Fareed Zakaria: A mai terroristák már nem vallási szélsőségesek

Fareed Zakaria: A mai terroristák már nem vallási szélsőségesek

(…) a legutóbbi európai támadásokat terroristák új generációja hajtotta végre, ami változtat azon a nézeten, hogymi motiválja őket, és hogyan lehet rájuk találni. Korunk terroristái már nem vallási szélsőségesek, akikből radikálisok lettek, hanem inkább radikálisok, akik vallási szélsőségesekké váltak. Ebben alapvető különbség van.

 

Nézzük meg a két testvér esetét, akik kitervelték és végrehajtották a brüsszeli merényleteket. Ibrahim és Khalid Bakraou egy Marokkóból származó, bevándorló munkásosztálybeli családban születtek. Nem voltak különösebben vallásosak, és hamar a bűnöző életmódot választották. Huszonévesen autólopásokra és fegyveres rablásokra adták magukat.

 

(…) Úgy tűnik, hogy útjuk a dzsihád felé csak ezután következett – vagy a börtönben, vagy szabadulásuk után.(…) Történetük meglepően hasonlít több más belga és francia terrorista történetéhez. Kevés volt közülük a hithű muzulmán.

 

(…) Az előző évtizedben egy európai dzsihádista átlag életkora 27,7 év volt. Mára már szinte alig huszonévesek. Akkoriban az emberek dzsihádistává válását több év céltudatos tanítás előzte meg, ma a döntés, hogy az Iszlám Államhoz csatlakoznak, általában hirtelen, és első benyomás hatására születik.

 

(…) Oliver Roy a fiatal francia dzsihádistákról megírta, hogy szinte egyikük múltja sem függ össze politikai tevékenységgel, fundamentalista iszlámmal, avagy szociális konzervativizmussal. „A bátorságról, erőszakról, és a halálról szóló téveszmének hátterén radikalizálódnak, nem a saría-ra és az utópiára támaszkodnak” – írja. Az Iszlám állam az utolsó banda számukra, amely az erőszakban rejlő öröm ünneplésére szolgál.
Ezek a férfiak – és néhány nő – általában olyan európaiak, akik második generációs muzulmánok. (…)

 

Kétségeik vannak saját identitásukkal kapcsolatban, nincsenek erős gyökereik sem az új-, sem a régi országban. Megkülönböztetéssel és kirekesztéssel szembesülnek. Ilyen körülmények között a végén a lázadást, a bűnözést, és legvégül a tiltott kalandot – a dzsihádod választják.

 

(…) Belgiumban a képzettség és a munkanélküliség területén, az őslakosok és a bevándorlók között nagyobb a szakadék, mint bárhol máshol Európában. Míg a szegénységi küszöbe alatt 15% született belga él, addig a marokkói származású belga állampolgárok között ez már a felét teszi ki.

 

Belgiumnak ezen kívül különösen rossz tapasztalatai vannak az asszimilációval, mivel maga az ország identitáskrízisen megy keresztül, amely felosztódik a két kultúra – a flamandok és a vallonok között.

 

DenníkN – Fareed Zakaria: Nová generácia teroristov: najskôr radikáli, až potom islamisti.


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »