Felgyorsítaná gyarmatosítását Izrael

Ajelet Saked izraeli igazságügy-miniszter az izraeli törvények kiterjesztését tervezi a Ciszjordániában létrehozott zsidó telepekre – jelentette a Háárec című újság honlapja hétfőn.

A telepeseket támogató jobboldali Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párthoz tartozó politikusnő bejelentette, hogy a főügyésszel közösen olyan jogszabályok előkészítését tervezi, amelyek az Izraelben érvényes törvényeket kiterjesztenék az 1967-ben elfoglalt Ciszjordániának egyedül izraeli fennhatóság alatt álló “A” zónáira, ahol a telepesek élnek.

A későbbiekben kidolgozandó jogszabályok alapján egy újonnan felálló bizottság megvizsgálná a kneszet minden új törvényét, és eldöntené róluk, hogy azonnal alkalmazni kell-e őket katonai rendelet útján a nemzetközi jog értelmében megszállt területnek tekintett Ciszjordániában is.

Eddig nem sikerült

Mindeddig kudarcot vallott azoknak a törvényhozási kísérleteknek a többsége, amelyek automatikusan a ciszjordániai telepesekre is kiterjesztették volna az izraeli törvények hatályát – többek közt nem került napirendre a Bájt Hajehudi több éve kidolgozott javaslata sem, amely azonnal, katonai paranccsal érvényesítette volna az új törvényeket a telepeken.

Az izraeli jogszabályok jelenleg nem érvényesek az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániára, ahol igen bonyolult jogi helyzet szerint egyszerre érvényesek az első világháború előtti oszmán török korból, az 1948 és 1967 közötti jordániai időkből származó, és az 1967 óta született izraeli katonai rendszabályok, és az egyes konkrét jogi esetek értelmezésében jelentős szerepe van az izraeli legfelsőbb bíróságnak.

de csak ezt, és csak ennyire

Ennek az állapotnak vannak előnyei és hátrányai is. A Háárec példája szerint Saked Bájt Hajehudi pártja az előző kormány idején be akarta vezetni az izraeli munkajogi törvényeket Ciszjordániában is a telepeken élő állapotos izraeli nők helyzetének megkönnyítésére, de amikor kiderült, hogy ez a palesztin nőknek is kedvezne és többletterheket róna az ottani üzemeket fenntartó izraeliekre, akkor visszavonták javaslatukat.

Ajelet Saked a katonai rádiónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy törvénykezési tervei egyelőre csakis az “A” zónára vonatkoznak, vagyis az 1993-as oslói egyezményben teljesen izraeli fennhatóság alá rendelt területekre.

A Bájt Hajehudi pártot vezető Naftali Bennet a rádióban arra hivatkozott, hogy “anomália van, amikor a Maále Adumim nevű ciszjordániai telepes városban elbocsájthatnak egy állapotos izraeli nőt, miközben az 1948-as (izraeli) határokon belüli Ramat Ganban ezt nem tehetik meg”. Ugyanakkor Bennet hangsúlyozta, hogy szerinte nem az izraeli törvények telepekre történő kiterjesztéséről van szó, hanem csak “a jogszabályok összehangolásáról.”

gyarmatosítás

A baloldali ellenzéki pártok szerint a tervbe vett jogi változtatás szembeszáll a nemzetközi közvéleménnyel és jogrenddel, ők Ciszjordánia bekebelezése irányába tett lépésének tekintik az igazságügy-miniszter terveit.

Az ellenzéki Cionista Táborhoz tartozó Cipi Livni képviselő szerint “a békepartner hiányára hivatkozás és a politikai stagnálás közepette a jobboldali kormány csendben megkezdte az annektálás folyamatát. Ennek végső eredménye a kétállami megoldás – vagyis palesztin állam létrehozása Izrael mellett – összeomlása, és egy államon belül két jogrendszer megvalósítása lesz, majd hatalmas nemzetközi nyomás és károk, és végső soron két és fél millió palesztinnak adott választójog, s a palesztinok többséghez jutnak a kneszetben”.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »