A választási időszak lerövidítéséről szóló januári népszavazáson a lakosok 37,1%-a venne részt – derül ki az AKO közvélemény-kutató ügynökség felméréséből. A referendummal kapcsolatos első felmérés eredményei alapján úgy tűnik, a 9. népszavazás sem lesz érvényes.
Az adatgyűjtést a JOJ televízió megbízásából november 8. és 11. között hajtották végre ezer fő bevonásával. A válaszadók közel 40%-a mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni, 6,9% nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A megkérdezettek 56%-a kétségeit fejezte ki a részvétellel kapcsolatban, vagy egyenesen elutasította azt. Közel egyharmad jelezte, biztosan nem csatlakozik a kezdeményezéshez, 10,8% pedig az „inkább nem” lehetőséget választotta. Az „inkább igen” válasz aránya meghaladta a 17%-ot.
A férfiak és a nők nagyjából egyforma arányban vennének részt a népszavazáson. Valamivel többen az 50 év feletti válaszadók és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek járulnának az urnához. A regionális adatokat tekintve Zsolna, Eperjes és Besztercebánya megyében mérték a legmagasabb választási kedvet (42%-ot). A legkevesebben (30%) Pozsony megyében és Kassa megyében vennének részt az ellenzéki Smer által indítványozott szavazáson.
Ami a pártpreferenciát illeti, a Smer, a Republika, a Hlas és az SNS pártok szavazói jóval nagyobb valószínűséggel vennének részt a referendumon, mint a kormánypártok támogatói. A parlamenten kívüli pártok közül a Progresszív Szlovákia szavazóinak mindössze 17%-a nyilvánítana véleményt az alkotmánymódosításról. A Szövetség nem szerepelt az AKO listáján, a nemzetiségre azonban rákérdeztek. A magyar nemzetiségű válaszadók 33%-a mondta azt, hogy részt vesz a januári voksoláson, illetve további 11% az „inkább igen” opciót választotta. Nagyjából ugyanilyen arányban voltak a referendumot elutasító válaszadók is – 32% biztosan nem vesz részt, 11% pedig „inkább nem” megy el.
A választók 2023. január 21-én arról döntenek, egyetértenek-e olyan alkotmánymódosítással, amely lehetővé teszi a választási ciklus lerövidítését (népszavazással vagy parlamenti határozattal). Az Alkotmánybíróság határozatát követően Zuzana Čaputová államfő egy kérdéssel hirdette ki a referendumot: „Egyetért-e azzal, hogy népszavazással vagy a parlament döntésével idő előtt véget lehessen vetni a törvényhozás választási időszakának?” A taláros testület úgy ítélte meg, kormány lemondásáról szóló kérdés nincs összhangban az Alkotmánnyal, így végül csak egy kérdést tartalmaz majd a szavazólap. A népszavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosult polgárok több mint fele részt vesz rajta.
(tvnoviny)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
