Fair trade: a leggyakoribb kérdések

Vegyünk banánt vagy sem? Ki felelős a banán- vagy kávéültetvényeken uralkodó embertelen viszonyokért? Ehhez hasonló kérdésekre szedtük össze a választ ebben a cikkünkben. 

1.   Mi a fairtrade (méltányos kereskedelem)?

A fairtrade a hagyományos kereskedelem alternatív megközelítése. A Méltányos Kereskedelem Világszervezete (World Fair Trade Organisation – WFTO) így határozza meg: egy olyan transzparens kereskedelmi kapcsolat, amely párbeszéden és megbecsülésen alapul. Nagyobb egyenlőséget teremt a nemzetközi kereskedelemben. Hozzájárul a fenntartható fejlődéshez azáltal, hogy jobb feltételeket kínál és biztosítja a termelők és dolgozók jogait – különösen a fejlődő országokban.

A fairtrade 5 alapelve

Méltányos ár  – a termelők méltányos árat kapnak, amely fedezi a termelés költségeit, biztosítja a tisztességes megélhetést és az ésszerű nyereséget.

A gyerekmunka tilalma – a gyerekmunka minden formája tilos.

Tisztességes munkakörülmények – az ültetvényeken, gazdaságokban, feldolgozó üzemekben, és egyéb létesítményekben alkalmazott munkások biztonságos munkakörülmények között dolgoznak, és olyan bért kapnak, amely fedezi megélhetésüket.

A helyi közösségek fejlesztése – a fair tradeből származó jövedelem jelentős részét (Fairtrade prémium) a termelők közösségei olyan fejlesztési projektekre fordítják, mint pl. ivóvíz-ellátás, útépítés, oktatási és egészségügyi intézmények létesítése, oktatási és szakképzési költségek, mikrohitelek, egészségbiztosítás.

Környezeti fenntarthatóság – a káros vegyszerek és a génmódosított növények kizártak a fairtrade rendszerben. A támogatott termelési technológiák megóvják az értékes ökoszisztémát, és védik mind a termelő, mind a fogyasztó egészségét.

2. A tanúsító rendszerek hatékonyan védik-e a gyümölcstermelő országok környezetét és munkajogait?

Miközben gombamód szaporodnak a védjegyek, egyre nagyobb gondot okoz a fogyasztóknak a valóban fenntartható módon előállított termékek kiválasztása. Sok tanúsítvány csupán marketing-eszköz, amelyek megtéveszti a fogyasztót. Továbbá nem elég csupán egy-egy termékre koncentrálni.

Jelenleg nincs olyan tanúsítvány vagy védjegy, amely a társadalmi és ökológiai szabályok érvényesülését garantálná az ellátási lánc teljes egészében tehát a termőföldtől a szupermarket polcáig. Az önkéntes kezdeményezéseknek nincs eszközük arra, hogy világszerte kikényszerítsék az emberi- és munkajog betartását, ez a kormányok kötelessége. Az emberi jogok tiszteletben tartását ne a piac szabályozza, hanem a törvény!

 

3. Hogy lehet számon kérni a szupermarketeket a gyártó országban uralkodó munkakörülmények miatt?

A törvénynek köteleznie kellene a szupermarketeket és a gyümölcsforgalmazókat a tevékenységük átláthatóvá tételére, a környezetre és emberi jogokra gyakorolt hatásuk nyilvánosságra hozatalára. Azoknak az áldozatoknak (munkások és földművesek), akiknek emberi jogai sérültek, beleértve azokat a szakszervezeti tagokat is, akik üldöztetést szenvedtek, szolgáltassanak igazságot!  A szupermarketeknek meg kellene változtatniuk a vásárlási politikájukat; fenntartható árat kellene fizetniük, méltányos termelési és szállítási körülményeket teremteniük az ellátási lánc minden tagja számára.

 

5. A méltányos kereskedelemben forgalmazott termékek drágábbak, mint hagyományos társaik. Sokan nem engedhetik meg maguknak a drágább gyümölcsök megvásárlását. Mit tegyenek?

Kezdd kicsiben! Eleinte csak havonta egyszer vásárolj fair trade banánt vagy kávét! Az is segíthet, ha a minőséget, és nem a mennyiséget tartod szem előtt.

 

 

7. Miért nem tartják tiszteletben a termelő országokban dolgozó munkások jogait?

A nemzeti és nemzetközi munkavédelmi szabályok be nem tartatása ráfogható a pénzügyi és emberi erőforrások hiányára, de a déligyümölcs-termelő országokban gyakoribb ok, hogy hiányzik a politikai akarat. Néhány országban figyelmen kívül hagyják a szervezett munkásság akaratát, vagy esetleg maga a kormány is korrupt. Némely gyümölcsforgalmazó cég szoros kapcsolatot ápol kormánytagokkal, akiket meggyőztek arról, hogy nem kell a törvényt betartani. Olyan országokban, ahol gyenge vagy nem független a szakszervezet, a munkások hangja nem hallatszik el a munkáltatóig és a kormányig. Még komolyabb gond, hogy olyan országokban, mint Guatemala, egész régiókat uralnak bűnbandák és félkatonai szervezetek, így nem működhet hatékonyan az államigazgatás. Akik felemelik a hangjukat, veszélynek teszik ki magukat, némelyeket meg is ölnek emiatt.

 

8. Vannak-e a termelő országok munkásainak jogait védő nemzetközi szabályok?

Igen, 1998 óta. A nemzetközi munkaügyi konvenció nyolc legalapvetőbb pontját minden ENSZ tagállamnak alkalmaznia kell, függetlenül attól, hogy a nemzeti kormány ratifikálta-e azt. Ezek többek között a következők:

·         a munkavállalás szabadsága

·         a szakszervezetek alapításának szabadsága és a kollektív szerződéshez való jog

·         a gyerekmunka tilalma

·         munkaidő-korlát

·         a diszkrimináció tilalma, azonos bér nőknek és férfiaknak

·         embertelen bánásmód tilalma

Sok déligyümölcs-exportáló ország ratifikált ennél szélesebb munkajogokat biztosító szabályokat, a probléma azonban ezek betartatásával van – és nem csak a termelő országokban. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetét a tagországok eddig még nem ruházták fel olyan jogokkal, amelyek lehetővé tennék, hogy hatásos szankciókat hozzon a nemzetközi egyezményt be nem tartó országokkal szemben.

 

9. Ki felelős a déligyümölcs-kereskedelemben uralkodó viszonyokért?

A termelő országokban uralkodó viszonyokért a felelősség elsősorban a kormányokat és a gyümölcsforgalmazó cégeket terheli, akik gyakran együttműködnek egymással. Az ár, amit a gyümölcsforgalmazó cégek és a szupermarketláncok fizetnek a banánért, túlságosan alacsony ahhoz, hogy a termelőknek javuló életkörülményeket biztosítsanak.

Itt kapunk szerepet mi, a fogyasztók, mert aránylag nagy a ráhatásunk az ellátási láncra. Annak köszönhetően, hogy hozzáférünk információkhoz, és ezen információk alapján hajlandóak vagyunk cselekedni, felhasználva a vásárlóerőnket segíthetünk a szervezett munkásoknak és földműveseknek az életkörülményeik javításában.

 

   Forrás: Make Fruit Fair kampány

 

10. Miért kell többet fizetnem, ha méltányos kereskedelemből származó déligyümölcsöt szeretnék vásárolni?

A legtöbb európai fogyasztó a világ másik végéről érkezett déligyümölcsért azért fizet keveset, mert a termelés valós környezeti és társadalmi költségeit az ár nem foglalja magába. A gyümölcsforgalmazó cégek és a nagy diszkontláncok leszorítják a gyümölcs árát, és eddig nem gyakoroltak rájuk nyomást, hogy a fenntartható termelés költségeit érvényesítsék az ellátási lánc egészében.

Így fordulhat elő az, hogy a fair trade termékek, amelyeknek a minimális felvásárlási árába belekalkulálják a valós termelési költségeket – drágábbak. Némely országban a kiskereskedők nagyobb árrést építenek be fair trade vagy bio termékeik esetében, mert a vásárlóknak csak egy szűk rétegét célozzák meg. Eközben Nagy-Britanniában a fair trade gyümölccsel kereskedők árversenybe kezdtek a nagy szupermarketekkel.

Déligyümölcsöt valójában olyan áron kellene árusítani, amelyet a legtöbb vásárló megengedhet magának, anélkül, hogy kizsákmányolnánk a termelőket és károsítanánk a környezetet.

 

11. Akkor kerüljem a fair trade tanúsítvánnyal nem rendelkező déligyümölcsök vásárlását?

Ne, mert ez azt jelentené, hogy az ültetvényen dolgozó munkások és kistermelők veszítenék el a megélhetésüket. Előfordulhat olyan eset, hogy nagyon súlyos jogsértést követően az érdekvédelmi szervezetek bojkottra hívják fel a vásárlókat, de ez ritkán történik meg.

 

12. Hogyan tehetem a kereskedelmet méltányosabbá?

Vegyél részt a lakóhelyeden rendezett fair trade kampányokban, amelyek nyomást gyakorolnak a banánt árusító vállalatokra, hogy biztosítsák az értékesítési lánc átláthatóságát, és próbáljanak meghonosítani méltányosabb termelési és kereskedési gyakorlatot! Ha a vállalatok nem hajlandóak megfelelő információt szolgáltatni, vagy negatívan állnak hozzá az általunk javasolt változtatásokhoz, dönthetünk úgy, hogy olyan országból származó vagy olyan cég által forgalmazott banánt vásárolunk, amely jobban megfelel a fent említett feltételeknek.

Vásárolj fair trade terméket, amikor csak lehetséges! Fair trade banánt Magyarországon jelenleg bioboltban vagy a budapesti bio piacon lehet beszerezni. Jelenleg a szupermarketekben leginkább a Rainforest Alliance tanúsítvánnyal ellátott termékek kaphatók, ezekkel kapcsolatban viszont számos környezeti, társadalmi aggály merül fel.

Jelezd a boltokban, hogy igényed van fair termékekre! Terjeszd a fair trade-ről szóló ismereteidet a barátaid, kollégáid, családod, és azon szervezetek tagsága körében, amelyekhez tartozol!

Legyél fair a hazai termelőkkel, munkásokkal is! Válassz olyan hazai terméket, amelynek előállításánál és értékesítésénél biztosított, hogy a termelők és a munkások is tisztességes jövedelemhez jutnak, és kevésbé szennyezik a környezetet. A legfontosabb, hogy mindig kérdezz!  

 

Tetszett a cikk, szeretnél még több akciót? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!A TVE éves támogatói díja 3000 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

      


Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »