegendő politikai támogatást, hogy valóban sikeres lehessen. Mások azért jutnak vakvágányra, mert sok állam kitér saját felelősségvállalása alól. Ennek ellenére a jelenlegi válsághelyzet egy lehetőség – az ENSZ számára is –, hogy testvéribb és szolidárisabb világot teremtsen.

Hírdetés

A megfelelő megoldás keresése során a pápa a jelenlegi gazdasági és pénzügyi intézmények szerepének felülvizsgálását javasolta, melyeknek válaszolni kell a szupergazdagok és a szegények közötti egyenlőtlenség gyors növekedésére. Ez a modell a szubszidiaritás elve jegyében helyi szinten akarja a helyi közösség javát szolgálni. Ennek konkrét megvalósításához a pápa megismételte felhívását, hogy mérsékeljék vagy egyenesen töröljék el a szegényebb országokra nehezedő adósságot, ezáltal véget vetve a gazdasági igazságtalanságnak. Új gazdasági etikára van szükség, mely lehetővé teszi mindenki számára, hogy dolgozzon, mely elzárja a pénzügyi útvesztőket, megszünteti a pénzmosás lehetőségét. Ez a válság valóban alkalmas idő arra, hogy megújítsuk a nemzetközi pénzügyi berendezkedést – mutatott rá Ferenc pápa.

Beszéde második részében felidézte öt évvel ezelőtti beszédét a közgyűléshez, az ENSZ megalakulásának 70. évfordulója alkalmából. Látogatására a multilaterizmus egy valóban dinamikus korszakában, egy nagy reményekkel teli pillanatban került sor, közvetlenül az Agenda 2030 (Fenntartható fejlődési célok menetrendje) elfogadása előtt. Néhány hónappal később pedig az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodást írták alá. A pápa most megállapította, hogy bár az azóta eltelt időszakban történt némi előrehaladás, a nemzetközi közösség nem képes rá, hogy megvalósítsa az öt évvel ezelőtt tett ígéreteket. Ezért ismételten hangsúlyozta, hogy ellen kell állni minden olyan kísértésnek, mely a lelkiismeretet nyugtató, „hangzatos nyilatkozatokhoz” vezetnek és gondoskodni kell arról, hogy az intézmények valóban hatékonyak legyenek a különböző nehézségek elleni küzdelemben.

A pápa elsőnek az Amazonas vidékének veszélyes helyzetét említette, különös tekintettel az őslakosságra, emlékeztetve rá, hogy a környezeti válság kapcsolódik egy társadalmi válsághoz, és a környezet gondozása átfogó megközelítést igényel. Pozitív lépésnek nevezte, hogy növekedett az átfogó ökológia iránti érzékenység és a cselekvés iránti vágy, azonban nem terhelhetjük a jövő nemzedékeit a korábbi generációk által itt hagyott problémák felvállalásával.

A pápa arról biztosította a nemzetközi közösséget, hogy a Szentszék továbbra is vállalja szerepét ebben.

Ferenc pápa egy másik aggasztó problémára is felhívta a figyelmet. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Covid-19-járvány által okozott válság gyermekekre, közöttük is a kísérő nélküli kiskorú migránsokra és menekültekre gyakorolt pusztító következményeit. A gyermekek ellen elkövetett erőszak, beleértve a szexuális visszaélés és pornográfia rettenetes csapását, drámai módon megnövekedett.

Sajnálatos módon számos ország és a nemzetközi intézmény az abortuszt is támogatja, mint „alapvető szolgáltatást” a humanitárius válasz részeként. Szomorú, hogy milyen egyszerűvé vált egyesek számára, hogy az élet tagadásával oldjanak meg olyan problémákat, amelyeket meg lehet és meg is kell oldani. A pápa erőteljesen arra kérte a polgári hatóságokat, hogy fordítsanak különleges figyelmet a gyermekekre, akiktől megtagadják alapvető, az élethez és az oktatáshoz való jogaikat és megfosztják őket méltóságuktól. Emlékeztetett Malala Júszafzai Nobel-békedíjas pakisztáni lányra, aki öt évvel ezelőtt az ENSZ közgyűlésen bátran kijelentette, hogy „egy gyermek, egy tanító, egy könyv és egy toll megváltoztathatja a világot”.

A gyermek első nevelői édesanyja és édesapja, a család, amelyről Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata megállapítja, hogy „a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme”. A család túlságosan gyakran válik „ideológiai gyarmatosítás” áldozatává, amely sebezhetővé teszi és főleg a gyermekekben és az idősekben a gyökértelenség és árvaság érzését váltja ki.

A pápa kitért a nők jogainak előmozdítására is. A társadalom minden szintjén a nők fontos szerepet játszanak, egyedülálló bátorsággal szolgálva a köz javát. Sok nő azonban továbbra is rabszolgaság, emberkereskedelem, erőszak és kizsákmányolás, valamint megalázó bánásmód áldozata. A pápa testvéri közelségéről biztosította őket és a családjuktól távol élőket, ugyanakkor nagyobb elszántságot kért az elnyomó rendszerek és szokások elleni küzdelemben, amelyek nemcsak a nőket, hanem az egész emberiséget is becsmérlik.

A pápa feltette a kérdést: lehet-e hatékonyan választ adni többek között a békét és a biztonságot veszélyeztető főbb fenyegetésekre – mint a szegénység, a járványok és a terrorizmus –, ha a fegyverkezési verseny, beleértve az atomfegyvereket is, továbbra is értékes erőforrásokat pazarol el, amelyeket a népek átfogó fejlődésére és a természeti környezet védelmére kellene felhasználni.

Szükség van a bizalmatlanság légkörének megtörésére. Fel kell számolnunk azokat a logikákat, amelyek a fegyverbirtoklásnak tulajdonítják a személyes és társadalmi biztonságot. Ezek a rendszerek csak a hadiipar nyereségének növekedését szolgálják, táplálva a bizalmatlanság és a félelem légkörét az egyes emberek és a népek között. Különösen a „nukleáris elrettentés”, a kölcsönös megsemmisítéssel való fenyegetés váltja ki a félelmet. Ez végül megmérgezi a népek közötti kapcsolatokat és akadályozza a párbeszédet. Ezért fontos, hogy támogassuk a nukleáris leszerelést, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását és betiltását célzó nemzetközi jog fő eszközeit. A Szentszék reméli, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (Treaty on the Non-Proliferation of Nuclear Weapons) következő felülvizsgálati konferenciája konkrét cselekvésekké alakul át, és a közös szándéknak megfelelően a lehető leggyorsabban megvalósítják a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetését, és hatékony lépéseket tesznek a nukleáris leszerelés irányában.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete váljon egyre inkább a béke hatékony „laboratóriumává”, a Biztonsági Tanács tagjai, különösen az állandó tagok, nagyobb egységgel és elszántsággal fejtsék ki tevékenységüket – kérte Ferenc pápa, majd elismeréssel szólt a közelmúltban elfogadott globális tűzszünetről, amelyet nemes intézkedésnek nevezett, és amelynek állandó alkalmazásához szükség van mindenki jó szándékára. Fontos továbbá a nemzetközi szankciók csökkentése, ezek ugyanis megnehezítik, hogy az egyes államok megfelelő támogatást nyújtsanak lakosságuknak.

– állapította meg üzenetében Ferenc pápa. Arra figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy ebben a kritikus pillanatban kötelességünk újra átgondolnunk közös otthonunk és közös tervünk jövőjét. Ez az összetett feladat igényli a becsületes és következetes párbeszédet, amelynek célja a multilaterizmus és az államok közötti együttműködés javítása. Ez a válság rámutat önellátásunk és közös törékenységünk korlátaira és arra késztet, hogy kinyilvánítsuk akaratunkat: jobbá vagy rosszabbá válva akarunk kijutni belőle.

A világjárvány megmutatta mindannyiunk számára, hogy nem élhetünk egymás nélkül, vagy ami még rosszabb, egymás ellenében. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét azért hozták létre, hogy hidat építsen, így közelítse egymáshoz a nemzeteket; használjuk fel arra, hogy az előttünk álló kihívást lehetőséggé alakítsuk át, hogy közösen felépítsük a kívánt jövőt – kérte Ferenc pápa az ENSZ közgyűléséhez intézett üzenetének végén, melyet egy fohásszal zárt: „Isten áldjon meg mindnyájunkat!”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »