Februárban ismét csökkent az infláció

Februárban ismét csökkent az infláció

A tavalyi év második felének növekvő trendjét követően februárban ismét mérséklődött a pénzromlás üteme Magyarországon: az éves inflációs ráta 0,3 százalékot tett ki.

Az alacsony inflációt továbbra is az áfacsökkentések, a mérsékelt külső inflációs környezet, a változatlan háztartási energia árak és a csökkenő olajárak okozzák. A maginfláció szintje alig változott.

Az éves bázisú inflációs mutató februárban 0,3 százalékra esett vissza. Az áremelkedés ütemének mérséklődése mögött továbbra is elsősorban az adó- és illetékváltozások valamint az alacsony infláció szempontjából kedvező nemzetközi környezet állnak. Az előbbi kategóriából érdemes kiemelni a bürokráciacsökkentést, illetve a sertéshús áfájának mérséklését. Az utóbbiak közül kiemelkedő az üzemanyagok árának több mint 10 százalékkal történő csökkenése, ami az inflációt 0,9 százalékponttal mérsékelte.

A sertéshús ára éves szinten mintegy 20 százalékkal csökkent, ami az infláció mérsékléséhez 0,2 százalékponttal járult hozzá. Az élelmiszerek körében mért alacsony, 1,3 százalékos inflációhoz hozzájárult a tej- és tejtermékek árának csökkenése is, azonban a 2015-ös kedvezőtlen időjárás miatti rossz termés jelentős áremelkedést idézett elő a cukor, az étolaj, a burgonya, a zöldségek és a gyümölcsök esetén.

Februárban alig változott a háztartási energia ára az egy évvel korábbihoz képest: a rezsicsökkentések inflációra gyakorolt hatása már nem érezhető. A többi termékcsoporthoz képest továbbra is magas a szeszes italok és dohányáruk árának növekedése. Az ebben a termékcsoportban mért 2,6 százalékos drágulás ugyanakkor 0,9 százalékponttal elmarad a januári értéktől, köszönhetően annak, hogy a jövedéki adó tavalyi emelése fokozatosan a bázisba kerül.

Továbbra is az átlagot meghaladó mértékben nőtt a tartós fogyasztási cikkek (1,8 százalék), illetve a szolgáltatások ára (1,3 százalék). Az előbbi kategóriából érdemes továbbra is kiemelni a járművek árának 4,2 százalékos emelkedését, míg az utóbbiból a lakbérek, a színház- és mozijegyek valamint a külföldi utazások árának növekedését. Mindezen termékek és szolgáltatások árának átlagot meghaladó növekedése a háztartások javuló jövedelmi helyzetére és növekvő fogyasztási hajlandóságára utal.

A 2015. IV. negyedévére vonatkozó frissen megjelent részletes GDP adatok is kedvező folyamatokról adnak számot. A bruttó hazai össztermék a negyedik negyedévben a várakozásokat meghaladó, 3,2 százalékos ütemben bővült. A felhasználási oldalon a növekedést elsősorban a beruházás húzta, 6,5 százalékos növekedésével jóval meghaladva a várakozásokat, míg másodsorban a fogyasztás 3,5 százalékos bővülési ütemével. A beruházások növekedése az Európai Uniós források magas felhasználásának köszönhető, míg a fogyasztás növekedését elsősorban a lakosság javuló jövedelemi helyzete (alacsonyabb munkanélküliség és 5,4 százalékos béremelkedés), illetve az autóhitelesek banki elszámolása okozta. Az export 7,7, míg az import 8,0 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelem egyenlegének javulását a termékek nettó exportjának bővülése okozta, amely az energiahordozók csökkenő importjának és a gépek és szállítóeszközök növekvő exportjának köszönhető. Ezzel szemben a szolgáltatások egyenlege – vélhetően jogvásárlások miatt – romlott.

A maginfláció februárban kis mértékben 1,4 százalékra csökkent, azaz egyelőre messze elmarad a jegybank 3±1 százalékos célsávjától. A tartósan alacsony külső infláció, az alacsony inflációs várakozások és az áfa csökkentések továbbra is mérsékelt, éves szinten 2 százalék alatti inflációt eredményezhetnek. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa ennek megfelelően – az EKB márciusi döntését is figyelembe véve – további lazítást hajthat végre. A Századvég Gazdaságkutató véleménye szerint ennek először – akár már márciusban – nem konvencionális eszközei lehetnek, de az év közepétől kezdve az alapkamat további csökkentése is lehetséges A kamat tartásának valószínűségét növeli ugyanakkor, hogy az alacsony inflációt okozó tételek (üzemanyagár, adóváltozások) külső meghatározottságúak vagy egyszeri tételek, míg a fogyasztás élénkülése egyre jelentősebb inflációs nyomást eredményez.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »