November 28-án, hétfőn délben Ferenc pápa fogadta a Vatikánban a római Latin-amerikai Piusz Kollégium ötvenfős közösségét, diákokat és vezetőiket. Beszédében Szent András példája nyomán a jézusi tanítványság és a missziós küldetés alapvető és elkötelező jellegét hangsúlyozta.
A Szentatya beszéde kezdetén a diákok római tartózkodását az Úrtól kapott kegyelmi időnek nevezte, amely alkalom arra, hogy ne csak intellektuális és akadémiai szinten mélyítsék el a képzésüket, hanem megtapasztalják az egyetemes Egyház gazdagságát és sokszínűségét. A sokféleség jellemzi Latin-Amerika népeit, akik közé visszatérnek, hogy pásztorai legyenek a nyájnak, amelyet az Egyház rájuk bíz. Legyenek a nép pásztorai, ne pedig „állami klerikusok”! Örök példaként említette a pápa, hogy már az első keresztények is különböző népekből és kultúrákból származtak, akikből a Szentlélek alakította ki az „egy szív és egy lélek” közösségét, mely ugyanazt a nyelvet beszélte, vagyis a szeretet nyelvét, és akik Jézus tanítványai és misszionáriusai voltak a föld végső határáig. A pápa Szent András apostol szerdai ünnepére gondolva a tanítványokról és a misszionáriusokról beszélt.
A János-evangélium tanúsága szerint András volt Jézus egyik első tanítványa, aki nagyon szerette volna megtudni, hogy ki is a Mester, és amikor hallotta a hívást: „Jöjj és lásd!” (Jn 1,39), elment hozzá és aznap nála maradt. Ám itt gyökeresen megváltozott az élete. Ezért a pápa arra buzdította a Piusz Kollégium növendékeit, hogy mindennap újítsák meg az Úrral való találkozásukat, maradjanak előtte csendben, figyelemmel arra, amit mond és cselekszik. Fogadják be az Igét az életükbe, legyenek vele eggyé! „Ne akadályozzuk meg őt abban, hogy személyesen hasson a szolgálatunkban. Legyen az ő szava hatékony minden döntésünkben! Az ő szolgái vagyunk, hozzá tartozunk, aki arra hívott, hogy vele legyünk és éppen ettől leszünk az tanítványai” – hangsúlyozta a Szentatya.
Andrást a Jézussal való találkozása nem hagyta nyugton, nem ült tovább ölbe tett kézzel, hanem átalakult és nem is tudta elhallgatni az átélteket. Elsőként testvérével, Simon Péterrel találkozott és neki mondta el: „Megtaláltuk a Messiást” (Jn 1,41), majd elvitte Jézushoz. András ilyen módon „megedződve” lett misszionáriussá: „Minket is várnak a testvéreink, főként akik még nem tapasztalták meg az Úr szeretetét és irgalmát, hogy hirdessük nekik Jézus örömhírét, és vezessük el őket hozzá. Ez az evangélium öröme és ezt jelenti misszionáriusnak lenni”.
Márk evangéliuma, mely összefoglalja Jézus meghívását a tanítványi és missziós szolgálatra, a harmadik fejezetében megadja a meghívás célját is: azért hívja az apostolokat, hogy „vele legyenek és hogy tanítani küldje őket”. A pápa kiemelte ezt a két szót: Jézussal lenni és kilépni igehirdetésre. Két ige: „vele lenni” és „kilépni”. Ez a tanítványi élet értelme. Ennek a mozgásnak kiinduló- és érkezési pontja mindig Jézus, de nem szabad elfelejteni, hogy ez egyúttal azt is jelenti, hogy együtt legyünk a szegényekkel, a migránsokkal, a betegekkel, a foglyokkal, a legkisebbekkel és osztozzunk az életükben, hogy hirdethessük nekik Isten feltétlen szeretetét irántuk.
A Szentatya óva intette a Piusz Kollégium diákjait a mobiltelefon és az internet rossz használatától, amikor függővé válnak tőle, ahelyett, hogy lefekvés előtt a Tabernákulum Urával beszélnének. Kérte, hogy sokkal inkább az Úrtól való függésre törekedjenek. Lelkükre kötötte, hogy maradjanak Isten népének hűséges lelkipásztorai, éppen ezért kerüljék a klerikalizmus csapdáját.
Végül Latin-Amerika védőszentjéhez, a Guadalupe-i Szűzanyához fohászkodott, hogy segítse őket a „tanítványi apostolkodás” útján, amely fokozatosan Fiához alakítja őket, aki elkísér bennünket ezen a létfontosságú úton, amely Jézustól indul testvéreink felé, hogy visszatérjünk immár a testvérekkel együtt a Jézussal való találkozáshoz. „Könyörögjünk továbbá Szent András apostolhoz, hogy járjon közben értünk” – zárta a római Latin-amerikai Piusz Kollégium tagjaihoz intézett beszédét Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
