„Fegyver születhet” a gyűlöletbeszéd ellen

Az elmúlt hetekben a szlovén országgyűlésben kettő, a nemzetiséget is érintő törvény taglalása került terítékre. A kulturális örökségről szóló javaslatban nem, míg a diszkrimináció elleni javaslatban elfogadták a nemzetiségi frakció javaslatait.A kulturális örökségvédelemről szóló törvény módosítása elsősorban a különböző fogalmakról, megnevezésekről szól, emellett újdonságokat hozna a tárgyi örökség védelmét illetően is. A nemzetiségi frakció módosítási javaslataival erőteljesebbé szerette volna tenni a nemzetiségi önkormányzatok szerepét az említett tárgykörben. A javaslatoknak jó esélyük volt az elfogadásra, mivel támogatta ezeket az illetékes minisztérium, illetve első ízben a koalíciós pártok is. Több mint valószínű, hogy a nemzetiségi javaslatok a közben már lemondott tárcavezető és a koalíciós pártok közötti harc martalékává váltak, így az utolsó bizottsági egyeztetésen ezek mégsem kaptak támogatást. Igazából ennek ellenére – a tárgykörben a nemzetiségi közösségek, önkormányzatok szerepe nem csökkent, mert eddig is szerepelt a törvényben – annyi történt, hogy az állami, regionális és önkormányzati szervek mellett a nemzetiségi önkormányzatok nincsenek külön megemlítve a tárgykör „hordozójaként”, leginkább abban, hogy az említett listákat véleményezzék, illetve javaslatokat tegyenek a listák készítésekor.A diszkrimináció elleni védelemről szóló törvény jóformán teljesen új törvényként került a parlamenti procedúrába, legfontosabb hozadéka pedig egy diszkrimináció elleni védelemmel ellátott új szószólói intézmény. A „diszkrimináció elleni szószóló” erős kompetenciákat kap, ugyanis nem csak követheti a különböző diszkriminatív cselekményeket, hanem ezeket akár szankcionálhatja is. A törvény külön említi a különböző nemzeti, vallási, fogyatékossági és egyéb kisebbségi csoportokba sorolható egyének jogait és a jogsértéseket is, például egyértelműen az új szószóló alá tartozik majd a gyűlöletbeszéd is. A nemzetiségi frakció javaslataként a törvénybe külön belekerült a nyelv, vagyis a kisebbségi nyelvek is, így a nyelvhasználat korlátozása is diszkriminatív kategória lett, emellett pedig ebben az esetben sikerült a nemzetiségi önkormányzatokat a diszkrimináció elleni aktív szereplőként feltüntetni az állami, regionális és önkormányzati szervek mellé, különösképpen a kisebbségek elleni diszkrimináció terén – tudtuk meg Göncz László nemzetiségi parlamenti képviselőtől.


Forrás:nepujsag.net
Tovább a cikkre »