Fanatikus ideológus vagy hős forradalmár – ki volt Che Guevara?

Fanatikus ideológus vagy hős forradalmár – ki volt Che Guevara?

Nyolcvannyolc éve, 1928. június 14-én született Rosarióban Che Guevara forradalmár, gerillavezér, egy nemzedék bálványa. Che Guevara jelentős, de ellentétes megítélésű történelmi figura, akit a Time magazin beválasztott a múlt század száz legfontosabb embere közé.

Ernesto Guevara de la Serna spanyol-ír középosztálybeli családból származott. Egyetemistaként beutazta Latin-Amerikát, majd orvosként dolgozott. A szenvedő, elesett emberek láttán formálódott meggyőződése, hogy a nyomor végső oka az Egyesült Államok, amely politikai és gazdasági fennhatósága alá vonja a szegényebb országokat. Perui forradalmár feleségének hatására vált marxistává, rövid házasságából egy gyermek született. 1955 júliusában Mexikóban ismerkedett meg a kubai emigráns Fidel és Raúl Castróval, akiket lenyűgözött a fiatal argentin orvos. A gerillák között ragadt rá a “Che” becenév, az általa gyakran használt argentin “hé” jelentésű szócska miatt, később már hivatalosan is így nevezte magát.

Guevara 1956 végén rajta volt a Granma nevű hajón, amellyel 82 forradalmár partra szállt a szigeten. Az első csata után csak tucatnyian maradtak életben, ők a Sierra Maestra hegyei között kezdtek gerillaharcba. Che orvosként és katonaként is kitűnt, megkapta a commandante (parancsnok) rangot, csapatai elsőként vonultak be Havannába. A forradalom idején másodszor is megnősült, gerillatársától négy gyermeke született.

A Castro javaslatára “született kubainak” minősített Che az új rendszer második embere, 32 évesen a nemzeti bank elnöke, ipari miniszter lett. A hatalom csúcsain is puritán életet élt, egyenruhát és baszk sapkát hordott, alkoholt, kávét sohasem ivott, a kubai szokások közül csak a szivarozásnak hódolt. Megvetette a pénzalapú gazdálkodást, központi tervezésre alapozott gazdaságot hirdetett, de sajátos marxista elméletei a gyakorlatban – nem kis részben a Szovjetunió ellenállásán – megbuktak.

A Commandante egyre gyanakvóbban figyelte, ahogy a kubai össznépi forradalom bürokratikus államigazgatássá változik és a papírmunkát, ücsörgést sem kedvelte. 1965-ben lemondott kubai állampolgárságáról és minden viselt tisztségéről, s megpróbálta Kongóba “exportálni” a forradalmat. 1966 júliusában Bolíviába indult 44 társával, hogy kirobbantsa a földrész felszabadításához vezető szocialista forradalmat. A vállalkozás kezdettől kudarcra volt ítélve: sem a lakosság, sem a helybéli kommunisták nem támogatták őket, a nehéz terepen a forradalmárok egészségi állapota is leromlott. A kormányhadsereg katonái 1967. október 8-án fogták el a sebesült gerillavezért, akit másnap egy leitatott őrmester kivégzett. A titokban elhantolt holttestet 1997-ben találták meg, s Kubában temették el.

Che Guevara jelentős, de ellentétes megítélésű történelmi figura, akit a Time magazin beválasztott a múlt század száz legfontosabb embere közé. Már életében a balos mozgalmak bálványává és az általa megvetett kapitalisták kelendő árucikkévé vált, arca pólókon, posztereken köszön vissza, sokan viszont a fanatikus ideológust és a véreskezű hóhért látják benne. A bolíviai parasztok gyakran az általuk csak Szent Ernesto néven emlegetett forradalmárhoz imádkoznak segítségért, akit sokan Jézushoz hasonlóan tisztelnek. A forradalmár rajongói közé tartozik többek között két futballsztár, Thierry Henry és Diego Maradona, valamint a gitárfenomén Carlos Santana is.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »