A beruházást jelképesen Andrzej Duda lengyel elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, valamint Mette Frederiksen dán kormányfő avatta fel a goleniówi gázkompresszor-állomáson rendezett ünnepségen. Duda szerint a csővezeték lehetővé teszi a lengyelországi gázszállítások diverzifikációját, megerősíti Lengyelország szuverenitását, és függetleníti az országot az orosz szállításoktól.
A Baltic Pipe vezeték nagyban hozzájárul az EU-s országok gázellátási problémájának megoldásához is, mivel a gázt Lengyelországból oda továbbíthatják, ahol szükség lesz rá
– hangsúlyozta Andrzej Duda.
A Világgazdaság korábban arról számolt be, hogy a Lengyelországot és Szlovákiát összekötő gázvezetékből eddig 860 km készült el a Baltic Pipe rendszerből, azonban ez még folytatódik Magyarország, Ausztria és Románia irányába is.
Az átadás során Morawiecki kijelentette, hogy Európában a gázszállítások terén
„véget ér az orosz dominancia korszaka, amit zsarolás, fenyegetések, nyomásgyakorlás jellemzett”.
A Baltic Pipe ellensúlya annak, ami Putyin háborús terveit szolgálta, vagyis ellentéte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékeknek
– utalt Morawiecki a szintén a Balti-tenger alatt létesült orosz-német beruházásokra.
Az Északi Áramlat két csővezetékén minap észlelt, egyelőre ismeretlen eredetű gázszivárgásokra utalva Morawiecki azt mondta: „Világosan látjuk, hogy szabotázscselekményről van szó”, ez valószínűleg az ukrajnai helyzet eszkalálódásának újabb szakaszát jelenti.
Mette Frederiksen az orosz gáztól való függetlenedés irányában tett fontos lépésnek nevezte a Baltic Pipe vezetéket. Azt mondta, Moszkvának nem szabad megengedni, hogy fegyverként használja fel az energiát.
Az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba eljuttató Baltic Pipe október 1-jétől fog üzemelni. Az idei év végéig a PGNiG lengyel állami gázszolgáltató 900 millió köbméter gáz szállítását tervezi rajta keresztül. Teljes, évi 10 milliárd köbméter kapacitással a vezeték jövő év elejétől fog működni.
A PGNiG a csővezetéken a norvégiai koncessziókon alapuló saját kitermelésű gázt és a norvég talapzatokon aktív más szállítókkal már aláírt szerződésekből származó gázt szállít majd. A legnagyobb volumenű szerződést a PGNiG pénteken írta alá a norvég Equinor céggel: ennek értelmében 2023 elejétől 10 éven keresztül évi 2,4 milliárd m3 gáz érkezik Lengyelországba.
Lengyelországban a Baltic Pipe hozzájárul az április végén megszűnt orosz gázszállítások helyettesítéséhez. A lengyelországi gázfogyasztás tavaly 20 milliárd köbméter volt. Az országban évi kb. 4 milliárd köbméter földgázt termelnek ki. A gázszükségletet Varsó katari és amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) behozatalával is fedezi. A balti-tengeri Swinoujsciében működő LNG-kikötő kapacitását jövőre a tervek szerint 8 milliárd köbméterre bővítik.
Az Energinet dán és a Gaz-system lengyel gázvezetékrendszer-üzemeltető közös beruházásaként létesített Baltic Pipe csővezetékrendszer összessen 900 km hosszú, a Balti-tenger felszíne alatti, 275 km hosszú részét 2020-ben kezdték el építeni. Az 1,6 milliárd euró értékű beruházás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 266 millió eurós támogatásával valósult meg.
(MTI) (VG)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
