Félnomád, magát többnyire rablásból fenntartó nép voltunk?

Jól hallottam, nem félreértés az egész? Lakatos Pál újságíró tette fel ezt a költői kérdést az idővonalán azzal kapcsolatban, ahogy Erdő Péter bíboros-érsek beszélt a Kossuth Rádióban. „Még most is ámuldozom, ahogy a Szent István idején élő magyarokat jellemezte: a félnomád, a rablás szavak keringtek az éterben. Összerakom: félnomád, magát többnyire rablásból fenntartó nép. Azt akarom hinni, hogy ez nem igaz.”

Ehhez hasonló lesújtó szavakat Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia egykori főnöke szokott rólunk mondani. Mintha nem is lett volna Atilla nagy királyunk, és semmibe veszik a pozsonyi csata emlékét. Pedig ha 907-ben nem győzedelmeskedik Árpád hada a Magyarországra törő ellenség felett, akkor már régen nem lenne Magyarország. Szent Istvánnak, illetve ekkor még István királynak nem lett volna hol államot alapítani!

A török szultán és csapatai is irtották a magyart. Horvátországban Zrínyi emlékév van, mi a török szultán maradványait keressük. A jövő hónapban évfordulós megemlékezések lesznek Szigetváron. A legaljasabb tetteket talán nem is a török, hanem a Habsburgok követték el ellenünk. Az 1867-es kiegyezés nem az 1848-as forradalom következménye, hanem amiatt történt, mert örökre elvoltak az örökös háborúik miatt adósodva a Habsburgok a Rotschild bankháznál. A hiteleiket elődeink fizették vissza, és miután megtették, még azt is bevállaltatták velük, hogy finnugorok vagyunk! Utána következett néhány békeév, majd belevitt bennünket Ferenc József az első világháborúba. És aztán eljutottunk Trianonig, ahol feldarabolták Nagy-Magyarországot, még egy darabot az időközben elhunyt Ferenc József hazájának is odaajándékozva (Burgenland). Románia nagyobb darabot kapott (104 ezer négyzetkilométer), mint amennyi megmaradt (93 ezer négyzetkilométer). Szlovákia minden négyzetcentimétere egykori magyar föld… Hogy még kerekebb legyen a történet, valamennyi területünkből jól tartott részére háborús jóvátételeket fizettünk. Ugyanez történt a másik gyalázat idején, a második világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződésben is, amiről nagyon keveset beszélünk, pedig ez joggal viselhetné a második Trianon nevet!

A Rákóczi szabadságharcot követő szatmári béke egyik kitétele alapján lerombolták a Habsburgok a várainkat. A békét aláíró Károlyi Sándor (1919-ben kaptunk egy másik Károlyit is, az egy külön rémtörténet!) ki tudja hány száz, vagy hány ezer hektár birtokot kapott az árulásért? Az 1848/49-et követő megtorlások halálos ítéleteit aláíró Ferenc Józsefből később Ferenc Jóska lett annak ellenére, hogy Aradból 1949. október 6-án Magyar Golgotát csinált.

Egy Habsburg volt hosszú évekig a Magyar Vöröskereszt élén, talán négy évvel ezelőtt távozott elszámoltatás nélkül, és egy magyarul nem is tudó bécsi Habsburg a vatikáni nagykövetünk. Ennyit a hálás utókorról. Nálunk van Habsburg Kutatóintézet jó nagy költségvetéssel, talán már a Terror Háza Múzeumot működtető alapítványhoz csatolva. Az osztrákoknál nincs ilyen. Tom Lantos intézet is van néhány milliárdért, holott ő a Kárpátok géniuszának volt a nagy barátja, és nem nekünk. Bukarestet és Budapestet sikerült összetéveszteni. Mi lesz velünk, ha Soros (Schwartz) György meghal? Az ő emlékét is megörökítjük? Még ez is előfordulhat, ha mindig mindent eltűrünk! Gyáva népnek nincs, illetve nem lesz hazája!

A pozsonyi csatáról ITT

Békéscsaba, 2016. augusztus 21.

Összeállította: Anton

Emlékeztető: „Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják!” (Seneca)


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »