Feltalálták az okosszavazót

Szerethetjük egyszerre a gőzölgő kakaót, vagy a tikkadt nyári napot hűsítő, pincéből előhozott kovászos uborka levét, de a kettő együtt végeláthatatlan szenvedést ígér. Valami hasonló lehetne abból, ha a baloldal és a Jobbik vállt vállnak vetve indulna a Fidesz legyőzésére áprilisban. És valami hasonlót akar lenyomni a pártok és a választók torkán Heller Ágnes, a prókátor, aki először csak azzal házalt, hogy befogott orral is a Jobbikra kell szavazni, de mára ott tart, az MSZP esélytelen a győzelemre, akár vissza is léphetne Vona Gábor pártjának javára. Ezt propagálja Márki-Zay Péter is, az önmagát sárkányölőnek gondoló politikai újonc, aki valójában annak köszönheti a győzelmét, hogy a helyben felgyülemlő fideszes önkényt ledobni kívánó választóknak kitaláltak egy ugyanazon politikai térfélen álló, szűznek tűnő halandót. Távolról sem szuperhőst. Ha 106 lenne belőle, akkor a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció politikusai egyszerre kérnék el Karácsony Gergelytől az Unicumot.

Heller Ágnesben és Márki-Zay Péterben közös, hogy a politikai racionalitást sutba vágó óhajokat fogalmaznak meg, és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nyolcadik évére oda jutottak, hogy már semmi sem fontos, pusztán az, hogy soha többé Fidesz.

De a pártok nem lelkesednek ennyire a Heller- és a Márki-Zay-tételért, a frontok csak óvatosan közelednek egymáshoz. Gyurcsány Ferenc március 15-én házába hívta a farkast, a Jobbikot – amely végül nemet mondott –, Karácsony Gergely pedig ugyanott azt mondta, hogy még az ördöggel is szövetkezne. Az LMP egyoldalúan visszaléptette két jelöltjét az MSZP és a Jobbik javára. Ez utóbbi párt ugyan hallani sem akar a szocialistákról és a Gyurcsány-pártról, de az LMP-vel leültek tárgyalni. Nagyjából a semmiről, mert a hetek óta húzódó ellenzéki tárgyalások mérlege jelenleg az, hogy:

  • a Momentum, csak azért, hogy április 8-a után ne törölje bele boldog-boldogtalan a lábát, mondván, ők voltak a győzelem kerékkötői, elkezdte egyoldalúan visszaléptetni jelöltjei.
  • a DK röhög a markában, Gyurcsány Ferencnek oly mindegy, hány jelöltjét lépteti vissza, listán kényelmesen benn van, frakciója lesz.
  • az MSZP megszerezte magának a főváros XVIII. kerületét. Kunhalmi Ágnesen van a nyomás, győznie kell. De az alkufolyamatok szűk győztesei eddig a szocialisták.
  • az LMP hasonló cipőben jár, mint a Momentum, csak épp ötször akkora szavazótábora van. A jelöltek visszaléptetése ugyanakkor olyan, mint az amerikai sikersorozatok, nehéz leállni velük. Lehet még számítani a folytatásra, Hadházy Ákos szerint is.
  • a Jobbik pedig köti az ebet a karóhoz, 106 egyéni jelölt, egyeztetésről egyeztetésre demonstrálják ellenfeleikkel, ők az ellenzék vezető ereje.
  • Szombaton aztán Juhász Péter tett elkeseredett, de nemes gesztust, amikor kiszállt az egyéni küzdelemből, amivel feladta azt a minimális esélyt, hogy a koordinálás kedvezményezettjeként esetleg mégis parlamenti képviselő lehessen. (…)

    Feltalálták az okosszavazót

    Van azonban egy lényeges oka, miért nem nőhet országossá a hódmezővásárhelyi győző és Heller elképzelése. A taktikai szavazás mindössze Ózdon, Salgótarjánban és Vásárhelyen – és sok egyéb helyen, de nem mindenhol – lehet sikersztori. A választó nem birka – nem lehet terelni őket egységesen a politikai karámok között. Hiába mondja azt Márki-Zay Péter, hogy “ha a pártok nem, akkor a választók hoznak felelős döntést.” És hiába mondja azt Elek István, Orbán egykori tanácsadója, hogy “a választópolgárok a pártok előtt járnak az együttműködésben”, ez Orbán kottája.(…)

    Orbán kottájából játszik, aki teljes ellenzéki összefogást akar

    Orbán kottájából játszik, aki teljes ellenzéki összefogást akar


    Forrás:gondola.hu
    Tovább a cikkre »