Fel kell helyezni Türjét hazánk turisztikai térképére – A felújított premontrei prépostsági templom

Fel kell helyezni Türjét hazánk turisztikai térképére – A felújított premontrei prépostsági templom

A méltón felújított türjei premontrei prépostsági templomot augusztus 19-én szentelik fel, 20-án pedig egész napos programot szerveznek a premontreiek, hogy bemutassák egyedülálló kulturális és építészeti kincsüket, amely hosszú évtizedeken keresztül elhanyagolt állapotban volt. A templomban Fazakas Márton csornai premontrei apát vezetett körbe minket.

Gyönyörű környezetben áll a premontrei rend türjei Gyümölcsoltó Nagyboldogasszony-temploma, amely épen fennmaradt a tatárjárás előtti időkből. Huszonöt kilométeres távolságon belül található Hévíz, Kehidakustány, Keszthely, Sümeg, de az országos Kék Túra útvonala is egy-két kilométerre halad el a település mellett.

Hogy a magyar történelem és művészettörténet egyes korszakai bemutathatók legyenek a templomban, a felújítás során tanúfelületeket hagytak az épület eredeti és későbbi állapotairól. A türjei prépostsági templom különlegessége azonban nem csak Árpád-kori eredetében, nyolcszáz éves múltjában rejlik. Kéttornyos, westwerkes homlokzata, amely a Karoling-kori hagyományokat továbbfejlesztő Ottó-kori frank építészetre volt jellemző, Magyarországon egyedülálló.

Bent, a déli mellékhajó falán látható freskóciklus a Szent László-legenda hazánkban fellelhető legnagyobb és legépebb állapotban fennmaradt ábrázolása, számos falfelületet és oltárt pedig a híres barokk művész, Dorfmeister István festett. A türjei prépostsági templom művészeti értéktára mintegy hatszáz elemet tartalmaz.

A kormány 2016-ban hozott határozatot a templom és környezete turisztikai célú felújításáról. Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár és nem utolsósorban Lázár János miniszter szívügyének tekintette az egyedülálló értéket képviselő műemlékegyüttes megmentését. A templomra szánt összegből az Árpád-kori műemlék renoválása már meg is valósult. „A felújítás előtti utolsó évben jelképes összegű jegyet árultunk, mert kíváncsiak voltunk, hányan fordulnak meg a templomban. Tízezer fölött volt a látogatók száma, pedig ők még csak a romos állapotot láthatták – említi meg Márton apát. – 1 milliárd 670 millió forintot költöttünk a templomra, amelyhez a fejlesztés következő ütemében látogatóközpont is épül.”

Mielőtt belépnénk a belső térbe, Fazakas Márton apát elmondja, miért kellett a téglahomlokzatot bevonni egy húsz évvel ezelőtt kifejlesztett speciális anyaggal. A templom eredeti téglahomlokzatát a török kor után barokk stílusban átépítették, amiről egy 1900 előtt készült fénykép is árulkodik. Az 1920-as években Lux Kálmán kibontotta a vakolatot, és visszaállította az eredeti állapotot, ami nagyon impozáns külsőt eredményezett. Csakhogy a savas esőktől a tégla roncsolódni kezdett, sőt egész téglák fagytak ki a falból, hiszen ezeket az 1200-as évek elején készítették. A helyszínen nem volt annyi kő, amennyire szükség lett volna az építkezéshez, így csak a templom szerkezeti váza, a pillérek, az oszlopok alapzata, a bordázatok és a díszítések készültek kőből. A feltárás során az is kiderült, hogy a pilléreket nyolc méter mélyre helyezték a talajba.

Belépve feltárul előttünk a gyönyörű, világos, háromhajós, bazilikális elrendezésű, fehérre festett templomtér. A bal oldali mellékhajóban a bejárathoz közel látható a templom első felszentelési keresztje. „Különböző korokból maradtak meg felszentelési keresztek, ha Isten megsegít, a negyediket is feltesszük augusztusban” – árulja el az apát.  A barokk korban a főhajóban nagyobb ablakokat vágtak a középkori lőrésszerű nyílások helyett. Egy tanúfal jelzi az eredeti állapotot, emellett pedig a változást mutatja az is, hogy az ablakokat körülvevő feltárt zsoltárfeliratok középső szövegrészei hiányoznak az ablaknyílások barokk kori kiszélesítése miatt.

A Szent László-legendát ábrázoló középkori falfestményt Láng József fedezte fel a mellékhajó oltárának restaurálásakor a déli falon. A lovagkirály legendájának mind a hat jelenete látható a falon egymás mellett, szalagszerűen. Az elsőn a fehér lovon ülő Szent László nyugati viseletben ered nyomába a keletiesen öltözött, lányrabló kun vitéznek. Az utolsó képen pedig a király a könnyeit hullató megmentett lány ölébe hajtja a fejét.

A mellékhajók szentély felőli falára eredetileg két festett barokk oltárképet helyeztek, az egyik Szent Ágostont, a másik Szent Norbertet ábrázolta. A török uralom után a Morvaországból visszatérő premontreiek meghívták magukhoz az akkor még fiatal tehetséges festőt, Dorfmeister Istvánt. Mindkét oltárkép az ő műve volt: még a számlák is megvannak abban a jegyzékben, amely a művésznek kifizetett összegeket tartalmazza. Később egy rendi vizitáció alkalmával az akkori prépost bevitette az impozáns festményeket Szombathelyre. Az 1920-as évekbeli, Lux Kálmán-féle felújításkor állították a helyükre a neogót oltárokat.

Ezek közül az egyik, amelynek faszobra Szent Ágostont szívvel a kezében ábrázolja, most is látható az északi mellékhajóban, a másik, Szent Norberté, jelenleg raktárban van. Az eredeti festmények sorsa beszédes. „1950. május elsején úgy gondolták az elvtársak, hogy a képkeretben jobban mutat Sztálin és Rákosi, mint Szent Ágoston és Szent Norbert, így kivágták belőlük a premontreiek által tisztelt szenteket. Még csak el sem adták a nagy értékű festményeket, hanem egyszerűen kidobták az utcára. Aznap esett az eső, így mind a két festmény megsemmisült. Igaz, Sztálin és Rákosi még negyven évig megmaradt.” A déli barokk oltár festménye helyére egy fénykép alapján Láng József készítette el a Szent Norbertet ábrázoló, ma látható képet.

Dorfmeisternek azonban több munkája is megtekinthető a szentélyben, az északi mellékhajó Szent Anna-kápolnába vezető szakaszán, magában a Szent Anna-kápolnában és a templom déli oldalához épített kolostor ebédlőjében.

A fiatal művész első és legnagyobb magyarországi műve a Gyümölcsoltó Boldogasszony-oltárkép. A szentély oldalfalaira Szent Imre, Szent László, Szent István és egy negyedik alak szobrait festette meg grisaille technikával. Az Árpád-házi szentek felismerhetők az attribútumaikról, s hármójuk ábrázolása alatt a nevük is szerepel. A negyedik, látszólag ferences ruhát viselő, felirat nélküli szakállas alaknak csak sejteni lehet a kilétét. „Mit keresne franciskánus barát a premontreiek templomában? Van egy elfelejtett Árpád-házi, sokáig szentként tisztelt férfiúnk, Salamon, akiről a visegrádi Salamon-tornyot is elnevezték, hiszen ott raboskodott. A művészettörténészek szerint a négy férfit legtöbbször együtt szokták ábrázolni. Beazonosították, de a nevét nem írták a férfialak alá.”

Hírdetés

A templom szentélyében balra fent egy eljegyzési jelenet látható. A zsidó főpap előtt Szent Anna és Szent Joachim vagy Szűz Mária és Szent József fogadnak hűséget egymásnak. A kép alá illuzionisztikus ajtót és ablakot festettek, éppen szemben a sekrestyeajtóval és az oratórium ablakával, hiszen a barokk kedveli a szimmetriát. „Ötletesen örökítették meg a keletkezés évszámát: a festett ajtón a házszentelési feliratban szerepel az 1763-as évszám, mintha csak a kántor pingálta volna oda.” A színhasználat szürke monokróm, de néhol rózsaszín és zöld is, egy függönyt imitáló festménynek pedig, amely az oltár mögött futó kárpitot jelképezi, egészen meghatározhatatlan a színe. A szentély jobb oldalán fent Szűz Mária születését és Gyümölcsoltó Boldogasszonyt ábrázolják a Dorfmeister-festmények.

A sekrestyeajtó és a fölötte lévő ablak a déli oldalon elhelyezkedő barokk kori kolostorra nyílik, amelyben 1950-től szociális otthon működött, most pedig idősotthon. „A rend visszakapta a kolostorépületet is, ahol ma 75 idős szegény ember kap tisztességes életlehetőséget. Le a kalappal az otthon személyzete előtt, nagyon becsületesen és szeretettel végzik a munkájukat. Nem is gondolkodtunk abban, hogy mi használjuk az épületet. Egy darabig a kolpingosok működtették az idősotthont, most a püspöki kar által létrehozott KOSZISZ a fenntartója. A felújításába beszálltunk, amennyire csak tudtunk. Mindig van mit tenni az épületben, sikerült megoldani az akadálymentesítést is, az örökségvédelem ebben messzemenően együttműködött. A ház legkisebb részét használjuk most plébániának.”

A Szent Anna-kápolnát később építették a templomhoz, hiszen ott, az északi oldalon állt eredetileg a középkori kolostor, amely a török időkben elpusztult. A kápolna bejáratánál egy üveglapon keresztül látszik a kolostor kerengőjéből nyíló ajtó nyoma, ahogyan a kavicsok feldörzsölték a követ. Az eredeti padlószint egy másik pillérnél is feltárul, sőt az első templomból megmaradt egy lépcsőfok is a szentély felé. „A padlót eredetileg négyzetes elemekből álló téglaszínű lapokkal borították. Ha ezt az Árpád-kori padlószintet vesszük alapul, látszik, hogy a templombelső kialakítását az aranymetszés szabályai határozták meg.” Az északi oldalon a középkori kolostor helyén álló magtárból most, a premontrei épületegyüttes felújításának harmadik ütemében látogatóközpont épül. Az ásatások már itt is lezajlottak, rengeteg gótikus kőelem és kódexcsat került elő. A magtár alatt feltárták a régi kolostor folyosóját és a káptalanterem padlózatát is. 

A Szent Anna-kápolna festészeti munkálatait is Dorfmeister István végezte. A 17. századból származó Vigasztaló Szűz Mária-szobrot most újítják fel a Képzőművészeti Egyetemen, hiszen a felirat szerint „kontár kezek átfestették”. Ez várhatóan a templomszenteléskor fog a helyére kerülni. Szent Vendelt a környéken nagy tisztelet övezi, szobra a bejárattól jobbra kapott helyet. A keresztelőkút mögé a művész megfestette a Jordánt, a falakra és a csegelyekre a négy egyházatyát és a négy evangélistát, a mennyezeten pedig a Jóistent láthatjuk hosszú, ősz szakállal, a világgömbbel, kerubokkal és szeráfokkal. Az oltárkép felett, amely Szent Annát ábrázolja, amint olvasni tanítja a gyermek Szűzanyát, a hit-remény-szeretet allegóriája látható kereszttel, horgonnyal és kehellyel. A kápolna falain minden mozgalmas, színes, virágos, a puttók is szeretik egymást, csókot váltanak.

Több szenzációs felfedezést is köszönhetünk a feltárásnak: a szentély előtti főhajórészben előkerült az apátság alapítójának, Dénes szlavón bánnak a sírja. „A premontreieknek itt is volt konventjük a váradhegyfoki és a csornai alapítás után tíz évvel, még a tatárjárás előtt. Oklevelekből tudtuk, hogy itt van eltemetve Dénes bán, aki sokat segédkezett IV. Bélának.” Orha Zoltán és a Zala megyei régészcsapat ásta ki és azonosította be a sírhelyet a szentély előtti főhelyen, amit most egy kőtábla jelez a padlón.

„A feltárások során az egész templomban mindenütt középkori és későbbi sírokat találtak a régészek. Az alapítót tiszteletben tartották a régi korok emberei, rá nem temetkeztek. A Szent László-freskóciklus mellett például egy kuruc brigadéros nyughelye került elő, a főhajóban pedig egy barokk kori kripta. A barokk sírnak nem volt levéltári nyoma, a földmunkák során bukkantak rá. Ebből a kriptából négy felnőtt ruhái kerültek elő. A holttestek már teljesen elporladtak, a ruhadarabok viszont megmaradtak. A magyarországi tizenegy pár barokk cipőből így négy a mi tulajdonunk. A boltíves kriptában van eltemetve a török kor utáni első apát is, Nolbek Rafael. A török hódoltság után a morvaországi apátságok váltották meg a magyar kolostorokat, emiatt küldték Türjére apátnak a morva Nolbek Rafaelt, 1741-ben. Prépostsága alatt a csornai és a türjei kolostorépület is megújult.”  Sírját a főhajó padlójába süllyesztett kőtábla jelzi.

A törökök távozása után hatalmas munka lehetett a templom és a kolostor helyreállítása, hiszen a hódoltság idején istállónak, majd erődítménynek használták a felszentelt épületet. A déli toronyaljban fegyverműhelyt létesítettek, onnan rengeteg puskagolyó került elő. Ugyanakkor már Luxemburgi Zsigmond is megerősítette az északi kolostort mint végvárat, amely aztán a török időkben megsemmisült.

A templom nyugati toronyai között westwerk található, amely szintén az erődítményjelleget hangsúlyozza. Szent Norbert származására nézve száli frank volt, Magdeburgban lett érsek. A követői hozhatták Magyarországra az akkori építészeti tudást. „Igazi kuriózum a westwerkes, kéttornyos homlokzat. A kereszt 37 méter magasan van, időkapszulával a keresztszárban. Amikor Lux Kálmán elbontotta a barokk homlokzatot, és helyreállította a tornyok és a homlokzat ablakosztását, a rózsaablakot is újratervezte, címert festetett bele, melynek a tervei fennmaradtak.”

A torony belsejében a karzat szintjén felirat tanúskodik egy 1880. november 9-i földrengésről. A dunakeszi BKM Orgonaüzem újította fel és egészítette ki az orgonát, amelynek középső részét még Peppert Nándor szombathelyi orgonaépítő készítette az 1880-as évek végén. Az eredeti sípokat a háború alatt kiszedték, ezeket esőcsatornából létrehozott sípokkal helyettesítették. „Most eljutottunk oda, hogy az orgona teljes belsejét újraépítettük Peppert Nándor feljegyzései alapján. Teleki Miklós orgonaművész megszerette a mechanikus orgonánk hangzását, már CD-felvétel is készült, amelyen a felújított hangszeren játszik, augusztus 20-án pedig az ünnepi szentmise után kis koncertet ad.”

A felújított premontrei prépostsági templom felszentelésére augusztus 19-én 17 órakor kerül sor. Az ünnepre tizenkét premontrei elöljáró érkezik, a szentmise főcelebránsa Udvardy György veszprémi érsek lesz. A rend másnap, 20-án templomnapot tart többszöri vezetéssel, könyv- és CD-bemutatóval, koncerttel, a gyerekeket pedig középkori játszótér várja.

A sokáig méltatlanul elhanyagolt műemlék megújult, helyreállt a rend. A türjeiek az ásatások idején is bizonyították, mennyire magukénak érzik a templomukat. A közösséget próbára tette a négyéves felújítás, de most végre újra szentmisét ünnepelhetnek a templomban. „Köszönettel tartozunk az adófizetőknek, a kormánynak, a kivitelezőknek, mindenkinek, aki bármit is hozzátett a felújításhoz, mert óriási értékmentés történt. Reméljük, a rengeteg munka elnyeri méltó jutalmát, sokan megszeretik a templomot, és büszkék lesznek rá. Fel kellene helyezni Türjét Magyarország turisztikai térképére” – mondta látogatásunk végén búcsúzóul Fazakas Márton csornai apát.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2022. július 31-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »