Ferenc pápa: Alázattal, mégis bátran építsük a szeretet civilizációját!

Ferenc pápa: Alázattal, mégis bátran építsük a szeretet civilizációját!

A Szentatya október 18-án az adófizetés kérdéséről szóló evangéliumi szakaszról elmélkedett a vasárnap déli Angelus elimádkozásakor, majd megemlékezett a missziós világnapról, és szót emelt Líbia békéje érdekében.

Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

A mai, vasárnapi evangélium (vö. Mt 22,15–21) az ellenfeleinek képmutatásával megküzdő Jézust tárja elénk. Ezek sok bókot mondanak neki – az elején sok bókot hallunk –, de aztán egy alattomos kérdést tesznek fel, hogy sarokba szorítsák és hiteltelenné tegyék az emberek előtt. Megkérdezik tőle: „Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?” (Mt 22,17). Abban az időben Palesztinában a Római Birodalom uralmát vallási okokból is nehezen tűrték. Érthető, hiszen a rómaiak megszállók voltak. A lakosság számára a császár kultusza, melyet az érméken látható képmása is hangsúlyozott, sértés volt Izrael Istenével szemben. Jézus beszélgetőpartnerei meg vannak győződve arról, hogy kérdésüknek nincs alternatívája: vagy „igen”, vagy „nem” a válasz. Vártak, pontosan azért, mert ezzel a kérdéssel biztosak voltak abban, hogy sarokba szorítják és csapdába ejtik Jézust. De ő felismeri rosszindulatukat, és kiszabadul a csapdából. Arra kéri őket, hogy mutassák meg neki a pénzt, az adóérmét, kézbe veszi, és megkérdezi, kinek a képmása van rányomva. Ők azt válaszolják, hogy a császáré. Ekkor Jézus így válaszol: „Hát adjátok meg a császárnak, ami a császáré, az Istennek pedig, ami az Istené!” (Mt 22,21).

Ezzel a válasszal Jézus a vita fölé helyezi magát. Jézus mindig fölülemelkedik! Egyrészt elismeri, hogy a császárnak fizetendő adót meg kell fizetni – nekünk, mindnyájunknak is meg kell fizetnünk az adót –, mert az érmén lévő képmás az övé; de főképp arra figyelmeztet, hogy minden ember magában hordoz egy másik képmást – a szívünkben, lelkünkben hordozzuk –: Isten képmását, és ezért neki és egyedül neki tartozunk saját létünkkel, saját életünkkel.

Jézusnak ebben a mondatában nemcsak a politikai és a vallási szféra közötti különbségtétel ismérvét találjuk meg, hanem egyértelmű útmutatást kapunk minden idők hívőinek küldetésére vonatkozóan, a mienkére is, akik ma élünk.

Ebből fakad az Egyház és a keresztények küldetése: beszélni Istenről és tanúságot tenni róla a ma élő férfiak és nők előtt. A keresztség által mindnyájunknak az a feladata, hogy az ő élő jelenléte legyünk a társadalomban, átitatva azt az evangéliummal és a Szentlélek életnedvével. Kötelezzük el magunkat alázattal, ugyanakkor bátran, és járuljunk hozzá a szeretet civilizációjának építéséhez, ahol igazságosság és testvériség uralkodik!

A Boldogságos Szűz Mária segítsen mindenkit megszabadulni minden képmutatástól, és tisztességes és konstruktív polgárnak lenni! Támogasson bennünket, Krisztus tanítványait azon küldetésünkben, hogy tanúságot tegyünk arról, hogy Isten az élet középpontja és értelme!

Hírdetés

A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:

Kedves testvérek!

Ma tartjuk a missziók világnapját, melynek témája: „Itt vagyok, küldj engem! A testvériség szövői.” Szép ez a „szövő” szó: minden kereszténynek a testvériség szövőjének kell lennie. Különleges módon azok a misszionáriusok – papok, megszentelt személyek és világi hívők –, akik elvetik az evangélium magvait a világ nagy szántóföldjén. Imádkozzunk értük, és konkrétan támogassuk őket! Ehhez kapcsolódóan szeretnék köszönetet mondani Istennek Pier Luigi Maccalli atya régóta várt szabadon bocsátásáért, akit két évvel ezelőtt raboltak el Nigerben. Köszöntsük őt tapssal! Örülünk annak is, hogy vele együtt három másik túszt is kiszabadítottak.

Szeretnék biztató és támogató szót mondani azoknak a halászoknak, akiket több mint egy hónapja őrizetbe vettek Líbiában, és családjaiknak. Bízzátok rá magatokat Máriára, a tenger csillagára, és tartsátok életben annak reményét, hogy hamarosan újra magához ölelhetitek szeretteiteket! Imádkozom a nemzetközi szinten folyamatban lévő tárgyalásokért is, hogy relevánsak legyenek Líbia jövője szempontjából. Testvérek, eljött az ideje, hogy megállítsuk az ellenségeskedés minden formáját, és ösztönözzük a párbeszédet, mely békéhez, stabilitáshoz és egységhez vezet az országban! Imádkozzunk együtt csendben a halászokért és Líbiáért!

Köszöntelek mindnyájatokat, rómaiak és különböző országokból érkezett zarándokok! Külön is köszöntöm és szeretettel megáldom a perui római közösséget, mely egybegyűlt itt a Señor de los Milagros [a csodák Ura] tisztelt szentképével. Tapsoljuk meg a perui közösséget! Köszöntöm az állatok védelmével és a velük való bánásmód jogszerűségével foglalkozó olasz szervezet önkénteseit is!

Áldott vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »