Fagykárok a gyümölcsösökben, veszélyben a szántóföldi kultúra

Fagykárok a gyümölcsösökben, veszélyben a szántóföldi kultúra

Ma reggel hó borította Komáromot, az elmúlt két éjszaka is fagyott, az időjárás-előrejelzés szerint ma éjszaka is kemény fagy vár ránk. A szélsőséges időjárás, az áprilisi fagy várhatóan termésveszteséggel jár, főleg a gyümölcsösök számára végzetes. Csicsay Péter növényvédelmi szakembert kérdeztük.

„Jelentős a fagykár, elsősorban a gyümölcsösök esetében. A most virágzó csonthéjasoknál, a barack esetében nagyon komoly a kár, az alma egy picit ellenállóbb” – mondta, hozzátéve, a szántóföldi növényeknél és a korai zöldségeknél szintén jelentős a veszteség, amely az ősszel elvetett árpák egy részénél is tapasztalható. Felhívta azonban a figyelmet, a zöldségek és a szántóföldi kultúrák esetében a szárazság okoz súlyos gondokat.

– nyilatkozta.

Az időjárás szélsőségessé válása nagy kihívás elé állítja a nemesítőket, mivel a hagyományos fajták egyre kevésbé termeszthetők. Egyes vélemények szerint megoldás lehet olyan fákat kikísérletezni, amelyek 20 nappal később virágoznak. A növénytermesztési szaktanácsadó szerint ez azonban nem olyan egyszerű.

„Óriási pénz, ki tudja ezt finanszírozni? Egy gyümölcsös telepítése, modern technológiával együtt akár 40-50 ezer euróba is kerülhet, de lehet, hogy keveset mondtam”

– fogalmazott, hozzátéve, ekkora összeget jellemzően csak a nyugati tőkével rendelkező gyümölcsösök képesek fordítani a telepítésekre.

Csicsay szerint a gazdák próbálnak alkalmazkodni az időjárás viszontagságaihoz, de nem feltétlenül az új, ellenállóbb gyümölcsfák nemesítése a cél, hiszen nem biztos, hogy piacilag kelendőek lesznek ezek a gyümölcsök.

„Rendkívül bonyolult dolog, mert a természet nem így működik. Lecserélni a gyümölcsösöket csak fokozatosan lehet, a piaci igényeknek megfelelően, de az is lehet, hogy amelyik a fagyot bírja, az lisztharmatérzékeny, vagy varasodásérzékeny lesz”

– magyarázta. 

A szakember szerint észszerűbb lenne fagyvédő berendezések telepítése az ültetvényekre, amihez akár támogatásokat is lehetne biztosítani.

„Tavaly például egy hektár gyümölcsös gyertyaköltsége 3 ezer euró volt, tehát minimum ennyi a fagy elleni védekezés, ami 4-5 foknál nem tud többet kompenzálni. Mínusz 8 foknál már nem hatékony, mert minden megfagy, ami kivirágzott”

Hírdetés

– jegyezte meg.

A gyümölcsösök mellett a szántóföldi növényeknél is komoly a kár. Csicsay felhívta a figyelmet, hogy ma már sok helyen őszi árpaként vetik a tavaszi árpát, mivel így sokkal stabilabb a hozama.

„De ha huzamosabb ideig mínusz 8-10 fok alá süllyed a levegő hőmérséklete, ami a homokos talaj mentén akár mínusz 12 fokot is jelenthet, ezt már nem bírja elviselni a szántóföldi növény. Ráadásul szárazság van, ami a fagykárral kombinálva drasztikus károkat okoz. A repcéről még nem tudok nyilatkozni, a gazdák a következő napokban mérik fel a károkat”

– fogalmazott. 

A korán elvetett kultúrák esetében előfordult, hogy a gyomirtók sem működtek, mivel nappal meleg volt, éjszaka pedig fagyott. „Sokkal nagyobb befektetés ez a mezőgazdászoknak, sok esetben előfordulhat, hogy a zöldségnövényeket újra kell majd vetni” – vélekedett. 

Hiába a rossz időjárás, ha Dél-Európában nem fagy, akkor nem valószínű, hogy megnövekszik a zöldségek, gyümölcsök ára – tudtuk meg.

„Az ár a piaci nyomástól függ. Az áruházláncok beszerzik bárhonnan, ahol olcsóbb. Szlovákiában az egyik legnagyobb probléma, hogy a helyi termelőktől csak nagyon kevesen igénylik a terményeket, kevesen vásárolnak tudatosan hazait. Az emberek –és erre még rátett egy lapáttal a járvány is – rendkívül árérzékenyek”

– mutatott rá.  

Csicsay Péter megjegyezte, a primőr termények esetében a fűtésköltség Szlovákiában jóval magasabb, mint Olaszországban vagy Spanyolországban, ezért nyilvánvaló, hogy a külföldi korai zöldség olcsóbb. „Az áruházláncok tulajdonképpen deformálják a piacot” – húzta alá.

„Aki viszont tudatosan keresi a hazait és a helyi termelőket támogatni szeretné, mindenképpen keresse fel a termelői piacokat” – hívta fel a figyelmet.

A Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) adatai szerint, amely 2011 óta vizsgálja a hazai eredetű élelmiszerek arányát a szlovákiai üzletláncokban,

Az utóbbi években mutatkozott némi növekedés, de még így is elmarad a szlovák gazdaságban rejlő lehetőségekhez képest. 2020-ban a PKS adatai szerint legmagasabb arányban a COOP Jednota élelmiszerlánc polcain volt található hazai áru (56 %), legalacsonyabb arányban pedig a LIDL áruházlánc kínálta a hazai termékeket vásárlóinak (26%) – derül ki a Szlovák Élelmiszeripari Kamara közleményéből.

(Szalai Erika/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »