Feltérképezték az óceánok vízkörforgását

Feltérképezték az óceánok vízkörforgását

Kiderült, hogy mennyi időt vesz igénybe, hogy egy adott víztömeg visszatérjen kiindulási pontjára, írja a National Geographic.

A Scripps Oceanográfiai Intézet és a Kaliforniai Egyetem (San Diego) kutatói 25 évi adatgyűjtés, és több mint egymilliárd adatpont számítógépes modellezése segítségével kiszámolták, merrefelé járja útját a víz a világ óceánjaiban. Úgy találták, hogy bármelyik áramló víztömegnek sok száz, vagy időnként több ezer évre van szüksége ahhoz, hogy egy teljes kört megtegyen és visszatérjen kiindulási pontjára.

Louise Rousselet és Paola Cessi, a Scripps oceanográfusai elmondták, hogy ez volt az első olyan kutatás, amely a víz útját valós adatokból kiindulva, számítógépes szimulációk útján mérte fel, az ECCO nevű modell segítségével. Az ECCO egymilliárd adatpontot használ, amelyet műholdas mérések, és automata sodródó eszközök (úszó bóják) mérései alapján számítanak ki.

Hírdetés

A modell az adatokat egy olyan globális szimulációként ötvözi, amely nagyban hasonlít a meteorológusok által az időjárás-előrejelzésben használthoz. Az egyes víztömegek fizikai tulajdonságait (mint a hőmérséklet, sótartalom) is követi a modell, s ezeket az óceán meghatározott pontjaira tudja kivetíteni.

Kiderült, hogy az Atlanti-óceánban lévő víztömeg harmada, ha elhagyta ezt a medencét, körbejárta a Csendes-, az Indiai-, és a Déli-óceánt (az Antarktisz körüli víztömeg újabban elterjedt neve) is, és nagyjából 300 év alatt tért vissza a kiindulópontjába. A víztömeg 20 százaléka hasonló utat járt be, ám nagyobb mélységig süllyedt, s tett egy kitérőt az antarktiszi Weddell-tengerben is, majd, 700 év elteltével jutott vissza a kiindulása helyszínére. Az óceán vizének közel fele viszont igen hosszú, 2800 éves utat járt be, s ebből mintegy ezer évet a Csendes-óceán nagy mélységeiben töltött el. A kutatók ezt „nagy körutazásnak” nevezték, ez a víztömeg a világóceán szinte minden, különböző mélységű medencéjét meglátogatta, mielőtt visszatért az Atlanti-óceánba.

A kutatást finanszírozó amerikai Nemzeti Kutatási Alap (NSF) programvezetője,  Mete Uz szerint az elkészült felmérés alapján már könnyebb elképzelni az óceánok vizének körforgását. Ugyanezt a felmérést persze rengeteg úszó-merülő műszerrel véghez is lehetne vinni, azonban az megfizethetetlen volna, másrészt a folyamatot a meglévő adatok és a számítógépes modellek kombinációjával is kiválóan lehetett ábrázolni.

National Geographic


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »