Felszentelték a gazdagréti Szent Angyalok-templomot

Felszentelték a gazdagréti Szent Angyalok-templomot

Huszonhat évvel a templom alapkőletétele után felszentelték hazánk legismertebb lakótelepi templomát. A Budapest XI. kerületében levő Szent Angyalok-templom szentelési szertartását Erdő Péter bíboros végezte október 1-jén.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az 1990-es alapkőletételt követően a félkész, de már misézésre alkalmas templomot 2002-ben Erdő Péter elődje, Paskai László bíboros megáldotta, így már akkor birtokba vehette a plébánia közössége a liturgia céljaira, azonban a templom teljes berendezése idén készült el, így kerülhetett végre sor a felszentelésre.

A szentmisén koncelebrált Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye számos papja; a szertartáson jelen volt Simicskó István honvédelmi miniszter, Budapest XI. kerületének országgyűlési képviselője, Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Hoffmann Tamás, a XI. kerület és Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere. Az ország minden részéből és a Délvidékről is érkeztek hívők, akik közül jónéhányan nem is fértek be a hatszáz férőhelyes templomba, így a plébániakertben felállított kivetítőn követték az eseményeket.

A szertartás elején a templom főtervezője, Koppányi Imre és Udvaros Péter, a kivitelező Swietelsky Magyarország Kft. területi igazgatója jelképesen átadták a templom kulcsát Erdő Péter bíborosnak, aki ezután megkérte Szederkényi Károly plébánost, hogy nyissa meg az épület ajtaját.

A bevonulás után a szenteltvíz megáldására került sor, Erdő Péter a megáldott vízzel meghintette a templomot és a benne összegyűlteket, végül az oltárt is. E szertartás arra emlékeztet, hogy krisztusi keresztségünkben mi is Isten templomai lettünk. Isten háza mindig visszhangozza Isten igéjét – mondta a főcelebráns, majd a templomszentelés ünnepének szentírási részletei hangzottak el.

Erdő Péter bíboros ezt követő szentbeszédét teljes egészében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek! Kedves Ünneplő Közösség!

A gazdagréti plébánia temploma sok év fáradozása árán végre készen áll előttünk. Ezt a gyönyörű hajlékot most a Szent Angyalok tiszteletére felszenteljük. Ez a lakótelep 1984-től népesedett be. Ekkor még templom nem épülhetett. Az 1980-as évek végén Lipp László atya, aki akkor kelenföldi káplán volt, beleszeretett a gondolatba, hogy ebben a festői környezetben templomot kell építeni. De persze a munka alapját az akkor szerveződő hívő közösség jelentette. A majdani plébánia szervező lelkészévé a főpásztor László atyát nevezte ki. Eleinte a közösségi házban tartották a szentmiséket. 1990. március 30-án Paskai László bíboros úr letette az új templom alapkövét, de hosszú út vezetett még a templom felépüléséig. 1991-ben Paskai bíboros úr a szerveződő közösséget területtel rendelkező önálló lelkészséggé alakította, amely immár saját területtel rendelkezett. A lelkészség vezetője Lipp László atya lett. Eredetileg igen nagyra látó elképzelések születtek. Egész épületegyüttes létrehozására gondoltak, amely szakrális, kulturális, karitatív és egyéb célokra is alkalmas lett volna. A templom építését a ’90-es évek végén a magyar kormány, a főegyházmegye és Újbuda önkormányzata támogatta. 2002-ben a templom tető alá került, de a teljes befejezés még váratott magára. Ezért 2002-ben Paskai László bíboros úr csak megáldotta az épületet. Az ünnepélyes felszentelés szertartására akkor még nem került sor. A munkák folytatását a reális helyzethez közelebb álló, de így is igen impozáns épület befejezését a 2013-ban kapott jelentős kormányzati támogatás tette lehetővé.

Időközben 2009-ben elhunyt Lipp László atya. A nagy mű befejezését és a lelkipásztori konszolidáció felelős munkáját Szederkényi Károly atya vállalta. A közösség fejlődésére való tekintettel 2010-ben az addigi önálló lelkészséget plébánia rangra emeltem, első plébánosának pedig Szederkényi Károly prépost urat neveztem ki. Mostanra az épület elnyerte végső alakját, és a díszítés műve is kiteljesedett. Marko Ivan Rupnik világhírű mozaikművész atya alkotása díszíti a templom apszisát, a középpontban, mint a keresztény hit és élet középpontjában is Krisztus személye áll. Körülötte azonban a Szent Angyalok alakját látjuk. Balra a Dániel könyvében szereplő angyal látható, aki a lángokból megmenti a három ifjút a tüzes kemencében. Jobbra pedig Ábrahám látja vendégül a három vándor angyal képében megjelenő Urat. A baloldali hajó falán nemzetünk Szent Őrangyala látható, hiszen a Biblia elbeszélése szerint a népeknek is vannak angyalai. A Szent koronát pedig – ahogyan a legenda tartja – Szent Gábriel arkangyal hozta el a magyarok első királyának. A díszítés művét teljesítik be a gyönyörű üvegablakok és a spanyol barokk mintára épült orgona. Ma imádkozzunk azért, hogy ez az épület felemelje az ide belépők lelkét és szellemét, ne csak az általános megilletődöttség és kellemes közérzet szintjéig, hanem az Istennel való találkozás magasságáig. Ez az a cél, amire az ember élete irányul, ezért olyan nagyszerű, hogy ez a templom messziről is látható, és a lakótelep szürkeségéből kiemelkedve az ég felé mutat.

Hogy mit jelent egy új templom felszentelése, azt megérthetjük a mai evangéliumból. Egyszerű szavakkal kezdődik az elbeszélés: „A templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt. Jézus éppen a templomban járt” (Jn 10,22–23). A templomszentelés ünnepe arra a nagyszerű eseményre utal, amely Krisztus előtt 165-ben kiszlév hónap 25-én történt. Makkabeus Júdás szabadságharcának eredményeként (1Makk 4,17kk) újra birtokba vehették a pogányok által megszentségtelenített jeruzsálemi templomot, újra elkezdhették az istentiszteleteket, újra felgyulladhatott a világosság Isten házában. A hagyomány szerint a templomi szent lámpához tiszta olaj kellett. Találtak is egy régen elrejtett edényt, amelyen a főpap pecsétje volt, benne tiszta, megszentelt olajjal. Mindenki azt gondolta, hogy ez a kis mennyiség csak egyetlen napra lesz elég, de az olaj nyolc napig égett. Nyolc napos lett az ünnep, vagyis egy nappal tovább tartott, mint Salamon templomának felszentelési ünnepe (2Krón 7,8-9) . Az a nap tehát, amikor Jézus a templomba látogatott, a szabadság, az Istennel való új találkozás ünnepe volt. Ezt a régi emléket teljesíti be Jézus megjelenése a templomban. Ő az, aki kijelenti magáról: „Én és az Atya egy vagyunk”(Jn 10,30). Jézus Krisztusban tehát maga Isten jön közénk tökéletesebben, mint bármikor addig a történelemben.

A mi templomainkban Krisztus vesz lakást. Jelen van az Eucharisztiában: a szentmisében élő valóság az ő egyszeri, végtelen értékű keresztáldozata. Testét és vérét vehetjük magunkhoz a szentáldozásban. Bennünk is otthonra talál, és kiárasztja ránk szentháromságos életének gazdagságát.

De Krisztussal találkozunk itt, a templomban, a többi szentségekben is. Maga Isten bocsátja meg bűneinket a bűnbánat szentségében. A feloldozást adó pap a Krisztustól kapott felszentelés erejében végzi szolgálatát. De Istennel találkozunk a keresztségben, a bérmálásban, a házasság szentségében is. És isteni jelenlét van tartósan közöttünk az Oltáriszentségben a tabernákulumban, amely előtt kigyullad a fény, az a fény, amely világít és melegít, az a fény, amelyet a húsvéti gyertya jelképez. Krisztus világossága, amelyre a keresztség kiszolgáltatásakor az égő gyertya emlékeztet. A templomszentelés tehát méltán a fények ünnepe, hiszen itt ragyog fel számunkra Krisztus, aki a világ világossága.

Isten végtelen, örökkévaló szellemi létező. Túl van a teremtett világ keretein, ugyanakkor „mindenek felett áll, mindent átjár, és mindenben benne van” (Ef 4,6). A szellem ott és úgy van jelen, ahol és ahogyan hatásait kifejti. De Isten hatása már a világ puszta léte is. Hisszük és valljuk, hogy Isten nem csak megteremtette, de fenntartja és kormányozza is a világot. Az ő oldaláról, téren és időn túlról nézve, mindez összetalálkozik, benne nincs előbb és később. És ő, aki mindenütt jelen van, a világmindenség egyes pontjain egészen különlegesen is, tehát egyazon helyen többféle módon is képes hatásait kifejteni, vagyis jelen lenni. A megtestesüléssel Isten jelen van az ember Krisztusban. Az átváltoztatással az Eucharisztiában. Tehát igenis egészen különlegesen itt, a mi templomunkban is. És ő az, aki képes volt az utolsó vacsorán Krisztus feláldozott testévé és vérévé tenni a kenyeret és a bort, miközben a keresztáldozat a mi földi időnkben még a jövendő eseménye volt. Ugyanígy képes arra is, hogy minden szentmisében jelenvalóvá tegye a keresztáldozatot, ne csak ábrázolja, jelképezze, hanem ténylegesen megjelenítse, miközben Krisztus áldozata egyetlen, megismételhetetlen és teljes értékű áldozat. De hát így van ez, amikor Isten úgy találkozik a világgal, hogy számunkra, emberek számára kijelenti magát. A mi tudatunk előtt paradoxon jelenik meg, vagy még inkább: misztérium. Beleborzongunk Isten valóságának távlatába, és elbűvöl minket hívogató szeretete. Ilyen találkozás színhelye a templom, az imádság és az imádás háza. Ezért igyekezett a hívő ember mindig a legszebbet, a legértékesebbet alkotni, amikor templomot épített.

Adja Isten, hogy mi is ilyen hittel teljesíthessük mai kötelességeinket és sugárzó jel lehessünk népünk és a világ számára. Amen.

* * *

Szentbeszéde végén Erdő Péter elmondta, hogy templomszenteléskor a templom titulusát adó szent ereklyéit is el szokták helyezni. Mivel azonban az angyalok szellemi lények, azért a mostani ünnepen különleges ereklyéket kapott a gazdagréti templom. A főpásztor négy libanoni szentnek a relikviáit adományozta a Szent Angyalok-templomnak, amelyeket a közel-keleti országban tett idei látogatása során kapott ajándékba. A bíboros azt kérte, hogy Szent Charbel, Szent Rafka, Szent Immakula és Boldog Stefan ereklyéinek köszönhetően a gazdagréti templom legyen egy olyan hely, ahol a hívek imáikkal kifejezhetik szolidaritásukat a közel-keleti keresztények felé.

A hívek könyörgései és a Mindenszentek litániája után a bíboros megkente olajjal az oltárt, majd Cserháti Ferenc segédpüspök és az apostoli nunciatúra titkára a templom falait kenték meg tizenkét helyen. Erdő Péter az oltáron meggyújtotta a tömjént, és körbefüstölte vele a templomot. Miután az oltárt megterítették és a gyertyákat meggyújtották, az áldozati liturgiával folytatódott a szertartás.

Szederkényi Károly plébános a szentmise végén egy plakettel és a templom művészeti alkotásait bemutató képes albummal köszönte meg Erdő Péter bíborosnak a szentelést. Elmondta: nagy öröm, hogy mostantól kezdve a Szent Őrzőangyalok ünnepén, október 2-án nemcsak a templom búcsúját ünnepelheti a plébánia közössége, hanem a templomszentelés évfordulóját is.

A templomszentelést megelőző sajtótájékoztatón Szederkényi Károly plébános bejelentette: a kormánytól ígéretet kaptak arra, hogy a templom további munkálataihoz, a műszaki, gépészeti és közösségi terek végleges kialakításához újabb támogatással járulnak hozzá. Azt is hozzátette, hogy a templom főbejáratától jobbra eső, Marko Ivan Rupnik és két apáca munkatársa szekkóival díszített, Pio atyáról elnevezett kápolnában örökimádó kápolnát alakítanak ki.

A gazdagréti plébánia által működtetett Apostol Televízió a felszentelési szentmisét felvételről október 1-jén 17 órától közvetíti. Holnap, október 2-án 10 órakor lesz a Szent Angyalok-templom búcsúmiséje.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír
(asz)


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »