Felvidéki tehetséges fiatal az Esztergomi Diákszínkörben, Kakuk Marci szerepében

Méri Mátyás neve a június idusán megtartott XII. Kaszás Attila Versmondó Fesztivál óta ismertté vált a felvidéki közösség körében, hisz elnyerte a rangos verseny fődíját. A tizenkét versenyző hat aranysávos továbbjutója közül a zsűri neki ítélte a Kaszás Attila szellemi hagyatékát őrző verseny legrangosabb díját, és az ezzel járó Kaszás Attila-emlékplakettet. Felkészítő tanárát, a magyar-német szakos Uzsák Évát Jókai Tibor-emlékdíjjal jutalmazták.

Méri Mátyás Szőgyénben él, a párkányi gimnázium tanulója, a jövő tanévben érettségizik. Már a Csongrády Lajos Alapiskola diákjaként a színjátszó csoportban jeleskedett, és rendezvényeken, ünnepségeken versmondással, narrátori feladatokkal bízták meg tanítói. Nyaranta a színjátszó és az irodalmi táborokat választotta, ahol hasznos tapasztalatokra tett szert. A mai napig szerepel a déli régióban tartott történelmi megemlékezéseken, ahol szavalatával adózik a magyar történelem jeles eseményei előtt. Idén tavasszal Magyarország legrangosabb versenyén, a József Attila XIII. nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó versenyen országos ezüstsávos fokozatot ért el.

Uzsák Éva gimnáziumi tanárnő patronálása mellett Matyi évek óta tagja az Esztergomi Diákszínkörnek. Így gyakorta áll közönség elé, hiszen nem titok, hogy a színészi pálya felé orientálódik. A diákszínkörben számos verses, zenés és prózai darabban szerepelt. Idén nyáron az Esztergomi Várszínház gazdag programja közé tűzte a diákszínköri fellépését is. Ez alkalommal Tersánszky Józsi Jenő darabjának Örkény István által feldolgozott színpadi változatában a Kakuk Marci címszerepét játszhatta el a Várszínház színpadán. A telt házas előadásra a Duna innenső partjáról is sokan érkeztek, osztálytársak, barátok, családtagok.

Az Esztergomi Diákszínkör 2006 óta működik Erősné Vörös Viktória magyar és történelem szakos tanár vezetésével. Számtalan versműsor, szavalóverseny, színházi előadás alkalmával léptek a közönség elé Esztergomban és környékén. Tagjaik nagyrészt esztergomi középiskolások, egyetemisták.

– fogalmazták meg a választ az Esztergomi Diákszínkör tagjai, arra a kérdésre, miért is jó dolog az amatőr színjátszás.

Hírdetés

Matyi és társai ismertették a színkör történetét:

Az Esztergomi Dákszínkör gyökerei az egykori Szent István Gimnáziumba nyúlnak vissza. A gimnázium diákszínkörének vezetését 2006-ban vette át Erősné Vörös Viktória tanárnő. Az Esztergomi Diákszínkör mostani magját alkotó diákok (Dudok Dávid és Müller Mátyás) 2007-ben debütáltak az iskola színjátszó körében, Voltaire Candide című regényének diákszínpadi adaptációjával. Később – ahogy múltak az évek – minden szezonban újabb bemutató, versműsor következett. Az Esztergomi Szent István Gimnázium megszűnését követően az Esztergomi Művelődési Házban próbálnak tovább.

A biztos háttér elvesztése sem jelentette azt, hogy a színház és irodalom iránti szeretetük háttérbe szorult volna, épp ellenkezőleg. A 2010-2011-es évadban 18 fővel játszották Shakespeare klasszikusát, a Szentivánéji álmot. Ebben az időszakban csatlakoztak hozzájuk olyan diákok, akik nem kötődnek az egykori Szent István Gimnáziumhoz – így váltak iskoláktól független színjátszó körré. Mindeközben persze az egymás iránt érzett tisztelet és szeretet egyre csak erősödött, ekkoriban fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy önálló nevet kellene keresni magunknak.

Szép és tartalmas évek következtek a színkör életében. Először vettek részt ifjúsági színjátszós találkozókon, mérették meg magukat nagyobb lélegzetvételű szavalóversenyeken és szerveztek önálló esteket. 2012-2013-ra ismertté váltak a városban és azon túl is. Legnagyobb sikereiket általában az abszurd drámák és olasz vígjátékok feldolgozásával érték el. 2015-ben – hagyományteremtő szándékkal – első ízben rendezték meg az Esztergomi Középiskolák Színjátszó Köreinek Találkozóját, ahol négy darab bemutatására került sor. 2015-től az internetes oldalakon is elérhetővé váltak és folyamatosan közzéteszik a fellépéseikhez és mindennapjaikhoz kapcsolódó tartalmakat.

Tagjaik toborzása folyamatos, bárkit szívesen látnak körükben. Általában péntekenként próbálnak, de szinte napi kapcsolatban vannak egymással, szerintük ebben rejlik a csapat sikerének titka.

Méri Mátyás folyamatosan tanul verset, szöveget, merészen nyúl egy-egy nehezebb témájú műhöz is, és mindent megtesz annak érdekében, hogy kellő alázattal és hitelesen tolmácsolja a költő, az író üzenetét. Tanárai és családja támogatásával tudatosan készül a színészi pályára. Gyűjti azokat a darabokat, melyekkel a gimnáziumi tanulmányok befejeztével a felvételi bizottság elé állhat, hogy valóra válthassa álmát a színészi pálya felé vezető úton.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »