Október 13-án, szerdán a fatimai Mária-jelenések 104. évfordulóján ismét megrendezésre került a csallóközi búcsújáró helyen, Dercsikán a fatimai imadélután. Délután 16 órától a rózsafüzér-ájtatosságra került sor, majd elmélkedésre. Öt óra után vette kezdetét az ünnepi szentmise, melynek főcelebránsa Bozay Krisztián alistáli lelkiatya volt.
Koncelebráltak Kónya Márió helybéli lelkiatya, Szakál László János esperesplébános Dunaszerdahelyről és Horváth Róbert kórházi lelkész Dunaszerdahelyről. A szentmisén a zenei kíséretet Fodor Attila dunaszerdahelyi és Simon Antal dercsikai kántorok biztosították. Az evangéliumot Horváth Róbert kórházlelkész olvasta fel.
Szakál esperesplébános szentbeszédében elmondta, hogy sokszor elmegyünk közelebbi, távolabbi helyekre, zarándoklatra, holott helyben is van zarándokhelyünk.
A fatimai imanapok hagyományát még a 2009-ben megboldogult Korcsogh Imre atya teremtette meg, majd az őt követő lelkipásztorok a hívekkel egyetemben ezt továbbvitték.
Ami a jelenéseket illeti, 104 évvel ezelőtt a Szűzanya három pásztorgyereknek jelent meg a Fatima kisváros melletti Cova da Iria nevű helyen 1917. május 13-a és október 13-a között. Az első titok a pokol látomása, az utolsó, 6. jelenés pedig az ún. napcsoda volt. Ez alkalomból a Szűzanya mint a Rózsafüzér királynője mutatkozott be, s kérte, hogy azon a helyen állítsanak kápolnát a tiszteletére.
A szentmise végén elhangzott a Fatimai felajánló ima Kónya Márió lelkiatyától, továbbá egy gondolat az áldásadás előtt, miszerint ahol kereszt van, ott gondolnunk kell a saját keresztutunkra, terheinkre, melyeket viselünk, cipelünk. De ettől egyáltalán nem kell félnünk, hiszen ahol kereszt van, ott van ugyan a szenvedő, keresztre feszített Jézus, de a közelében ott van Mária, a Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya, aki védő palástja alá vesz, megóv minket. A szokásos mise utáni körmenet ezúttal elmaradt.
(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
