Feltámadhat a hazai szénbányászat

Jövő nyárra készülhet el a szénkataszter, amely a hazai szénvagyon felmérésén túl új stratégia kidolgozásának alapját is képezheti. A cél az energiahordozó alternatív felhasználási módjának megteremtése, valamint a nemzeti ásványvagyon újszerű hasznosítása.

A hazai szénvagyonnak a gazdaság jövőjében betöltendő szerepét, lehetőségeit tárja fel a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) a debreceni és a pécsi egyetem segítségével, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával – jelentette be a tárca energetikáért felelős államtitkára. Aradszki András egy tegnapi sajtótájékoztató keretében emlékeztetett arra, hogy a 2011-ben elfogadott magyar energia­stratégia az ellátásbiztonság érdekében – a nukleáris és a megújulók mellett – számol a szén mint energiaforrás felhasználásával.

Az energiastratégia célja, a függetlenedés a külső forrásoktól nem szűnt meg, viszont, tekintettel a klímaváltozásra, ma már másként ítéljük meg a szén szerepét. A párizsi klímaegyezmény is rögzíti, hogy az energiatermelésnek 2050-től már teljesen karbonmentesnek kell lennie, ezért a szén felhasználásának a szerepe mindenképpen változik az államtitkár szerint.

Aradszki András jelezte azt is, hogy mindemellett világszerte tapasztalható a szén felhasználásának növekvő üteme: a kereslet és a világpiaci ára is magasabb a pár évvel ezelőttinél, ugyanakkor a széniparban a beruházások forrásai elapadtak, és ez nyilvánvalóan a jövőre nézve is hatással lesz. Az viszont kérdéses, hogy az átmeneti időszakban milyen szerepe lesz a nyersanyagnak, és a választ nemzetközi szinten és az egyes államok szintjén is meg kell adni. Az energiastratégia kapcsán az is célja a magyar kormánynak, hogy megtalálja a szén alternatív alkalmazási lehetőségeit. Ezekre a felvetésekre kell tehát lokális és célzott utakat kialakítani a tanulmány segítségével. Az államtitkár szerint a hagyományos bányásztelepüléseken élők részéről jogos a szénvagyon hasznosítására vonatkozó igény.

Hírdetés

Digitális adatbázis készül, amelyre elsősorban az ásványi nyersanyagvagyon adatai kerülnek fel Fotó: MTI/Sóki Tamás

A program konkrétumairól szólva Zelei Gábor, az MBFSZ elnöke elmondta, hogy digitális adatbázist, szénkatasztert hoznak létre a következő év második feléig. Az ásványi nyersanyagvagyon mellett az adatbázisba felviszik a minőségi és más paramétereket is a későbbi használhatóság érdekében. Az elnök ismertette azt is, hogy jelenleg közel 7,5 milliárd tonna szénvagyonnal rendelkezik az ország, az elmúlt kétszáz évben pedig mintegy másfél milliárd tonnát termelt ki. A tanulmány elkészülte után lehet elkezdeni a konkrét stratégiák kidolgozását a felhasználásra, a beruházásokra, a szakképzésre vonatkozóan.

Jelenleg egyedül a Miskolci Egyetemen van bányamérnökképzés a Műszaki Földtudományi Karon, amely ma ismét meghatározó Riz Gábor, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. számú választókerületének egyéni országgyűlési képviselője szerint. A politikus bízik abban, hogy a jövőben több szakember kerül ki a képzésről. A középszintű bányászképzés központja a Dunántúlon, Várpalotán és Komlón volt mindig is, a politikus szerint ezt is fenn kell tartani, mert az ott megszerezhető tudás nélkül sincsen bányaipar. A jövőt tervezve természetesen meg kell teremteni a szakképzést. A megye gazdasága alapvetően három iparágra – a vegyiparra, a kohászatra és a bányászatra – épült. Utóbbi amellett, hogy gazdasági ágazat, a helyi kultúrát is meghatározza. Riz Gábor szerint a térségben élők megértik, hogy a bányászat a régi formájában nem fog visszatérni, emellett viszont fontos annak világossá tétele, hogy milyen lehetőségek vannak a szén hasznosításában az új technológiákat felhasználva.

Korábban már készült tanulmány a japán „tisztaszén” technológia alkalmazásának lehetőségeiről Magyarországon, a stratégia kidolgozásakor ezt is felhasználnák. A tisztaszén-eljárás lényege, hogy az energiahordozót eltüzelés helyett kémiai eljárással, szén-dioxid kibocsátása nélkül hasznosítják.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »