Fel kell készülnünk a szlovákiai közoktatás beharangozott centralizációjára

Az év vége közeledtével a szlovákiai magyar oktatásügyet két bejelentés is sokkolta. Az egyik pozitív értelemben, miszerint öt százalékkal emelkedik a nemzetiségi iskolákat látogató tanulók után járó fejpénzt. A másik, a miniszterelnök közoktatást érintő bejelentése viszont sokak szemében vészjóslónak tűnik, főleg a nemzetiségi oktatásügyet érintheti kedvezőtlenül:

– jelentette be Robert Fico.

Egész biztos, hogy a megyei jogkörök megtépázásának kilátásba helyezése valahol összefügg a Smer térvesztésével a megyei választásokat követően. Jöhet a beígért válaszlépés!

A kormányban a Szlovák Nemzeti Pártot képviselő Martina Lubyová oktatási miniszter a miniszterelnök kijelentésére rátett még egy lapáttal, és már az egész regionális oktatásügy államosításáról beszélt. Vagyis az elképzelés szerint a szlovákiai közoktatás kikerülne teljesen az önkormányzati hatáskörből – a középiskolák a megyék alól, a helyi önkormányzatok pedig elveszítenék fenntartói jogkörüket az alapiskolák felett.

Mennyiben jelent ez visszalépést a demokráciában és mennyire veszélyezteti az elképzelés a magyar iskolákat?

Ha azt nézzük, hogy az önkormányzatok közelebb vannak az iskolákhoz, mint egy központi állami szerv, jobban ismerik a problémáikat, rugalmasabban tudnak reagálni bizonyos helyzetekre, mindenképp visszalépésről beszélhetünk. Sőt, az önkormányzatok többsége az államtól kapott fejkvótán túl bizonyos fejlesztéseket is finanszírozni tud jelenleg az iskolákban, illetve szükség esetén kiegészíti az iskola költségvetését a zavartalan működés biztosítása érdekében. Ennek a két lábon állásnak mondhatnak búcsút a jövőben az iskolák. Az állam pedig kénye-kedve szerint racionalizálhatja a teljes iskolahálózatot!

A Körkép.sk tematikus kiadványa a szlovákiai magyar oktatásügy helyzetéről:

A fenntartói jogkörök teljes megvonása az önkormányzatoktól egy parlamenti határozattal azért nem olyan egyszerű dolog, mert az iskolaépületek döntő többsége önkormányzati tulajdonban van. Várható lesz egy erős ellenállás az önkormányzatok részéről is.

Az iskolák visszaállamosításában a követendő példa a magyarországi megoldás lehet, amelyre annak idején már Dušan Čaplovič, akkori oktatási miniszter is felhívta a figyelmet.

Hogyan valósult meg ez a folyamat Magyarországon már a Fidesz-KDNP kormányzása alatt?

A kiindulási alap Magyarországon az volt, hogy a centralizációval mentőövet nyújtsanak azoknak az elsősorban vidéki kisiskoláknak (ez talán sikerrel is járt), amelyeket a helyi önkormányzatok önerőből képtelenek voltak fenntartani. Létrehoztak egy mamutintézményt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KLIK), amelynek költségvetését a mai napig sem tudják pontosan belőni, ezért a többszöri állami jóváírás ellenére hatalmas adósságot görget maga előtt.

Az intézmény létrehozását, az iskolák újraállamosításának szükségességét a Fideszen belül is sokan bírálták, többek között Pokorni Zoltán, a párt alelnöke, régebbi oktatási miniszter is emiatt vonult ki a nagypolitikából. Az Intézményfenntartó Központ központi szervből és területi szervekből – tankerületekből és a megyeközponti tankerületekből áll. A tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével és illetékességi területével.

A fenntartási jogköröket 2013-ban Magyarországon teljes egészében átvette az állam, a működtetési jogkörök, mivel az iskolaépületek önkormányzati tulajdonban voltak, megmaradhattak az önkormányzatoknál, ha úgy akarták. Az iskolaigazgatók jogkörei degradálódtak, a tankerületek döntöttek mindenről, még a pedagógusok szabadságát, túlóráit is ők határozták meg. Azóta módosult és enyhült is valamelyest a törvény.

Továbbra is állami fenntartásban maradtak az iskolák, továbbra is egyetlen központ működteti őket, de ezt közelítették az iskolákhoz, bővültek az iskolaigazgatók jogkörei is, már ismerhetik például saját intézményük költségvetését, szabadon rendelkezhetnek bizonyos anyagi forrásokkal.

Čaplovič szerint ez a követendő példa Szlovákiában is!

Milyen előnyünk származhatna mégis a közoktatás magyarországi példa alapján elképzelt centralizációból? Egyáltalán származhat-e ebből előnye a felvidéki magyarságnak?

Létezik a magyarországi közoktatás államosításának a fentebb kiragadott hátrányok mellett egy példaértékű előnye is! Mégpedig a nemzetiségi iskolák viszonylatában! A nemzetiségi iskolák az államosítás folyamatában nem kerültek az Intézményfenntartó Központ tankerületeihez, megmaradtak a kisebbségi önkormányzatok jogkörében. Közismert a kisebbségi önkormányzatok választásának és működésének formája az anyaországban.

Ilyen nálunk nincs, és talán nincs is rá szükség, mert a magyarok által lakott településeken érdekképviselethez jutunk a helyhatósági választásokon, sőt a megyein is. Viszont amennyiben kikerülnek közép- és alapiskoláink a megyei és helyi önkormányzati fenntartásból, az iskoláink megmaradása érdekében feltétlen szükséges célul tűzni és harcolni a magyarországi példa alapján egy olyan központi nemzetiségi (magyar) intézményért, amely fenntartója lenne minden magyar tannyelvű alap- és középiskolának. Annak érdekében, hogy magunk dönthessünk iskolánk sorsáról!

Ez jelentené valójában az oktatásügyi autonómiánk megvalósulását!

Száraz Dénes

Nyitókép: Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »