Fakivágás és -ültetés a Muziban

Fakivágás és -ültetés a Muziban

„A Múzeumkert nem egy vasráccsal körülkerített kert, hanem az egész világ, amelynek határa mindenfelől a végtelenség. Nem is Múzeumkert a neve, hanem röviden és mégis messzihangzón: Muzi! […] Az én Muzimban rablót és pandúrt, hosszú métát játszottunk, versenyfutásra ott gyűltek össze Pest fiúi, tavaszkor ott volt a legnagyobb gojzi vásár, ott virult az ájnstand, onnan indultunk verekedni a Kistérre, a messzi fatérre, a Károlyi-palota márványcsúszdáján ott lyukasztottuk ki mind a nadrágunkat.” Pásztor Árpád 1930-ban megjelent ifjúsági regénye, A Muzi rendkívül élvezetesen örökítette meg, hogy a XX. század hajnalán micsoda pezsgő, vidám élet zajlott a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. Igaz, az „ájnstand” virulására nem vesztegetett sok szót, azt majd negyedszázaddal korábban megírta jó barátja, Molnár Ferenc, aki A Pál utcai fiúkban róla mintázta az idősebbik Pásztor testvér alakját – a rettegett vörös inges Nemecsek Ernő üveggolyóit épp a Muziban orozta el a fivérével együtt. A múzeum kertje nem csak a forradalmi pillanatoknak, állami ünnepségeknek adott helyszínt, mindig népszerű játszótér volt – már az Orczy-kert főkertésze, Petz Ármin által tervezett angolkert 1855-ös megnyitása előtt is –, egészen a legutóbbi időkig: múlt év őszén egy kiállításon be is mutatták azokat a labdákat, amelyeket több odvas fa törzsében találtak. Életveszélyes fa azért még akad itt néhány.

A korabeli újságcikkeket vagy Pásztor Árpád ifjúsági regényét olvasni a Muziról kétségtelenül élvezetesebb, mint a kormányhatározatokat böngészni, ám ha a Múzeumkert felújításáról esik szó, utóbbi időtöltés megkerülhetetlen. A kert rekonstrukciójáról 2016, majd 2017 nyarán is született kormányhatározat − az előbbi a kertrekonstrukció befejezésének határidejét 2017 végére jelölte ki −, de mindkettő arról is rendelkezett, hogy a Nemzeti Múzeum hasznosíthatja a Magyar Rádió egykori épületegyüttesének egy részét, a Pollack Mihály téri Károlyi-palotát és az Esterházy-palotát, valamint a Bródy Sándor u. 5–7. szám alatt található úgynevezett Stúdiópalotát. A józsefvárosi Palotanegyedben megvalósuló új múzeumi negyedről a Nemzeti Múzeum tegnapi sajtótájékoztatóján sem lehetett többet megtudni – ezzel találgatásokra adva okot, hogy talán mégis a közeli színművészeti egyetem lehet itt a befutó, amelynek több éve ígérgetnek új épületet −, azt azonban bejelentették: a Múzeumkert rekonstrukciója a mai nappal elkezdődik, s várhatóan a nyár végéig befejeződik.

A második világháborút és az 1956-os forradalom harcait is megszenvedő kertet legutóbb 1973-ban rekonstruálták, de a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Varga Benedek szerint valójában az 1940-es évek elején fejlesztették érdemben utoljára. A kert felújítására 2016 májusában írtak ki ötletpályázatot, 2016 augusztusában hirdették ki, hogy a terveket a Tér-Team Kft. készítheti el. Az elmúlt majd másfél év a történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítési folyamatokkal telt el, s mint az a Tér-Team vezető tervezője, Szabó Gábor beszámolójából kiderült, tanultak a Liget Budapest Projekt történetéből is: a Múzeumkert faállományának vizsgálati eredményeit is a nyilvánosságra hozták a múzeum honlapján. Harmincnyolc öreg fát vágnak ki, huszonötöt ültetnek – egyebek között a kert történeti hangulatát visszaadó vörös juhart, páfrányfenyőt, magnóliát −, s a mintegy kéthektáros park zöldfelülete tíz-tizenöt százalékkal nő majd a ligetből ismerős „trükkel”: a térburkolatok részleges elbontásával. Arany János felújítás alatt álló szobra március 15-re újra a helyén lesz, Berzsenyi, Kazinczy, Garibaldi, vagy Józef Wysocki lengyel szabadságharcos, honvéd tábornok szobrának felújítása is folyamatban van.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.11.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »