Fegyvergyárat, bordélyházat is vehetne az MNB?

„Nagyon ügyes, szellemileg nagyon magas szinten végiggondolt akció volt. De az ember erkölcsi érzéke tiltakozik az ilyen üzletek ellen” – ez a véleménye Nyikos Lászlónak, a Magyar Nemzeti Bank Jobbik által delegált felügyelőbizottsági tagjának az Eiffel Palace 2014-es megvásárlásáról.

A Népszabadságnak nyilatkozva Nyikos László csütörtökön méltatlannak és visszásnak nevezte, hogy offshore hátterű cégtől vásárolt 17 milliárdos ingatlant a nemzeti bank. A volt számvevőszéki alelnök azt mondta, a vizsgálatával és a jelentéssel odáig jutott, hogy az épületet eladó Eiffel Palace Kft. 20 százalék fölötti tiszta haszonra tett szert – ez 3 milliárd forint. Azt is különösnek nevezte, hogy 2014-ben az Eiffel Palace Kft.-nek egyetlen bevétele volt, az, ami a nemzeti banktól származott, ez volt az egyetlen forrása.

A lap kérdésére, hogy az elkészített jelentésében megfogalmazza-e bűncselekmény gyanúját, Nyikos László úgy válaszolt: meggyőződése, hogy túl drágán vette meg az MNB a belvárosi irodaházat (ráadásul euróért és lakottan), de jogilag nem támadható, szabályos volt az ügylet minden részlete, „a történetben mégis sok a képtelenség”.

Arra a kérdésre, miszerint a jelentés készítése során kiderült-e a számára, mi indokolhatta a jegybanki vételt, nevetett, és azt mondta:

“a társadalmi felelősségvállalási stratégia, a népboldogító narratíva. De könyörgöm, ez is képtelenség!”

A jegybanki ingatlanvételek – megállapítása szerint – formálisan szabályosak voltak ugyan, de jogilag nem történhettek volna meg. Hiszen a jegybanktörvény nem mond semmit a hatalmas, milliárdos forrásokat mozgató úgynevezett társadalmi felelősségvállalási stratégiáról, ilyesmire utalás sincs a törvényben. Közpénz pedig csak arra költhető, amire a törvény felhatalmazást ad – állapította meg Nyikos László.

A lap kérdésére, miszerint akkor törvénytelenek az MNB ingatlanvásárlásai, a jobbikos delegált úgy válaszolt, hogy „ez nagyon erős megállapítás”, de végső soron nincs rá más megfogalmazás. Hiszen közpénz nem költhető bármire. Mert ha a jegybanki vezetés elvi megközelítése az érvényes:

„Amit nem tilt a törvény, azt szabad, akkor az MNB vehetne egy fegyvergyárat is? Vagy elnézést, ad abszurdum egy bordélyházat?”

– vetette fel Nyikos László. Idézve a jegybanktörvény passzusait, felhívta a figyelmet arra is, hogy kizárólag az MNB bírságbevétele lehet a forrása alapítványok támogatásának. Ez pedig csak néhány milliárd, nem pedig több mint 200 milliárd.

Az ingatlanok megvásárlása szabályosan történt, viszont aggályos, hogy az MNB egy olyan részvénytársaság, ahol összemosódik a tulajdonosi funkció, a végrehajtó funkció és az ellenőrzési funkció – azaz olyan centrális hatalma van az igazgatóságnak, hogy „fölötte már csak az Isten van”,

vagy persze az Országgyűlés – fogalmazott Nyikos László, aki jelentésének megállapításait úgy foglalta össze: „eljárásilag” minden szabályos volt az ingatlanvételeknél, de nem volt bölcs, sem ésszerű.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »