Félünk a nyugdíjas évektől, de alig teszünk valamit ellene

Félünk a nyugdíjas évektől, de alig teszünk valamit ellene

Hetedik alkalommal készítette el az Aegon nyugdíj felkészültségi kutatását, és a 2012-es 5,2 pontnál a 2018-as alig magasabb, 5,9 pontos Aegon Nyugdíj-felkészültségi Indexet mértek – tájékoztat a Privátbankár. A magyarországi adat valamivel javulóbb tendenciát mutat: az érték 4,8-ról 5,3-ra emelkedett, ám mint látható, még ez is bőven az átlag alatt marad. A tizenöt országra kiterjedő kutatás legfontosabb megállapítása szerint

a várható élettartam kitolódása és a népesség elöregedése fokozódó pénzügyi nyomás alá helyezi a szociális hálót és az előre meghatározott kifizetéseket biztosító munkáltatói juttatásokat.

Egy olyan világban, ahol a munkavállalók és a nyugdíjasok közel fele úgy gondolja, hogy a jövő generációinak rosszabb lesz a helyzete a jelenlegi nyugdíjasokénál, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi nyugdíjszabályozás nem alkalmas arra, hogy felkészítse a társadalmat a mában zajló és a jövőben várható változásokra – véli Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese. Emiatt szerinte óriási szükség van egy új, mindenkire kiterjedő társadalmi közmegegyezésre, amelyben rögzíteni kell a nyugdíjas évek finanszírozásával kapcsolatos reális felelősségmegosztás elvét, és egyben hozzárendelni a mindehhez szükséges eszközöket, forrásokat és infrastruktúrát.

A felmérés szerint az emberek csaknem fele (49 százaléka) úgy véli, a jövő nyugdíjasainak helyzete rosszabb lesz, mint a jelen nyugdíjasaié, de Magyarországon ez az álláspont még rosszabb: idehaza 67 százalék a jelenleginél kedvezőtlenebb időskori életkörülményekkel kalkulálók aránya.

A munkavállalók felelősségvállalása is alacsony szinten van: mindössze a munkavállalók 43 százaléka állította, hogy a munkáltatója is hozzájárul a nyugdíjcélú megtakarításaihoz.

Arra a kérdésre, hogy milyen pénzügyi eszközökkel igyekeznek biztonságot teremteni maguknak a nyugdíjas éveikre, a legtöbben az állami nyugdíjrendszert említik (46 százalék), valamilyen saját megtakarításra a válaszadók 30 százaléka támaszkodna, míg a munkáltatói programok súlya 24 százalékos. A kutatás szerint ehhez képest Magyarországon 57 százalék épít elsősorban az állami pillérre, miközben a saját megtakarításokat előtérbe helyezők aránya 29, a munkáltatókra is építőké pedig 15 százalék.

A felmérésben részt vevő országok válaszadói szerint a legnagyobb időskori félelmük a romló fizikai állapot, ezt minden második válaszadó jelölte meg. Az elszegényedést 41, az aktivitás elvesztését 34, az Alzheimer-kórt és a demenciát 33 százalék nevezte meg legnagyobb aggodalmaként.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »