Félelmek és érdekek Moszkva árnyékában román és magyar megközelítésből

Félelmek és érdekek Moszkva árnyékában román és magyar megközelítésből

Óriási a különbség Oroszország megítélését illetően Romániában, illetve Magyarországon. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a bukaresti politikum, a média a félelmeket erősíti, a budapesti kormány viszont a pragmatizmust helyezi előtérbe. Az sem mellékes ugyanakkor, hogy mennyire kiszolgáltatott a két állam Vla­gyimir Putyin Oroszországának.
„Románia kiszolgáltatottsága Oroszországnak leginkább a szükségletek húsz százalékát fedező gázimportban, a fémiparban lévő csekély orosz jelenlétben, a Moldovai Köztársasághoz fűződő nemzetpolitikájában és a fekete-tengeri biztonságpolitikájában jelentkezik” – állapította meg lapunknak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A szakértő úgy véli, bár az ortodox egyház és a román Szociáldemokrata Párt (PSD) hagyományosan jó kapcsolatokat igyekszik építeni a keleti óriással, az elmúlt évek atlantista politikája jelentősen rontotta a viszonyt. Mint fogalmazott,

Bukarestben legújabban az idegen zászló alatt jelentkező orosz befolyástól tartanak.

A szakértő felidézte a legnézettebb tévécsatorna eladásának botrányát, amely a napokban pattant ki azzal, hogy Petr Kellner cseh milliárdos felvásárolta a román Pro Tv-t az amerikai AT&T csoporttól. Barabás T. János ennek kapcsán megemlítette: egy, a román polgári titkosszolgálathoz közel álló hírportál szerint Kellner a volt csehszlovák kémszolgálat tagja, orosz befolyásolási ügynök kiemelt moszkvai kapcsolatokkal. Kellnernek hitelintézete, nagykereskedelmi, valamint bányaipari vállalata van Oroszországban, s a cseh államfő támogatójaként állítólag „Csehország oroszbarát reorientációjáért” küzd.

Számos román politikusi és sajtóvélemény szerint Oroszország a következő években – hibrid eszközökkel, például nyugati gazdasági partnerei révén is – megpróbálja visszaszerezni balkáni hatalmi befolyását. Ezt az elemző erősen eltúlzott aggodalomnak tartja, hiszen gazdasági téren is éppen hogy visszaszorulóban vannak az oroszok a térségben. „Inkább olyan információs küzdelemnek vagyunk tanúi, amelyben Románia frontország. Kellner messze a leggazdagabb üzletember térségünkben, és valóban oroszbarát, de ilyen szimpátiájú üzletemberek találhatóak Ausztriában és Németországban is, nem veszélyeztetve euroatlanti elkötelezettségüket” – hívta fel a figyelmet Barabás. Egy májusban közzétett romániai felmérés szerint

Hírdetés

a megkérdezettek 64 százaléka egyetértett azzal, hogy „Oroszország jelentette és jelenti a legfőbb fenyegetést Románia biztonsága számára”.

De mi a helyzet Magyarországon? Mennyire kiszolgáltatott jelenleg Magyarország Oroszországnak? Hogyan viszonyul a magyar társadalom, a politikum, a sajtó Vlagyimir Putyin Oroszországához? Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője a Krónika megkeresésére elmondta, Magyarország annyira függ Oroszországtól, mint általában Közép-Európa. „Az ország geopolitikai helyzeténél fogva sem biztonságpolitikai, sem pedig gazdasági szempontból nem kerülheti meg Oroszországot. Pontosabban, figyelmen kívül hagyhatja, csak nem éri meg. Magyarország a leginkább energetikai téren kiszolgáltatott. Az olaj tekintetében valamivel több, a gáz esetében pedig valamivel kevesebb, mint ötven százalékban, Paks pedig az áramszükséglet negyven százalékát adja. Ezért próbálja Magyarország például a gáz tranzitja és forrásai terén megteremteni az alternatívákat. Ez lényegében már meg is van, s innen már az ár számít. A szoros kapcsolattól egyébként Budapest azt is reméli, hogy jobb alkukat tud kötni e téren” – tájékoztatott a külpolitikai szakújságíró.

Stier Gábor szerint gazdasági téren Oroszország inkább lehetőséget jelentene Magyarországnak, hiszen az export tekintetében csupán a tizenhetedik legnagyobb partnere. A 6,5 milliárdos kereskedelmi forgalomban jelentkező egyensúlytalanság csökkentéséhez exportra alkalmas áru és tőke kellene – tette hozzá. Úgy véli,

Magyarország nem függ vészesen Oroszországtól, s igyekszik kiegyensúlyozni a függőséget.

Ez utóbbira jó példaként említette a paksi bővítést, amelyben az oroszok mellett komoly részt kapott a General Electric és a Siemens is. „Magyarország az Oroszországhoz viszonyulás tekintetében a társadalmi szimpátiát tekintve a térségben valahol a középmezőnyben van. Ugyan a lakosság többsége már nem nagyon fonná szorosabbra a viszonyt, a Nézőpont Intézet friss felmérése alapján

Moszkva megítélése tehát nem olyan rossz, mint Lengyelországban, ugyanakkor elmarad a szerbiai vagy a bolgár mutatóktól” – vázolta a helyzetet Stier. Kihangsúlyozta: a társadalom hozzáállását jelentős mértékben meghatározza a politikai szimpátia is. „Most például, amikor a Fidesz jó kapcsolatokat ápol Moszkvával, a jobboldali tábor is pozitívan áll Oroszországhoz, míg a 2000-es években ez éppen az ellenkezője volt. A politikus hozzáállását mindig a hatalomban elfoglalt hely határozza meg. A liberálisok ugyan mindig ellenszenvvel viseltettek Moszkva iránt, a többi párt azonban hatalmon igyekszik jó kapcsolatokat kialakítani, míg ellenzékben élesen bírálja Oroszországot. Alapvetően a sajtó is leköveti ezt, ám az egyértelmű, hogy a média összességében oroszellenesebb, mint a politikum” – fogalmazott a Moszkvatér.com főszerkesztője.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »