Felesleges hatósági zaklatást hozott a magyarországi hajléktalantörvény

Felesleges hatósági zaklatást hozott a magyarországi hajléktalantörvény

Már néhány embert őrizetbe vettek és bíróság elé állítottak az október 15-én életbe lépett hajléktalantörvény alapján Magyarországon. A rendőrök igyekeznek emberségesen fellépni, de előfordulnak túlkapások.

A járőröző-, az őrszobán a szabálysértési őrizetet végző rendőrök, a bírósági teremőr, a kirendelt ügyész, a védő, a jegyzőkönyvezést végző adminisztrátor, az ítéletet meghozó bírósági fogalmazó bére, a rendőrség és a bíróság rezsiköltsége, a szabálysértési őrizet költségei – csak jelzésszerűen mutatjuk, mennyi helyre kell közpénzt költeni azért Magyarországon október 15-e óta, hogy egy egyébként semmilyen más jogszabályt nem sértő hajléktalan hatósági figyelmeztetésben részesüljön. Mindez jól érzékelteti, hogy vélhetően azoknak lesz igaza, akik előre figyelmeztettek: attól, hogy az „életvitelszerű utcai tartózkodást” szabálysértéssé tették, még nem sikerült megoldani a hajléktalanság problémáját, viszont sikerült újabb, teljesen felesleges feladatokat kreálni az amúgy is leterhelt rendőrségnek és bíróságoknak.

Bár civil szervezetek attól tartottak, a „hajléktalantörvény” életbe lépése után tömeges razziák, előállítások jöhetnek, ez egyelőre nem következett be. Cikkünk megjelenéséig tíz alatt van a szabálysértés miatt őrizetbe vett hajléktalanok száma, eddig Gödöllőn, Budapesten, Pécsen és Kaposváron történtek őrizetbe vételek. A budapesti Központi Kerületi Bíróságon két, egymás után lezavart perben egy idős férfit és egy nőt ítéltek el. A 61 éves nő esete példaértékű: világéletében dolgozott, élettársával 14 évig éltek albérletben, de a férfi halála után nem sokkal el kellett hagynia a lakást, egy fizetésből nem tudott megfizethető másikat találni. Elment ugyan hajléktalanszállóra, de ott koszt, rendetlenséget, részegeskedő embereket talált, nem akart ott aludni, inkább az utcát választotta. A XI. kerületben, a Feneketlen tónál húzta meg magát kutyájával, megmaradt ingóságait egy fóliazsákban tartotta. Nem részegeskedett, nem szemetelt, a környékbeliek egy idő után ismerték. A rendőrök az előállítása napján háromszor figyelmeztették néhány órán belül, de mivel nem tudott hova menni és a személyes tárgyait, ruháját sem akarta magára hagyni, megállapították róla, hogy „életvitelszerűen” tartózkodik a tó partján, így előállították. A kutyáját egy civil szervezet munkatársai egy menhelyre vitték, a holmival teli fóliazsákot a Fővárosi Közterület Fenntartó vitte el.

A nőt videórendszer segítségével hallgatták meg, mert bár személyesen szeretett volna jelen lenni, a bíró ezt nem tartotta szükségesnek. A videórendszer többször akadozott, hol az idős nő nem hallotta jól a neki feltett kérdéseket, hol a bírósági titkár a válaszokat. A „szabálysértő” azt is elmondta, ő közmunkát is vállalna, de a rendőrségen nem sikerült elintéznie, hogy egészségügyi alkalmassági vizsgálatra kerüljön. Az idős nő védelmét ellátó Utcajogász Szolgálat ügyvédje az eljárás megszüntetését kérte, de az ítéletet meghozó bírósági titkár végül figyelmeztetésben részesítette a nőt.

 

Hírdetés

Pécsen viszont megszüntették az eljárást egy idős férfi ellen, a titkár ott arra hivatkozott, hogy még kiforratlan a törvény alkalmazása, nem egyértelmű, a rendőrség hogyan rögzíti írásban a három figyelmeztetést, ami után elvileg jön az előállítás. A törvény ellen petícióban tiltakozó többszázügyvédszerintegyébkéntez lenne a helyes megoldás a bírósági titkároktól, ők arra hivatkoznak, eleve alkotmányellenes, hogy a magyar szabálysértési törvény szerint bármely szabálysértés esetén a büntetést ki lehet váltani pénzbírsággal, kivéve ezt az egy esetet.

A Kaposvári Járásbíróságra egy 54 éves hajléktalant vittek, a férfi elítélése helyett felfüggesztették az eljárást, és az alkotmánybírósághoz fordultak. Az indoklásban az szerepel, hogy a hajléktalanok kriminalizálása több ponton is az Alaptörvénybe ütközik.

Egy utcai segítő szolgálat munkatársa azt mondta az Új Szónak, tapasztalataik szerint a rendőrség egyelőre igyekszik emberségesen fellépni, ennek ellenére a politikai nyomás egyértelmű a fegyveres testület tagjain és az ítéleteket meghozó bírósági titkárokon is: előállítani, büntetni kell. Utóbbiak esetében ráadásul alapvető karrierbeli és egzisztenciális kérdést jelent, hogy mikor léptethetik elő őket bíróvá, nyilvánvalóan nem fognak szembe menni a politikai elvárásokkal. A jogszabály nyomán ráadásul még csak most kezd jelentkezni számos olyan anomália, amire a jogalkotók nem gondoltak: például, hogy mi lesz az őrizetre ítélt hajléktalanok kutyáival. Mivel a gyepmesteri telepek már így is jellemzően túlzsúfoltak, még több állatot már nehezen lehetne elhelyezni, félő, hogy előbb-utóbb gyakorlattá válik az elaltatásuk.

Ugyanígy a törvényre hivatkozva romboltak le például Budapest egyik külterületén a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai egy erdős területen több kalyibát, tizenöt ember lakhatását lehetetlenítve el ezzel. A Parkerdő munkatársai szintén a hajléktalantörvényre hivatkoztak, de jogászok szerint ebben az esetben egyáltalán nem áll meg a „közterületen” való életvitelszerű tartózkodás. A Parkerdő munkatársai ráadásul arra hivatkoztak, hogy csak azokat a bódékat rombolták le, ahol nem laktak, de ezeknek a lakói éppen azért nem voltak ott, mert dolgoztak. A lényeg: tizenöt ember kényszerült elhagyni eddigi lakhelyét és vált, immár valóban hajléktalanná.

 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »