Karakalpaksztáni tüntetések a hírekben. Mi is ez?
A karakalpakok (a népnév jelentése: “feketekalaposok”) a szovjet közép-ázsia nemzetépítés “elveszett” hatodik népe.
Annak idején, a 20-as és 30-as években a szovjet nemzetiségi politikusok (élükön Sztálinnal, aki már az első Lenin-vezetésben is a kisebbségi ügyekért felelt) mindenképpen meg akarta akadályozni a közép-ázsiai térség egységes identitását, ezt veszélyesnek látták, különösen mivel a korabeli szovjetellenes közép-ázsiai főemberek ezt akarták.
Így el lett döntve Moszkvában: itt új szocialista nemzetek lesznek csinálva mindenáron.
A régió eredeti lakossága keleti-iráni, a legnagyobb közülük a szkíták voltak. Ezekre rájött a idegen bevándorlás 3 hullámban:
- a türk invázió: a türkök őshazájukból (ez a mai Ujgúria, Kínában) elindultak a VI. században délnyugatra, lassan mindent meghódítva, asszimilálva az egész térséget, csak a délkeleti hegyvidék állt ellen (ott máig beszélnek keleti-iráni nyelveket, a mai afgán-tadzsik határvidéken),
- jött ellenkező irányból a perzsa hatás, a VII. századtól, a lakosság nagy része kétnyelvű lett, azaz türk-perzsa, ez csak a XIX. század végére szűnt meg, amikor a két nyelv használata szétvált,
- s jött a mongol hódítás a XIII. században, mely nyelvileg nem hatott, a mongolok ugyanis nem terjesztették nyelvüket, hanem átvették a helyi nyelvet.
A szovjet nemzettervezők eldöntötték: megtörik a közös turkesztáni öntudatot, helyette csináltak 1 iráni népet – a tadzsikot, s 4 türk népet – a kipcsák kazahokat és kirgizeket, a karluk üzbégeket, valamint az oguz türkméneket, mindenki más meg “kisebbség” lesz.
A gond akadt még egy nép, a szintén kipcsák karakalpakok, melyek túl kicsik voltak a néppé alakításhoz, viszont túl nagyok, hogy csak kisebbség legyenek. Egy ők a köztes “autonóm” státuszt kapták. Először Kazahsztán részeként, de végül – mivel már úgyis túl nagy lett Kazahsztán -, mint Üzbegisztán része. Ma Üzbegisztán majdnem felét, a nyugati felét foglalja el Karakalpaksztán.
A karakalpakok a kazahok közeli rokonai, a viszony baráti, a nyelvek kölcsönösen érthetőek, kb. cseh-szlovák szinten. A most készülő új kazah latinbetűs ábécé alapvetően a latinbetűs karakalpak ábécé lemásolása.
Tulajdonképpen az egyes népek között az eltérés ma nyelvi és genetikai. A nyilvánvalóan nyelvileg eltérő nép a tadzsik, hiszen ők irániul beszélnek: a tadzsik és perzsa nyelv egymás között kb. mint a szerb és a horvát. Az összes többi nép türk nyelvű, az irodalmi nyelvek elkülönülése csak a XX. sz. elején fejeződött be.
A genetikai eltérés meg a 3 említett elem keveredésének aránya. A kazahok és kirgizek mongolosabb kinézetűek, míg a türkmének, üzbégek, tadzsikok európaisabbak, a karakalpakok meg valahol a kettő között.
Miért is vannak most zavargások? Valójában nem etnikai ellentét az ok. Nem igazán létezett üzbég-karakalpak ellenségeskedés soha. A régió 2 fő gyülölködése a tadzsik-üzbég és a kirgiz-üzbég.
A nyugati azonnali magyarázat: Moszkvából szervezik az egészet. Ami nagyon valószínűtlen: egyrészt az üzbég vezetés oroszpárti, mászrészt a karakalpakok sose akartak elszakadni Üzbegisztántól – a szeparatizmus teljesen marginális erő, tulajdonképpen csak a neten létezik.
A legvalószínűbb magyarázat szerint az egész egy hatalmas PR-hiba. A jelenlegi üzbég elnöknek 2026-ban járna le a mandátuma, s az alkotmány szerint ez a végső időpont, tovább nem lehetne elnök. Ezt megakadályozandó, most alkotmánymódosítást tervez, mely egrészt meghosszabbítaná az elnöki mandátumot 7 évre, másrészt lenullázni a korábbiakat, azaz így még 2040-ig elnök lehetne, 83 éves koráig. De ezt az egészet bele akarta tenni egy nagyobb alkotmánymódosító csomagba, hogy ne lógjon ki nagyon a lóláb, s a fő dísz Karakalpaksztán jogi státuszának rendezése lett volna, azaz lényegében a karakalpak szuverenitás visszavétele. Teljesen jelképes lépés, mert egyrészt Karakalpaksztánban is az elnök emberei vannak hatalmon, másrészt a terület lakosságának alig harmada karakalpak, azaz ha minden karapalpak függetlenséget akarna, akkor se lenne meg a szükséges többség az elszakadáshoz.
Viszont kiderült, hiába jelképes kérdés, éppen a jelképek hozzák lázba az embereket. Szóval a karakalpakok tüntetni kezdtek, a tervezett lépést valamiféle kisebbségellenes terv első lépésének tekintve. Azóta az elnök visszavonta, de most már nem hisznek neki.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
